Az ORAC Kiadó és a HUN-REN TK Jogtudományi Intézet közös gondozásában jelent meg Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából húsz, az Európai Unió Bírósága (EUB) által meghozott ítéletet elemző kötet.[1] Az ítéletek közös jellemzője, hogy azok olyan előzetes döntéshozatali eljárás során születtek, amelyek kezdeményezője minden esetben valamely magyar bíróság volt.
A szerkesztők törekedtek arra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bírót kérjenek fel az EUB-ítélet elemzésére, így a húsz ítélet közül kilenc ítélet esetében az elemzés készítője az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bíró volt.
A könyvben a húsz bírósági határozatot elemző írás mellett, bevezetésként Várnay Ernőtől egy, az előzetes döntéshozatali eljárásokról szóló holisztikus szemléletű, valamint zárszóként - Király Miklós és Somssich Réka tollából - egy összefoglaló jellegű tanulmány olvasható.
Mindenképp kiemelendő és nagyban segíti a kötet olvasását, hogy az egyes ítéletek vizsgálatának terjedelme ideális (minden esetben közel húsz oldal), amely ugyanakkor - figyelemmel az ítéletek által érintett jogkérdések összetettségére - indokolt.
A húsz EUB-ítéletet feldolgozó tanulmány mindegyike önmagában egészként értelmezhető és használható. A szerkesztési elveknek megfelelően világos és koherens rend szerint épülnek fel ezek az írások, így valamennyi olvasható a kezdeményező végzésben szereplő kérdések, az EUB-ítélet rendelkező része - ezáltal a válaszok a feltett kérdésekre is -, a jogvita bemutatása, - tényállás és az irányadó magyar és uniós joganyag szükséges mértékben történő prezentálásával -, majd a kezdeményező bíróság által vizsgált jogkérdések.
Kivétel nélkül a főtanácsnok indítványa is szerepel az esetjog elemzése során, majd az EUB döntésének és jogi indokainak részletes áttekintése jelenik meg.
A szerzők minden esetben nem csupán leíró jelleggel mutatják be az EUB határozatát és a mögötte található jogkérdést (jogkérdéseket), hanem értékelik is a meghozott döntést, indokolt esetben szakmailag alátámasztható kritikai megjegyzéseket is megfogalmazva.
Segíti a tanulmánykötet kézikönyvként történő használatát, hogy több esetben a szerzők az EUB ítéletét tágabb kontextusban értékelik, és a későbbiekben meghozott magyar bírósági ítéletek tükrében is reflektálnak annak jelentőségére. A tanulmánykötet erényeként emelendő ki, hogy a szerzők nem féltek saját - sok esetben kritikai - véleményüket is megfogalmazni, azokat minden esetben szakmai érvekkel alátámasztva.
A szerkesztők munkáját dicséri, hogy az ítéleteket nem kronológiai sorrendben dolgozták fel, hanem részben jogágaként (közigazgatási jog - polgári jog - büntetőjog - munkajog), részben pedig a jogágakon belül jogterületenként is (például: polgári jogon belül: tisztességtelen általános szerződési feltételek - letelepedés szabadsága - tagállami kárfelelősség - joghatóság) rendszerezték. Ez nagymértékben megkönnyíti a könyv használhatóságát.
A tanulmánykötet valamennyi ítélet feldolgozásánál rendkívül részletes lábjegyzet-apparátussal rendelkezik, így nemcsak a gyakorló jogászok forgathatják haszonnal a munkájuk során felmerülő jogkérdések megválaszolásához, hanem a jogtudomány képviselői is egy-egy kutatás során inspirációs forrásként tekinthetnek az egyes írásokra.
Várnay Ernő bevezető tanulmánya az előzetes döntéshozatali eljárások kapcsán elemzi a tagállami bíróságok és az EUB viszonyát, azaz miként alakul a két bírósági fórum közötti párbeszéd, illetve milyen kérdések (például: mikor kötelező, egyáltalán kötelező-e, ennek elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel járhat) merülhetnek fel az előzetes döntéshozatali eljárásokat érintően, valamint milyen joghatást vált ki egy-egy EUB-döntés a tagállamokban.
A közigazgatási ügyszakon belül, az adójoghoz kapcsolódóan Figula Ildikó Zsuzsanna elemzi a Nádasdi és Németh-ügyben[2] hozott ítéletet. A szerző rávilágít az ítélet jelentőségére a regisztrációs adót érintő jogalkalmazással kapcsolatban, valamint az EUB-ítélet azon - a korábbi jogirodalomban talán nem kellően hangsúlyozott - elvi üzenetét is kiemeli, miszerint, ha az EUB egy közösségi jogszabályt értelmez, ez az értelmezés visz-
- 53/54 -
szaható hatállyal irányadó, hiszen az EUB arra válaszol, hogy a közösségi jogot annak hatálybalépése időpontjától kezdődően miként kellett volna értelmezni.
