2017. április 3-án a Budapest Corvinus Egyetem által szervezett "VERSENYKÉPESSÉG 2017" című szakmai konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter a "Jogi versenyképesség kérdése 2017-ben" témájában tartott előadást. A konferencia első részében a jogi versenyképesség kérdése a magyar gazdaság versenyképessége és a versenyképesség az oktatásban című további előadások mellett szerepelt, amit kerekasztal-beszélgetés követett a versenyképességről. Trócsányi László előadásában a jogi versenyképesség aktuális kérdései között beszélt az új eljárásjogi kódexek mellett az Igazságügyi Minisztériumban 2017. első felében előkészített és az Országgyűlés elé most, a 2017. tavaszi ülésszak alatt beterjesztett, a versenyképességet alapvetően érintő törvényjavaslatokról, amelyek három fő területet érintenek:
- a vállalkozások, gazdasági társaságok Unión belüli szabad mozgását;
- az új Polgári Törvénykönyv egy új szerződéstípusát: a bizalmi vagyonkezelést; és
- a nemzeti választottbíráskodást.
Az első említett területen a javasolt új szabályozás lehetővé kívánja tenni, hogy az Unió (tágabb értelemben az Európai Gazdasági Térség) bármely másik tagállamában működő társaság jogalanyiságának folyamatos fenntartása mellett Magyarországra tegye át a székhelyét, vagyis egy magyar jog szerinti társasággá alakuljon át.
A bizalmi vagyonkezelés az új Ptk. egy új jogintézménye. A bizalmi vagyonkezelés néhány Ptk.-beli szabályát érintő, az alkalmazást segítő pontosító módosítás mellett a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény kerülne átfogó módosításra a javaslat szerint szintén a jogintézmény gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében.
A nemzeti választottbíráskodást érintően pedig új törvény került kidolgozásra, ami egyrészről a választottbíráskodás eljárási szabályainak továbbfejlesztésével, másrészről a választottbíróság szervezeti megújításával kívánja vonzóbbá tenni mind a külföldi, mind a hazai gazdasági szereplők számára ezt az alternatív vitarendezési módot.
A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívásai címmel az ELI-ALPS és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Üzleti Jogi Intézete által szervezett, 2017. március 9-ei konferenciát Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg. Az igazságügyi miniszter a gazdasági és technikai fejlődést, mint egyik legfontosabb tényezőt emelte ki az utóbbi években tapasztalható világjelenség, a jogszabályok rendkívüli mennyiségi növekedése, úgymond "jogalkotási dömping" kapcsán. A fejlődés következtében az egyre bonyolultabb életviszonyok egyre bonyolultabb szabályozást kívánnak, valamint teljesen új szabályozási területek jelennek meg, ahogy a konferencia egyes további előadásainak címe is mutatja: drónok felelősségi kérdései, ön-vezető gépjárművek szabályozási kérdései például. Az igazságügyi miniszter a jogszabályok mennyiségi túlburjánzását hazai példákkal szemléltette, a rendeletek és törvények számának ugrásszerű növekedését mutató számadatokat, valamint a Magyar Közlöny 20 év alatt többszörösére nőtt oldalszámadatait említve, és hozzátéve, hogy mindemellett jelenleg több mint 30 ezer hatályos európai uniós jogi aktus van. Utóbbi tekintetben kiemelt néhány aktuális európai uniós jogi témát, mint az egységes európai szabadalom kérdését és a készülő "geoblocking" rendeletet, ami az európai elektronikus kereskedelem szélesebb körű térhódítását szolgálná. A konferencián Sárközy Tamás "Gyorsuló technikai fejlődés contra jogi konzervativizmus" címmel tartott nyitóelőadását követően számos szaktekintély előadását hallgathattuk meg olyan izgalmas témákban, mint az előbb is említett drónok szabályozási kérdései vagy a technológiai fejlődés kihívásai a médiaszabályozásban. ■
Visszaugrás
