A jelenlegi szabályozás szerint a gazdasági kollégiumokhoz tartoznak a cégbíróságok, a felszámolási ügyeket tárgyaló bírák, illetve csoportok, továbbá a gazdasági pereket tárgyaló bírók, akik az ügyek döntő többségében azonosak a cég-, illetve felszámolási ügyeket tárgyaló bírákkal. Nem fér kétség ahhoz, hogy a cégeljárás speciális eljárás, amelynek jelenleg hatályos eljárási szabályait a Ct. (1997. évi CXLV. törvény) tartalmazza. A Ct. 20. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a cégbejegyzési eljárás nem peres eljárás, amelyre a polgári perrendtartás szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A csőd, felszámolás és végelszámolás szabályait tartalmazza a Cstv. (1991. IL. törvény), amely speciális anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz. A 6. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Cstv.-ben nem szabályozott eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit, a polgári nem peres eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazzák. Ugyanilyen szabályokat tartalmaz a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény.
Ezen a két jogterületen tehát speciális eljárási szabályok érvényesülnek, amelyeket más eljárásban alkalmazni nem kell.
Nem ilyen egyértelmű a helyzet a gazdasági peres ügyek intézését illetően. A Pp. XXV. fejezetét, a gazdasági perek külön szabályait, a III. Ppn. (1972. évi 26. tvr.) iktatta a Pp.-be. Az 1992. évi LXVIII. törvény ezeket a szabályokat hatályon kívül helyezte, így 1993. január 1-jétől megszűnt azon eljárási jogalap, amely egyértelműen szabályozta, hogy mely perek tartoznak a gazdasági perek fogalmába. Ezt követően a 11/1993. (V. 28.) IM rendelet módosította a BÜSZ-t, ennek hatodik része a cégbíróság, hetedik része pedig a gazdasági ügyszak ügyvitelét szabályozta. A BÜSZ 141. §-ának c) pontja szerint az utóbbiba tartoznak a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyei, Gpk. szám alatt a gazdálkodó szervezetek egymás közötti nem peres ügyei.
A fenti szabályozás ellenére megyénként eltérő a gazdasági kollégiumok által tárgyalt peres ügyek "listája". Van ahol tágabban értelmezve ide tartoznak az úgynevezett cégperek (például a társasági határozatok érvénytelenségével kapcsolatos perek, társasági határozatok megtámadása, tag kizárására irányuló per) akkor is, ha az egyik fél magánszemély és nem gazdálkodó szervezet. Részben emiatt, részben azon ok miatt, hogy egy per megindulásakor - főleg ha fizetési meghagyásos eljárásból alakult át - nem mindig gazdasági perként iktatják a jellege szerint gazdasági pert, a statisztikai adatokat kellő fenntartással kell fogadni.
A megyei bíróságok gazdasági ügyérkezési statisztikája szerint 2000. évben országosan 2770 elsőfokú G. peres ügy, 998 Gpk. ügy és 3581 másodfokú ügy érkezett a megyei bíróságokra, összesen tehát 7349 ügy. Ugyanebben az évben 308 634 cégügy (ebből érdemi 254 114), 63 csőd- és 12 713 felszámolási ügy érkezett, összesen 321 410. Az előbbi csoportba tartozók ennek 2,28%-át teszik ki. (A statisztikai adutokat az OIT Hivatala Bírósági Igazgatási Főosztály Statisztikai Osztályának 18 010/2001. számú kiadványából vettem.)
A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a helyi bírósághoz érkezett G. ügyek száma csökken (országosan 6,8 százalékkal), ami előrevetíti a Gf. ügyérkezés csökkenését.
Az elmúlt évben a cégügyek "érkezése" a társaságok tőkeemelési kötelezettsége miatt jelentősen emelkedett, ha ezt a tényezőt mellőzzük, még akkor is látszik, hogy a gazdasági kollégiumok munkájának túlnyomó része a cég- és felszámolási ügyszakra tevődött át.
A bevezetőben már idézett OIT Hivatal Bírósági Igazgatási Főosztály által készített 12.100/2000/3. OIT Hiv. számú vitaanyag a következőket állapítja meg a gazdasági kollégiumok önállóságával kapcsolatban: "A törvény (Bsz.) úgy fogalmaz, hogy a megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. Az 1998. évi májusi szegedi elnöki értekezleten is felmerült a gazdasági kollégiumok önállóságát illetően a törvény értelmezésének kérdése, a szavazás azonban "döntetlen" eredményt hozott. Továbbra is fennáll tehát az a kérdés, hogy megenged-e a törvény olyan értelmezést, miszerint valamennyi megyei bíróságon önálló gazdasági kollégium működik, illetve a polgári és gazdasági kollégium fogalmilag egy kollégiumnak tekintendő."
Átlépve azon, hogy a törvény értelmezése nem szavazás kérdése, nyilvánvaló, a Bsz. (az 1997. évi LXVI. tv.) nyelvtani értelmezése alapján kellene állást foglalni, hogy a törvényalkotónak milyen szándékai voltak a kollégiumokat illetően. A jogszabály-előkészítés és jogalkotás mai színvonalát nézve meglehetős bátorságra vallana, ha valaki egyetlen "és" szócska léte vagy nem léte alapján kívánna állást foglalni ebben a kérdésben. Elég, ha többször elismételjük egymás után azt a mondatot, hogy a gazdasági kollégiumokat azért kell megszüntetni, mert a törvényben egy "és" szócska található, máris láthatóvá válik a helyzet képtelensége. (Risum teneatis, amici.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
