A Szerbia-Montenegro Államközösség (a továbbiakban: SZM) jogában, új közösségi Alkotmányának (2003) értelmében, közösségi (konföderális) hatáskörben maradt a szellemi alkotások jogának törvényi szabályozása.1 SZM a szellemi alkotások területén jobbára átveszi és adaptálja, volt Jugoszlávia e téren korábban fennálló törvényi és rendeleti jogszabályait.2 Megjegyzendő, hogy a polgári jognak szinte egésze, a szellemi alkotások jogi szabályozását kivéve, az új közösségi Alkotmány értelmében átkerült a fokozatosan önállósodó tagköztársaságok törvényhozási hatáskörébe.3
A szerzői jog területén új törvény lép hatályba 1998-ban4, a vhr. rendelettel.5
A találmányi jog új törvényi szabályozására 2004. júliusában került sor,6 a vhr. rendelettel.7 Megemlíthető még az árumintáról szóló törvény8 és az azt végrehajtó rendelet, valamint a topográfiai integrált félvezetők oltalmáról szóló törvény9 és az azt végrehajtó rendelet.10
Bevezető rendelkezések. A szabadalmi törvény 1. szakasza szerint e törvény a találmányok jogi oltalmát szabályozza. A 2. szakasz értelmében a szabadalom olyan jogosultság, amellyel elismerést nyer a technika bármely területéhez tartozó találmány, mely, új, inven-tív szintű és iparban alkalmazható. A 3. szakasz szerint külföldi jogi és természetes személyek a találmányok oltalma tekintetében SZM-ban azonos jogosultságokkal rendelkeznek, mint a hazai jogi és természetes személyek, amennyiben ez a nemzetközi egyezményekből, vagy a viszonosság elvéből következik. A viszonosság fennforgását illetően a rá hivatkozó személy köteles bizonyítani. A 4. szakasz szerint külföldi természetes vagy jogi személy a szellemi alkotásokra illetékes minisztertanácsi közigazgatási szerv előtti eljárás során köteles a szellemi alkotások terén képviseleti joggal rendelkező személyek lajstromában vezetett valamely képviselő, vagy hazai ügyvéd által képviseltetnie magát.
Szabadalmaztatható találmányok. A szabadalmi törvény értelmében11 a szabadalommal oltalmazható találmány tárgya lehet termék (pl. berendezés, szubsztancia-összetevő, kompozíció-összetétel biológiai anyag), vagy eljárás. A szabadalommal védett találmány tárgya lehet: 1. termék, mely biológiai anyagból áll, vagy amely biológiai anyagot tartalmaz, 2. eljárás, mellyel a biológiai anyag elkészült, megmunkált, vagy felhasználásra kerül, 3. biológiai anyag, mely a természetes környezetéből izolált, vagy technikai eljárással gyártott, abban az esetben is, ha előzetesen a természetben is létezett. E törvény értelmében a biológiai anyag alatt értendő az az anyag, amely genetikai információt tartalmaz. Képes továbbá önmagát reprodukálni, vagy reprodukálható a biológiai rendszerben (mint a mikroorganizmusok, növényi vagy állati eredetű sejtkultúrák, génszakaszok). E törvény értelmében nem tekinthetők találmányoknak: 1. a felfedezések, tudományos elméletek és a matematikai módszerek, 2. esztétikai alkotások, 3. a szellemi tevékenység, a játékok és munkafolyamat tervezetei, szabályai és eljárásai, 4. számítógépes programok, 5. információk bemutatása stb. A törvény értelmében12 az emberi test, létrejövetelének és fejlődésének bármely szakaszára vonatkozó találmányt, beleértve az emberi test elemeire, génszakaszaira vagy génszakasz részeire vonatkozó ismereteket, nem tekinthetők találmánynak. Az emberi testből, műszaki eljárással kiválasztott (izolált) elemek, beleértve a génszakaszokat vagy a génszakasz részeire vonatkozó felfedezéseket, szabadalmaztathatók még akkor is, ha ezen elemek összetétele azonos a természetes elem összetételével. A génszakaszra, vagy annak részére vonatkozó, ipari alkalmazást