Jelen írás megfogalmazásának időpontjában (szeptember közepén) mindenekelőtt érdemes visszahivatkozni a megelőző hasonló cikkre, amelynek szándéka volt az e cikkhez közeli tartalommal olyan gazdasági aktualitások tükörként való használatának javaslata, amely az önkormányzati gazdálkodásban való gondolkodást kívánta és kívánja megsegíteni.
Az akkor nyilvánosságot kapott adatok szerint a makroszintre tervezett nemzetgazdasági összbevétel 2%-os első félévi elvárása megalapozott volt, de tényszerűen ennek maximum a fele teljesült, végleges adatok csak később érhetők el.
Az inflációs hatás 22-45%-os tartományából kiinduló és jelen időpontban 15-20%-os csökkenést mutató adataiból csekély optimizmusra okot adó következtetés levonható, az ide kapcsolható 10%-os árindex hasonló irányt mutat, de erősen differenciáltan és helyesen a lakossági szükséglet, például élelmiszerellátás területét érinti meghatározóan.
Egyes sajtóvélemények alapján a foglalkoztatottság rekordszinten van, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az uniós országokban. A mezőgazdaság és külkereskedelem erős és az inflációs hatás csökkenő tendenciát mutat, remélhetően továbbra is így marad.
Minden szempontból meghatározóan fontos kérdés a reálbérek, illetve a reáljövedelmek alakulásának nagysága és iránya, a nyugdíjak reálértékének változása, remélhetőleg erőteljes növekedése.
Egyértelmű, hogy az árindex és a realizált jövedelemarány nem mozog egymással legalább azonos szinten, tehát a közvetlen lakossági fogyasztással (élelmiszer-, rezsiköltségek, egészségügyi, gyermeknevelési, közlekedési, szociális ellátási költségek stb.) nincs összhangban, az adott helyzetben beavatkozási kényszerre hívja fel a figyelmet.
Ekkor merül fel a kérdés indokoltan, hogy milyen források állnak rendelkezésre, legfőképpen állami szinten. Ha nem ezek segítségével, akkor milyen azonnali jogalkotási feladatokkal kell makro- és mikroszinten (pl. önkormányzat) tenni a gazdasági környezet javíthatósága érdekében. Jelen esztendőben szűk négy hónap áll rendelkezésre olyan gazdasági dominancia kialakítására, amelyből a 2024. évi költségvetés reális alapokkal indítható. Különböző kormányintézkedésekkel több százmilliárdos állami beruházás felfüggesztése van napirenden, ugyanakkor egyes szakmai területeken, különösen az autóipari konstrukcióban (akkumulátor gyártás, karbantartás stb.) források átirányításával néhány tízmilliárdos támogatással bővülő kapacitás is felmerül. Mindezek érdekessége lehet a megtérülési idő, a foglalkoztatottság (hazai munkaerő, idegen állampolgárok alkalmazása, bérek aránya stb.), a kedvezmények területe, például több adónemben biztosított mentesség, illetve a szükséges infrastruktura tartalma és számos más tényező is.
Az önkormányzatok feladata tehát rendkívüli körültekintéssel, széles körben történő lakossági egyeztetéssel, csökkenő gazdasági potenciállal és minimális fejlesztési lehetőséggel végezhető el ebben az esztendőben, de a következő év költségvetésének tervezéséhez év végéig a helyzet feltehetően változik.
A helyi adók csaknem összes formája érintett szeptember hónapban, mert az adóelőlegfizetési kötelezettség 15-én belép. A bevételi szempontból meghatározó iparűzési adó tétele a korábbi kedvezményezett időszakból visszaállt január 1-jétől a 2%-os mértékre. Ebből következően az inflációs, egyes szakmai területeken a konjunkturális hatásokon alapuló bevételi többletelvárás megalapozott, mindez a hónap végi adatokból kiderül. Ebből még egyértelműen nem következik az önkormányzatok költségvetési stabilitása, mert a finanszírozási oldal szintén az inflációs hatás alárendeltje. Az említett makrogazdasági helyzet jelenleginél kedvezőbb alakulása az év további hónapjaiban bekövetkezhet, de ez a feltöltési kötelezettség rendjének változása miatt további biztos forrást nem jelent. Nem feltételezhető az adóalanyok részéről az önkéntes befizetési szándék növekedése sem, hiszen az általános fizetési képesség és készség összhangja az adómorál általános helyzete miatt nem javult. Adott helyzetben fontos az önkormányzati adóhatóság szakmai magatartása, így az adóalanyok által kezdeményezett beadványok elbírálása, különös tekintettel a méltányos, mérlegelt fizetési könnyítések témakörében. Az építmény- és telekadó, valamint a települési adó, kommunális adó bevételi megközelítése a korábbi évek tapasztalati adatai alapján realizálható finanszírozás szempontjából. Ezen adónemekben is igaz a fizetőképességgel való összefüggés, így az adóalanyok által kezdeményezett beadványokban a kedvezőbb elbírálás igénye várhatóan felmerül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