Az általános forgalmi adóhoz kapcsolódóan Heinemann Csilla vizsgálta a Mahagében és Dávid-ügyben[3] született ítéletet. A tanulmány ezen határozat vonatkozásában sem szorítkozik pusztán a döntés jelentőségének bemutatására, hanem ismerteti a magyar bíróságok ítéleteit az EUB-ítélet után és annak fényében.
A letelepedés szabadsága és az ágazati különadó szabályozásának kapcsolatrendszerét tekintette át Balla Orsolya, a Hervis-ügyben[4] hozott ítélettel foglalkozó írásában. A szerző munkájában érzékelteti, hogy az EUB ítélete a magyar jogalkotásra is hatást gyakorolt a kiskereskedelmi adóról szóló jogszabály megalkotása során. A Hervis-ügy jelentőségét megfelelően alátámasztja, hogy a később meghozott Vodafone-ítélet,[5] valamint a Tesco-ítélet[6] kapcsán is referenciapontként szolgált ezen EUB-ítélet.
Varga Zoltán a termőföldön fennálló haszonélvezeti jog törlését vizsgálta a tőkemozgás szabadságát érintően a Segro és Günther-ügyben[7] született ítélet nyomán. Ezen EUB-határozat is önmagán túlmutató jelentőséggel bírt, hiszen a Kúria a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra figyelemmel két felülvizsgálati eljárást[8] is felfüggesztett. Ezen eljárásokat is érdemben érintette az EUB döntése. A szerző arra is kitér munkájában, hogy az EUB után az Alkotmánybíróság is foglalkozott a 11/2020. (VI. 3.) AB határozatában az EUB-ítélettel érintett Fétv.[9] 108. § (1) bekezdésével és ehhez kapcsolódóan alkotmányos követelményt állapított meg. Az Alkotmánybíróság ezen határozatában kimondta: az Európai Unió valamely jogi aktusának a vele kollízíóban álló magyar jogszabállyal szembeni érvényesülése érdekében a bíróság az általa elbírálandó konkrét, európai uniós jogi relevanciával bíró ügyben és kizárólag az abban érintett felekre kiterjedő jogi hatállyal jogosult a magyar jogszabály alkalmazását félretéve az európai uniós jogi aktust alkalmazni, az Alaptörvény E) cikk (1)-(3) bekezdései alapján (Indokolás [58]).
A versenyjogot érintően Kovács András mutatta be a Budapest Bank-ügyben[10] született ítéletet. Az elemzés az ítélet és az ahhoz kapcsolód tény- és jogkérdések mellett részletesen vizsgálta a kettős jogalap kérdését (cél általi versenykorlátozás és hatásalapú versenykorlátozás), valamint kísérletet tesz a "Minden kartell célja szerint versenykorlátozó?" kérdés megválaszolására is.
Dudás Dóra Virág a menekültjogot érintően tekintette át az El Kott-ügyhöz[11] kapcsolódó ítéletet. A szerző az ítélet relevanciája körében rámutat: az EUB ekkor értelmezett először univerzális nemzetközi egyezményt, ráadásul az adott egyezmény végrehajtásáért felelős nemzetközi szervezet álláspontjától elszakadva, az egyes tagállami érdekek és harmonizáció követelménye között egyensúlyozva.
Ugyancsak a menekültjoghoz kapcsolódik Gulyás Krisztina elemzése a Torubarov-ügyben[12] született ítélettel összefüggésben. A tanulmány egyik legnagyobb érdeme, hogy a jogkérdés ismertetésén túlmenően részletesen áttekinti a kapcsolódó alkotmányjogi szabályozást és alkotmánybírósági gyakorlatot, amelynek köszönhetően sokkal jobban érthető az EUB-ítélet jelentősége.
A menekültjog gyakorlati jelentőségét érzékelteti, hogy egy harmadik tanulmány tárgya is ezen tárgykörhöz kapcsolódó ítélet. Szabó László az FMS és társai-ügyben[13] hozott EUB-ítélettel összefüggésben a tranzitzónák jogi megítélését vizsgálta. Mutatja a jogkérdés (jogkérdések) összetettségét, hogy a szerző az EUB-nak feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat egyesével tekintette át.
A közigazgatási bírságok arányosságát érintette az átalány összegű bírsággal összefüggésben az Urbán-ügyben[14] hozott ítélet. Ujhelyi-Gyurán Ildikó elemzésében az EUB-ítélet könnyebb megértéséhez a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot [60/2009. (V. 28.) AB határozat; 38/2012. (XI. 14.) AB határozat] is bemutatta. A szerző rámutat, hogy ezen uniós döntés azóta is alapvető jelentőséggel bír a közigazgatási bíróságokra irányadó joggyakorlat alakulásában, hiszen hat olyan ügy is volt folyamatban a Kúria előtt, amely során felmerült ezen ítélet, mint hivatkozási alap.
