"A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye;
nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül."
(Albert Einstein)
A XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának 2017-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont. Rendhagyó jelleggel, az országos tudományos találkozón a jogi karok a kiemelkedő tudományos eredményeket felmutató hallgatóikkal képviseltetik magukat. A hallgatói tehetséggondozás eme különleges állomása kivételes esemény a hallgatók, a témavezetőik és a szekciómunkában részt vevő zsűritagok számára egyaránt. A tehetséggondozó műhelyek időről időre kiválasztják az arra érdemes hallgatókat, akik nívós szakmai keretek között versenyezhetnek pályaművükkel, ismerhetnek meg építő jellegű észrevételeket és véleményeket, s nem utolsósorban azonos érdeklődésű hallgatókkal építhetnek ki új szakmai és ember kapcsolatokat.
A március 29-31-én megrendezett tudományos konferencián kifogástalan szervezésben, igényes szakmai környezetben és kiváló programok kíséretében, harminckét szekcióban mérethettek meg hallgatóink. A benyújtott pályaművek tematikáját áttekintve, a digitális környezet és az infokommunikáció rohamos sebességű fejlődésére reagálva a diákköri dolgozatok is egyre nagyobb számban foglalkoznak az új technológiai kihívásokkal, különösen a média és infokommunikációs jogi szakterületekkel, valamint ezen új közegben a szellemi tulajdon aktuális kérdéseivel.
Az Infokommunikáció és Jog különszáma e témakörben - tizenegy kiváló hallgató számára adva platformot a kutatási eredményeinek prezentálására - kilenc dolgozat bemutatására biztosít megtisztelő lehetőséget. Ahogy a terület maga, úgy e szám tematikája is igen színes képet mutat: több tanulmány foglalkozik a klasszikus jogintézmények új, modern technológiai környezetre történő alkalmazásával, a tradicionális jogi értékek újragondolásával, azok tartalmi kijelölésével, valamint a digitális szabadság párhuzamával.
A digitalizáció, az online-tér sajátos, egyedi jellemzőkkel bíró környezetet teremt az új jogsértő magatartások megjelenése számára. Az online-térben terjedő deviancia, a cybercrime az információtechnológia tükrében című művében Szabó Aliz ezen devianciákat mutatja be, míg Kubicza Márta a gyűlöletbeszédnek az online-térben megjelenő sajátosságaira hívja fel a figyelmet dolgozatában. A szerző a gyűlöletbeszéd megjelenését nem csak az offline, hanem az online valóságra is levetítve dolgozza fel.
A kiskorúak védelme a médiaszabályozás egyik kiemelt, közérdekű területe. Kiss Ferenc, tekintettel a digitális média elterjedésére, a Web 2.0 térnyerésére, valamint a gyermekek egymás közötti és társadalmi kapcsolataik átalakulására, a kiskorúak védelmének kérdését tárgyalja. A dolgozat az Európai Unió médiajogi szabályozásának bemutatását tűzte ki céljául, amelyen belül kiemelten foglalkozik a lekérhető médiaszolgáltatások kiskorúak védelmét szolgáló eszközeivel. A kiskorúak védelmének kérdése jelenik meg Evellei Evelin Molli és Tamás Bianka dolgozatában is. A szerzők a fénykép felhasználásával összefüggésben napjaink egyik olyan ellentmondásos jelenségére fókuszálnak, amely a szülő magatartása és a gyermek érdeke között feszülő ellentétet helyezi a középpontba: a szülő által a kiskorú gyermekről az internetre feltett fénykép vajon milyen alapjogi konfliktust hordoz magában? Szintén e témához - azaz a fényképek felhasználásához, azok interneten való megjelenítéséhez - kapcsolódik Gubicz Flóra Anna, aki azonban egy teljesen más megközelítésben tárgyalja a kérdést: ő az interneten közzétett fényképek szerzői jogi dilemmáit járja körül alapos elemző munkájában. A szerzői jogi nézőpontú írások sorába tartozik a 2015-ben meghirdetett Egységes Digitális Piaci stratégia alapvető célkitűzései között megjelenő, határokon átnyúló szerzői jogi kérdések újragondolása tárgyában készült pályamű is. Kaskovits Melinda az Európai Unióban napjainkban is zajló átalakulási folyamatot veszi górcső alá. A szerző az uniós jogalkotási folyamatokra, illetve az ahhoz kapcsolódó joggyakorlat bemutatására helyezte a hangsúlyt. A dolgozat kritikai éllel közelít a stratégia keretei között megvalósításra váró kérdésekhez. A szerzői jogi témájú dolgozatok körét bővíti Gaszt Csaba és Valki Adrienn munkája is. Napjaink szerzői jogának is meghatározó fontosságú jogintézménye a közös jogkezelés. A szerzők a megváltozott technológiai környezetre is reflektálva, a szerzői érdek képviseletével összefüggésben vizsgálják az "európaibb" közös jogkezelési rendszer felé vezető utat, a terület szabályozásának aktuális kérdéseit.
A gazdasági innováció és a technológiai fejlődés sebessége rendkívüli méreteket ölt. E tendenciába illeszkedik az innovatív, komplex városkép kialakítása, a Smart City, az okos város megjelenése is. A városok innovációjára, a lakosság életminőségének javítására, valamint a fenntartható és kiszámítható jövő gyakorlati megvalósulására nyújt több szemléletes példát Ritó Evelin dolgozata.
Labancz Andrea az Európa 2020 stratégia prioritásai között megfogalmazott egyik célkitűzéssel, az intelligens növekedéssel, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának témakörével foglalkozik. A szerző kiemeli tanulmányában, hogy az innováción alapuló gazdaság kiépítését az ipar egyik alágazata, a gyógyszeripar is nagyban szolgálja. A gyógyszeripari innovációt megtestesítő gyógyszerek jellemző tulajdonsága, hogy jelentős profitot biztosítanak a gyártók számára, továbbá a nemzetgazdaság és az Európai Unió gazdaságának növekedésére is pozitív hatással bírnak. A dolgozat az innovatív gyógyszerek és azok gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatát célozta meg munkájában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
