Előző lapszámunkban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény általános elvei közül az egységesség, teljesség, részletesség, valódiság, nyilvánosság gyakorlatát emeltük ki, kitértünk a tájékoztatáshoz való jog és méltányosság fontosságára, tanulmányoztuk - többek között - a helyi adóellenőrzésre történő kiválasztás okait és szempontjait. Jelen írásunkban a helyi adó ellenőrzésének fajtáit, az ellenőrzés folyamatát tekintjük át behatóbban.
- a bevallások utólagos vizsgálata a gyakori ellenőrzési módszer, amely általános következtetés levonását eredményezi az adókötelezettség betartására, évenkénti változások és adóbevételekre történő hatások, jövedelmezőség alakulásának feltérképezésére, a piaci helyzet fizetőképességre, fizetési készségre való befolyásának megismeréséről is informál. Azonos, hasonló tevékenységgel foglalkozó vállalkozások azonos időben végzett, azonos időszakra vonatkozó általános, tehát teljes körű ellenőrzése, illetve a tapasztalatok megfelelő szintű értékelése az érintett szakmai kör átvizsgálására ad elemzési alapokat, amely következetes lefolytatása után potenciális lehetőségek tárulnak fel, amely hasznos az adóhatóság és az adóalany számára is. Az adóztatás tervezési lehetőségét segíti elő, illetve megmutatja a piackeresés okát, esetleges irányát is. A törvény által lehetővé tett, szakmailag kulturáltan végzett, egyszerűsített ellenőrzés megállapításait, levont következtetéseket is ide lehet érteni.
- Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzések a különböző törvényi szabályok alárendeltségi és konvergencia, kiemelt preferencia stb. szempontok miatt a központi adószabályozásban érintettek, kapcsolódási pontok miatt a helyi adózás rendszerével is találkoznak. Külön kijelölés, felkérés alapján belépő adóellenőrzés iránti igény esetén az általános, teljes körű szempontok szerint kell eljárni.
- Kiemelt kihívást jelent az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló adóvizsgálat lefolytatása. Megfelelő színvonalú szakmai képesség birtokában az ellenőrzési szisztémát ki lehet terjeszteni az összes adónemre, akár a központi (állami) adófajtára is, bár az önkormányzatok hatásköre ezekre nem terjed ki, de adatszolgáltatási kötelezettségben érintettek. Például az áfa alapja és az iparűzési adó alapja (bruttó árbevétel és korrigált nettó árbevétel) közötti összes egyéb adótétel mint az iparűzési adóalap szempontjából csökkentő tényezők tételes vizsgálata mindkét adóhatóság számára hasznos információval bír. Külön említésre érdemes az építményadó és telekadó rendszere, amelyet az önkormányzatok többsége bevezetett, jellemzően adóbevalláson alapuló, adókivetés rendjében működő adónem, az adatok egy esetleges vagyonelszámoltatás (NAV) során maradéktalanul hasznosíthatók.
- Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló általános, egyes szakmákban témaorientált adóellenőrzés a szürke és feketegazdaság helyének és idejének feltérképezésére fogalmazódott meg, a helyi adózási rendszerben az iparűzési adó érintettsége a meghatározó. Kapcsolódó szempontként szerepel a fentiekben ismertetett ellenőrzések között, felettes hatóság felkérése alapján, NAV kérésére, megfelelő önkormányzati ellenőrzési kapacitás birtokában lehet önálló ellenőrzési eljárás tárgya. Ebből következően a minősített adatokat az önkormányzat az érintett társhatóság rendelkezésére bocsátja.
- Az illetékkötelezettségek ellenőrzése önálló szempontként nem, de a helyi adó ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati programban szerepel. Az illeték törvényi szabályozási rendszeréből és az adóztatási szerkezet tulajdonságaiból következően meghatározóan eljárási illetékfizetési kötelezettség vizsgálata elsődleges, de a visszterhes vagyonátruházási és esetleges ajándékozási szerződések áttekintése is adóellenőrzési feladat, mindezek elsősorban az iparűzési adófizetéssel, de az építmény és telekadó fizetési kötelezettséggel is konvergálnak.
- A korábban már vizsgált, ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés elrendelése bírósági határozat alapján, nyomozati hatóság megkeresésére, felettes szerv döntése alapján történhet. Korábban adócsalás, ma költségvetési csalás alapos gyanúja miatt indítványoztak ilyen eseteket. Az adóellenőrzés az indítványban megjelölt, majd a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló általános szempontok szerint jár el.
Az ellenőrzés fajtáinak, azok tartalmának ismertetése után az ellenőrzés folyamatának, lényeges elemeinek áttekintése alaposan indokolt azon gyakori eljárási hibák elkerülése érdekében, amelyek a jogerőre emelkedés időintervallumát lerövidítik, tehát az eljárás mielőbbi befejezését elősegítik.
1. Az adóellenőrzés megkezdése a megbízólevél postai úton történő megküldésével, vagy személyes átadással történik. Ha az adóalany nem kívánja átvenni, akkor a kényszerkézbesítés idevonatkozó szakaszai érvényesülnek.
2. Az adóalanyok az adóigazgatásban megfogalmazott kötelezettségeik jelentős részét képviselet közreműködésével teljesítik. Magánszemély adózót (egyéni vállalkozó, természetes személy) közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy is képviselheti. További lehetőség szerint az egyéni vállalkozó magánszemélyt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is
- 27/28 -
képviselheti. Jogi személy esetében a Gt. alapján képviseleti joggal rendelkező, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló jogtanácsos, alkalmazott, könyvszakértő, könyvvizsgáló, adószakértő, adótanácsadó vehet részt az adóellenőrzés lefolytatásában. Az adóellenőrök feladata a képviselet dokumentáltságának vizsgálata is, ezzel kizárva egy esetleges eljárási hiba lehetőségét is.
3. Az adóellenőrzési eljárásban, gyakorlatában megkülönböztetett figyelmet és kiemelést érdemel az adóhatóság kötelezettségeinek ismerete, jogainak helyes alkalmazása, ezzel az adóalany részéről az eljárás maradéktalan elfogadásának elérése. Itt kell kiemelni, hogy a hatóság megbízottja köteles személyét, az ellenőrzés jogosultságát felhívás nélkül igazolni, az adóalanyt az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni, a gazdasági tevékenység lehető legkisebb mértékű korlátozására törekedni. Az ellenőrzés gyakorlata során az ellenőrzött által felajánlott bizonyíték visszautasítását szóban, majd jegyzőkönyvben kell indokolni, a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani; de köteles az adóalany javára szolgáló tényeket is feltárni. Bizonyítási eszközök: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, más adózó nyilatkozata, helyszíni szemle, leltározás, a könyvviteli-számviteli rendszerben fellelhető más adóalanyok által kibocsátott dokumentum, adatszolgáltatás tartalma, kapcsolódó vizsgálat anyaga, kérésre társhatóságok által rendelkezésre bocsátott dokumentum, elektronikus rendszerből származó információ stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
