A választottbíráskodás nemzetközi kereskedelmi típusú ügyeknél, államok közötti nézeteltérések során, üzleti viták megoldása körében alkalmazott eljárási módszer, amely történetileg a kereskedelemben jött létre: nemzetközileg, valamint az államok belső jogában is egyaránt. A kereskedelmi jogviszonyok sajátosságait modellezik a modern választottbírósági törvények. A legújabb jogfejlődés eredményeként - a magánautonómia növekedésével - a választottbíráskodás egyre inkább teret hódít az ún. nonprofit világban is. Jó példa erre, hogy az új magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014-től általános jelleggel vezette be az egyesületi választottbíráskodást (Ptk. 3:87. §).
A normál polgári bírósági utat törvényi felhatalmazás alapján helyettesítő választottbíróságot sportban 2002-ben már a magyar sporttörvény (a sportról szóló 2004. évi I. törvény, Sporttörvény) kodifikálta a Sport Állandó Választottbíróság felállításával.
A Sporttörvény 47. §-a értelmében a Sport Állandó Választottbíróság a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), mint köztestület keretében működik. Mindazonáltal kiemelendő, hogy a nemzetközi sportválasztottbíráskodás megelőzte a nemzeti belső sportválasztottbíróságok létrejöttét, hiszen a CAS-t, azaz a nemzetközi - választottbírósági jelleggel működő - döntőbizottságot 1981-ben hozta létre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A sportválasztottbíráskodás a fair play jegyében évszázadok óta működő becsületbíráskodás hagyományaira épít a sportban, annak legfejlettebb formájának tekinthető. A sportválasztottbíráskodásba beépül szervesen a közvetítői eljárás, azaz a mediáció is.
A sportjogi választottbíráskodás az önszabályozás kontra állami szabályozás józan kompromisszumaként úgy jelent meg, mint egy belső és külső elemeket is felvonultató jogvita rendezési mód, amely a jogállami elvek sportban történő érvényesülését úgy biztosítja, hogy közben kötődik a sport intézményes önszabályozó rendjéhez is. A Sporttörvény a sportszféra sajátos vitarendezési mechanizmusát a rendes bírósághoz fordulás jogával párhuzamosan akár opcionálisan is igénybe vehető Sport Állandó Választottbírósággal ismeri el.
A jog nem képes a sport minden gazdasági-mentális problémáját megoldani, viszont arra képes, hogy a sport számára megfelelő intézményes keretrendszert teremtsen; a sporttevékenységet úgynevezett állami "játékszabályokkal" veszi körbe. Az állami jogi szabályozás azon alapszabályi-versenyszabályzati rendelkezések mellett csak kiegészítő jelleggel bírhat, amelyekkel a civiljogi sportszervezetek-sportszövetségek bírnak, így ténylegesen a sportolók-sportegyesületi tagok-sportvállalkozási tulajdonosok-sportszövetségi tagok jogügyleti akarata a sport szabályozásának lényege.
A 2017. évi LX. törvény, azaz az új magyar választottbírósági törvény (Vbt.) 2018. január 1-jén lépett hatályba, amelynek első része a valamennyi választottbírósági eljárásra vonatkozó közös szabályokat állapítja meg, majd a kereskedelmi választottbíráskodást, kiemelten pedig a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság szervezetét és működését szabályozza. Az Állandó Választottbíróságra vonatkozó rész a sportválasztottbíráskodásra nem vonatkozik, mivel a Vbt. 59. § (2) bekezdése alapján a Sporttörvényben meghatározott szabályok szerint működik a Sport Állandó Választottbíróság. Mivel a Sport Állandó Választottbíróság is kikerült a Vbt. hivatkozott 59. § (2) bekezdése értelmében a kereskedelmi választottbíráskodás köréből, így alapvetően nem kereskedelmi jogvitákban kerül sor e jogviták során, azonban a sportszövetségek és tagjaik között, így a szponzorálás-reklámozás körében előfordulnak kereskedelmi jogviták is. A felek választhatnak, véleményünk szerint ilyen esetben a kereskedelmi, illetve a Sport Állandó Választottbíróság között, azonban abban az esetben, amikor a Sporttörvény alapján sportfegyelmi-indulási
- 15/16 -
jog kapcsán egyoldalúan a választottbírósághoz lehet fordulni, az Állandó Választottbíróság igénybevétele nem lehetséges.
Mivel azonban a sportválasztottbíráskodásra is irányadó a Vbt. első része, a korábbi 2012-es eljárási szabályzat helyett a Sport Állandó Választottbíróság 2019-ben új eljárási szabályzatot (Magyar Olimpiai Bizottság keretén belül működő Sport Állandó Választottbíróság új Eljárási Szabályzata, a továbbiakban: Új ESZ) alkotott, a Magyar Olimpiai Bizottság Elnöksége 2019. május 8-i ülésén hagyta jóvá a Sport Állandó Választottbíróság Új ESZ-ének tervezetét, amely 2019. június 18-án hatályba lépett azzal, hogy az Új ESZ-t kell alkalmazni a 2019. június 1-je (Új ESZ 49. §) után indult ügyekben. (A kereskedelmi Állandó Választottbíróságra vonatkozó szabályozásától eltér ezen szabályzatelfogadási mód, mivel ott az eljárási szabályzatot a választottbíróság elnöksége fogadja el kamarai jóváhagyás nélkül.) Az ESZ-nek a MOB elnökségének (a Sporttörvény alapján azonban csak az elnökének) 18 nappal jóváhagyása előtti alkalmazása - bár a Sport Állandó Választottbíróság testülete a szabályzatot májusban elfogadta - elméleti szempontból akár vitatható is lehet, mivel bevezetése visszaható hatályú, az ESZ nyilvánosságra hozatala előtti bevezetést jelent. A Sport Állandó Választottbíróság nem önálló jogi személy, a MOB keretén belül működik, a MOB maga pedig köztestület, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § 1/d) pontja és 136. §-a alapján a sportválasztottbíróság eljárási szabályzata közigazgatási bíróság előtt megtámadható lehet. A Sport Állandó Választottbíróság nem rendelkezik külön ügyrenddel, a szervezeti szabályokat is az eljárási szabályzat foglalja magában.
A Sport Állandó Választottbíróság szervezete a kereskedelmi Állandó Választottbíróságétól alapvető eltéréseket mutat. A Sporttörvény értelmében a Sport Állandó Választottbíróságnak elnöke és az elnökkel együtt a MOB elnöksége által legalább tizenöt, négy évre megválasztott tagja van. A Sport Állandó Választottbíróság elnökének, illetve tagjainak rendelkeznie kell jogi szakvizsgával, valamint legalább öt év joggyakorlattal, továbbá a sport területén megfelelő tapasztalatokkal is. A sportválasztottbírókra is irányadóak Vbt. 12. § (7) bekezdésében megállapított követelmények. Azaz ezen rendelkezés alapján nem töltheti be a választottbírói tisztséget azon személy, aki nem töltötte be a huszonnegyedik életévét, jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott. jogerősen szabadságvesztésre ítélt a bíróság, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül, cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy a bíróság jogerősen próbára bocsátást alkalmazott vele szemben, a próbaidő ideje alatt, vagy korábban közvetítőként, a felek egyikének képviselőjeként vagy szakértőként vett részt a felek választottbíróság elé utalt vagy azzal összefüggő jogvitájában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
