Közeledve az év végéhez és az évbúcsúztató ünneplésekhez, szólnunk kell az évről évre népszerűtlenebbé váló, mégis népszerű tűzijátékokról. A lakosok részéről egyre több tűzijátékkal, petárdával kapcsolatos korlátozási kérelem fogalmazódik meg az önkormányzatok felé is, annak környezetünket, életünket, házi kedvenceink életét megterhelő hatásai következtében.
2021-2022 szilveszteri időszakát követően minden korábbi évnél több panasz érkezett be a lakosok részéről a jegyzőkhöz, önkormányzatokhoz, amelyben az országoson túl további korlátozások felállítását kérelmezik. Ezen igény a jegyzőkön keresztül és közvetlenül a panaszosoktól is eljutott a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez, mint az önkormányzatokat nemcsak birtokvédelmi, de közigazgatási ügyekben is segítő civil szervezethez.
A Szövetség 2022. év elején megkereséssel fordult a minisztériumokhoz, valamint a kormányhivatalokhoz, mint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti szerveihez, tűzijáték lakossági használatának korlátozása kérdésében.
Jelen cikk tárgya a beérkezett válaszok elemzése, útmutatás a helyi szabályozás megalkotásához, valamint rövid ismertetés a tűzijáték történelméről és azokról a negatív hatásairól, amelyek, mint látjuk, irreális mértékben megterhelik környezetünket és életünket.
A kínai emberek minden év április 18-án ünneplik, hogy mintegy 2000 évvel ezelőtt feltalálták a petárdát.[1] A legelterjedtebb legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács konyhájában, aki szenet, ként és salétromot kevert össze, majd ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant.
Később a Song dinasztia (960-1279) idején élő Li Tian szerzetes állított elő robbanó petárdákat, amelyek lőporral töltött bambuszhajtások voltak. Li Tian tiszteletére a helyi lakosok templomot is emeltek, ahol a mai napig tartanak istentiszteletet.
Később a tűzijátékok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. A mai napig Kína egyik tartományában található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje. A gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, és leginkább itt van olcsó munkaerő.
Kína mellett később Japánban is létesült gyár, és a legelső üzletek is az Edo-kori (1603-1868) Japánban jelentek meg.
Állítólag Japánban alkották meg először azokat a tölteteket, amelyek fellövés után a levegőben egyet durranva hatalmas színes körré terülnek szét - vagyis az első tűzvirágokat.
Japánban hozták meg az első olyan jogszabályt is, amely korlátozta a tűzijáték felhasználását: 1648-ban törvényben tiltották be a petárdák és rakéták Sumida folyón kívüli fellövését. 1773-ban megrendezésre került az első tűzijáték-fesztivál, a hanabi taikai is, a Sumida folyón. Japánban nem az újév, hanem a nyári időszak a tűzijátékok virágkora, nyáron szinte minden nap tartanak valahol az országban egy tűzijáték-fesztivált, illetve tűzijátékversenyeket.[2]
Európába elsőként a 13. században szállítottak puskaport Kínából az akkor ismert kereskedelmi útvonalakon (Marco Polo vagy mások, ez nem pontosan tisztázott), amelyet itt elsősorban hadászati célokra használtak.
Először a reneszánsz idején emelték tűzijátékkal egy-egy ünnep fényét, főleg egyházi körök kiváltságaként. Az első tűzijáték-készítők Európában az olaszok voltak. Ma is számos iparágbeli amerikai kereskedő olasz származású: mint a Gucci, a Rozzi és a Zambelli család.
Az első gyárak az itáliai Velence mellett Münchenben (Németország), majd Angliában létesültek. A tűzijáték nagyon népszerű lett I. Erzsébet királyné uralkodása alatt. William Shakespeare is említést tesz műveiben a tűzijátékról, például a VIII. Henrikben.[3]
Shakespeare színházának rendszeresen visszatérő eleme volt a pirotechnika, főleg a csatajeleneteket tették vele hatásosabbá. Pont ez okozta a Globe vesztét, amikor 1613. június 29-én épp a VIII. Henriket játszották, és az ágyúból indított tűzijáték miatt az épület lángra kapott és leégett. I. Erzsébet hozta létre a "Fire Master of England" mesterséget, II. Jakab király pedig lovaggá ütötte a tűzmestert.
II. György angol király megrendelésére született Händel A királyi tűzijátékhoz írt zenéje az 1748-as aacheni békekötés méltó megünneplésére. Ez a mű az egyik legismertebb és legplasztikusabb megfogalmazása a tűzijátéknak.[4]
A tűzijáték Shakesperare-rel vonult be az irodalomba, de később több más neves író szán neki szerepet a könyvében, gondoljunk csak Stephen King Ezüst pisztolygolyók című könyvében Marty küzdelmére a vérfarkassal, vagy A Gyűrűk Ura trilógiában Zsákos Bilbó születésnapi ünnepségére, Harry Potter barátaira, Fred és George Weasley testvérekre.
"A tűzijáték jelentéstartománya a filmművészetben gazdagodott és teljesedett ki igazán azzal, ahogy a szerelmi egyesülésnek, az erotikus vágyak beteljesülésének (vagy épp beteljesületlenségének), sőt a férfi orgazmusának látványos szimbólumává vált." (Gondoljunk csak az 1972-es, kultikus pornóként emlegetett Mély torok (Deep Throat) fináléjára, Hitchcock Fogjunk tolvajt! című 1955-ös filmjére)[5].
Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is élhettek a lehetőséggel, már ha elég pénzük volt rá, - főleg házasságkötések alkalmával rendeztek tűzijátékot.[6]
Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás. Vezető szerepe volt ebben Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül.
A világháború alatt szünetelt a műsor, később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett. A háború után 1954-ben volt először tűzijáték Budapesten, de 1956 után tíz évre betiltották.
1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-ai rendezvény, a mai helyén és formájában.
Amikor a tűzijátékok "sötét" oldalát vesszük szemügyre, elsősorban a környezetszennyezés, természetkárosítás és a felhasználás során elszenvedett balesetek jutnak eszünkbe.
Természetesen minél nagyobb mennyi-
- 14/15 -
ségű tűzijáték kerül felhasználásra, annál nagyobb mértékben lehet számolni a negatív hatásokkal.
Egy statisztika szerint[7] 2017-ben az Európai Unió (EU) 110 ezer tonna tűzijátékot importált, ami 261 millió eurós értéknek felel meg (az áru 98%-a Kínából származott). Egy német statisztika szerint szilveszterkor a levegőbe került pormennyiség az autók által okozott éves pormennyiség negyedét teszi ki. Tehát a szilveszteri tűzijáték az egész évi szállópormennyiség ötödét adja. A problémát tetőzi, hogy ez az egyötöd rész néhány óra leforgása alatt kerül a levegőbe.
A felhasználás mellett az előállítás és a szállítás is környezetkárosító hatású. A tűzijáték után hátramaradt szemét csak Budapestet nézve több száz köbméter hulladékot jelent.
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2022 márciusában megkereste többek között a Magyar Természetvédők Szövetségét azzal kapcsolatosan, hogy rendelkezésre áll-e pontosabb információ arról, hogy a természetvédelem tekintetében a szilveszteri tömeges tűzijátékozás, illetve a magánszemélyek által más időpontban fellőtt egy-egy tűzijáték után pontosan milyen károkkal lehet számolni. A beérkezett válaszok szerint sem a Magyar Természetvédők Szövetsége, sem más madármentő egyesületek nem rendelkeznek ilyen statisztikával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