lehetővé tevő felfedezésnek a szabadalmi igény benyújtásának időpontjáig kell létrejöjjön. A törvény szabályozza a szabadalmaztatás alóli kivételeket.13 Szabadalommal nem oltalmazhatóak: 1. azok a találmányok, amelyek jogrend- és erkölcsellenesek, mint pl. a) az emberi klónozási eljárás, b) az ember genetikai azonosságának módosítását célzó eljárások, d) az emberi embrió ipari és kereskedelmi célokra való felhasználása, e) az élet genetikai azonosságának módosítására irányuló eljárások, f) eljárások, melyek előidézik az állatok kínzását és nincs jelentőségük az emberi vagy állati egészség oltalma szempontjából; 2. sebészeti, diagnosztikai és gyógykezelési eljárások, melyeket közvetlenül alkalmaznak ember vagy állat testén; 3. növény-, állatfaj vagy biológiai eljárás ezek létrehozatalára stb. A szabadalmi oltalom feltételei: 1. az újdonsági jellege a találmánynak14, ami azt jelenti, hogy az adott találmány a technika (műszaki ismeretek) addigi állása szerint nem volt ismert. 2. További15 szabadalmaztatási feltétele, hogy a találmánynak nincs káros hatása, következménye. 3. A törvény megköveteli a találmány inventív szintjét.16 A törvény szavai szerint, e követelmény akkor áll fenn, ha ezt a szintminősítést a találmányról az illető szakterület szakemberei megállapítják, valamint amennyiben e szint elérése a technika eddigi állásából értelemszerűen következik. 4. A szabadalmaztatás további feltétele a találmány ipari alkalmazhatósága.17 Ipari szempontból a találmány akkor alkalmazható, ha a találmány tárgya gyártható és felhasználható az ipar bármely ágában, vagy a mezőgazdaságban.
A szabadalmi jog. A szabadalmi oltalom alanyai. A törvény szerint a szabadalomra jogosult a feltaláló vagy jogutódja, továbbá a törvénnyel megállapított esetekben a munkáltató vagy ennek jogutódja. Ameny-nyiben a találmányhoz több feltaláló közös munkával járult hozzá, akkor az oltalom mindegyiket megilleti. Nem tekinthető feltalálónak, aki a feltalálónak műszaki segítséget nyújtott.18
A feltaláló erkölcsi (személyi) és vagyoni jogai. A szabadalmi törvény19 a feltalálónak jogában áll, hogy a minősítése megállapítást és hivatkozást nyerjen a szabadalmi kérelemben, szabadalmi iratokban és okiratokban, szabadalmi lajstromokban és találmányáról szóló publikációkban a törvénnyel előírt módon. A feltalálónak jogában áll bejelentett, azaz szabadalmaztatott találmányának gazdasági gyümölcsöztetésére.
Amennyiben a találmány munkaviszony keretében jött létre, a találmány feltalálójának és azon szervezet jogait, melyben a találmány létrejött, e törvény, a munkaadó általános jogi aktusai, a munkaadó és az alkalmazott, azaz az őket képviselő megbízottak által megkötött szerződés szabályozza.
A törvény részletes szabályokat tartalmaz a szabadalom elismerésére irányuló eljárásról,20 a szabadalmi jog tartalmáról, megszerzéséről és mértékéről (terjedelméről).21 A szabadalmi jog jogosultja (szabadalmas) kizárólagos joggal rendelkezik, hogy a szabadalmaztatott találmányt 1. felhasználja a termelésben, hogy 2. a szabadalmaztatott találmány tárgyát forgalmazza, hogy 3. a szabadalommal rendelkezzen.22 A szabadalom jogosultjának, az oltalmazott szabadalom kizárólagos gazdasági hasznosítói minősítése szerint jogában áll, hogy bármely harmadik személyt, akinek nem adott jóváhagyást, megakadályozzon abban, hogy: 1. gyártsa (előállítsa), kínálja, forgalmazza, vagy használatba vegye a szabadalmi oltalom szerint előállított terméket, hogy az ilyen terméket az országba (külföldről) behozza, az említett rendeltetésekre raktározza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
