Amikor a büntető törvénykönyv közlekedési fejezetének átgondolásáról, újrakodifikálásáról van szó, elmaradhatatlan feladat a nemzetközi összehasonlítás, és a hazai szabályozás történetének áttekintése. Meggyőződésünk, hogy egyik módszer a másik nélkül tévútra viheti a jogalkotást. Nem érdemes sem feladni bevált hazai megoldásainkat, sem figyelmen kívül hagyni más ország jól bevált szokásait.
A kontinens két nagy jellemző - német és francia - kódexe mellett érdemes belepillantani néhány más európai megoldásba, mint például az olasz törvénybe, vagy a skandináv országok által követett rendszerbe, illetve a lengyel és az orosz törvénykönyvekbe.
A német kódex nem tartalmaz önálló közlekedési fejezetet. Nem ismeri a közlekedési baleset okozása bűncselekményt sem. A baleseti sérülést, illetve halált gondatlan testi sértésként illetve gondatlan emberölésként értékeli. A német Btk. 222. §-a szerint: "Aki gondatlansága folytán valakinek a halálát okozta, öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő." A 229. § értelmében: "Aki másnak gondatlansága folytán testi sérülést okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
A közlekedés biztonsága elleni, a veszélyeztetési bűncselekményeket, valamint az ittas járművezetést a huszonnyolcadik, közveszélyt okozó bűncselekmények fejezetében tárgyalja.
A vasúti, vízi és légi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény a 315. §-ban található:
(1) "Aki a vasúti, kötélpályás, vízi vagy légi forgalom biztonságát veszélyezteti azáltal, hogy
1. berendezéseket vagy egyéb eszközöket megsemmisít, megrongál vagy eltüntet,
2. akadályokat helyez el,
3. valótlan jelzéseket ad vagy helyez el,
4. hasonlóan veszélyes cselekményeket követ el,
és ezzel valakinek életét vagy testi épségét, illetve jelentős vagyoni értéket közvetlen veszélynek teszi ki, hat hónaptól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A kísérlet is büntetendő.
(3) Legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő, ha az elkövető
1. célja az volt, hogy
a) balesetet okozzon, vagy
b) más bűncselekményt tegyen lehetővé vagy leplezzen, vagy
2. cselekményével valakinek súlyos testi sérülést okozott, vagy sok ember egészségét károsította.
(4) Az (1) bekezdés enyhébb eseteiben a büntetés három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, a (3) bekezdés enyhébb eseteiben a büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés.
(5) Aki az (1) bekezdés szerinti esetekben a veszélyhelyzetet gondatlanul okozta, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés.
(6) Aki az (1) bekezdés eseteiben gondatlanul járt el és a veszélyhelyzetet gondatlansága idézte elő, két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
A veszélyeztetési tényállások tekintetében érdekes, hogy az ittas járművezetést, illetve a járművezetésre alkalmatlan állapotban való járművezetést is a közlekedés veszélyeztetéseként értékeli, és csak akkor rendeli büntetni, ha tényleges veszélyhelyzet következik be.
A vasúti, vízi és légi közlekedés veszélyeztetését a 315a. § tartalmazza:
"(1) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki
1. vasúti, kötélpályán haladó, vízi vagy légi járművet szeszesital vagy kábító hatású anyag fogyasztása, szellemi vagy testi alkalmatlansága miatt nincs olyan helyzetben, hogy a járművet biztonságosan vezesse, vagy
2. ilyen járművek vezetése közben vagy egyébként, mint biztonságért felelős személy, súlyosan megsérti a vonatkozó jogszabályi előírásokat,
és ezzel valakinek az életét és testi épségét, illetve nagy vagyoni értéket veszélyeztet.
(2) Az (1) bekezdés 1. pontja eseteiben a kísérlet is büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés eseteiben
1. a veszélyhelyzetet gondatlanságból idézi elő, vagy
2. gondatlan cselekményével gondatlanságból okoz veszélyhelyzetet,
két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
A közúti ágazat tekintetében is két külön tényállás található a közlekedés biztonsága, illetve a közlekedés veszélyeztetése vonatkozásában. A 315b. § szerint:
"(1) Aki a közúti közlekedés biztonságát olymódon veszélyezteti, hogy
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