Az általános jogelvekhez illeszkedve értékelte Pártay-Czap Sarolta a Webmindlicenses-ügyben[15] született ítéletet. A döntés az általános jogelvek közül érintette a joggal való visszaélés tilalmát, a más eljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználásának kérdését, amellyel szoros összefüggésben áll a tisztességes eljáráshoz való jog, a hatékony védekezéshez való jog, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog. Az EUB határozata mind az uniós ítélkezési gyakorlatban, mind a hazai judikatúrában jelentős hatást fejtett ki. A tanulmány mindezeket részletesen bemutatja.
Virág Csaba a fogyasztó jogvédelem határait vizsgálja a VB Pénzügyi Lízing-ügyben[16] hozott ítélet alapján. A szerző részletesen áttekinti a kapcsolódó hazai anyagi és eljárásjogi környezetet, míg az EUB-határozat jelentőségének bemutatásánál kimerítően érzékelteti azt az összefüggést, hogy a tagállami bíróságoknak a kizárólagos illetékességi kikötést hivatalból kell figyelembe venniük, valamint - hivatalbóli bizonyítás nélkül - a rendelkezésre álló adatok és tények alapján hivatalból kell értékelni ezen kikötés esetleges tisztességtelenségét is. A tanulmány utal arra, hogy az EUB-döntés tükrében értékelendő a Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. 12.) sz. polgári kollégiumi véleménye is.
A Kásler-ügyben[17] született ítélet elemezte Osztovits András írásában. Ezen EUB-döntés a devizalapú kölcsönszerződések érvénytelenségi kérdéseinek nyitányaként is felfogható, hiszen olyan alapvető kérdéseket értékelt az európai uniós fórum, mint az árfolyamrés tisztességtelensége és annak lehetséges jogkövetkezményei. Az EUB-határozat a magyar jogalkotást és a jogalkalmazást is nagymértékben befolyásolta, alakította. Mindezeket a szerző is részletesen feldolgozza, így áttekinti a 6/2013. PJE határozatot, valamint a 2/2014. PJE határozatot is.
A letelepedés szabadságát, valamint a társaságok székhelyének áthelyezése közötti kapcsolatrendszert
- 54/55 -
érintette a Gombos Katalin által vizsgált Cartesio-ügyben[18] hozott ítélet. Az EUB ezen ítélete alapvető jelentőséggel bír az előzetes döntéshozatali folyamatok természetét illetően. Az EUB által tárgyalt jogkérdések jelentőséget illusztrálja, hogy a bírói fórum nagytanácsban bírálta el az előterjesztést. Erre figyelemmel a szerző rendkívül részletesen sorolja fel lábjegyzetben a kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat.
A tanulmány külön-külön vizsgálja a tárgyalt jogkérdéseket, így az ítélet jelentőségét a letelepedés szabadságát, az előterjesztő bíróság fogalmának tisztázását, az előterjesztési kötelezettséget, a fellebbezési jogot, valamint a bírói függetlenséget érintően.
A tagállami kárfelelősségre vonatkozóan alapvető relevanciával bír a Kovács Bálint által elemzett Hochtief-ügyben[19] hozott ítélet. Ezen határozat jelentősége abban ragadható meg, hogy összegezte a bírói fórum a nemzeti (tagállami) bíróság által az uniós jog megsértésével okozott károkért való tagállami felelősség doktrínáját. A szerző - szoros kölcsönhatása miatt - részletesen reflektál a Köbler-ítéletben[20] megfogalmazott tételekre, valamint összefoglalja az EUB-döntés hatását az állami kárfelelősséggel, az uniós jogba ütköző jogalkalmazásért való tagállami helytállás kérdésével, valamint az uniós jog és a perjogi szabályok viszonyával összefüggésben.
A joghatósággal, a Brüsszel Ia rendelettel kapcsolatban elvi jelentőségű döntés a Tibor Trans-ügyben[21] született ítélet. Szabó Péter írásában rávilágított, hogy ez a döntés egy folyamatos útkeresésbe illeszthető, hiszen a versenyjogi jogsértéssel okozott károk megtérítése iránt indított ügyekben problematikus meghatározni a joghatósággal rendelkező bíróságot. Ezen ítélet is alátámasztja, hogy különböző szempontokat kell összeilleszteni, így azt, hogy melyik a legmegfelelőbb helyzetben lévő bíróság, az érintett gazdasági szereplők szempontjából a kiszámíthatóság elvét, a kárt szenvedett hatékony jogérvényesítésének elősegítését, valamint a versenyjogi jogviták sajátosságait.
A büntetőügyekben hozott külföldi ítéletek kölcsönös elismerése az igazságügyi együttműködés egyik legfontosabb eredménye. Szabó Judit a Balogh-ügyben[22] hozott ítéletet elemző írásában mutatja be, hogy az EUB határozata érdemben megváltoztatta a kapcsolódó magyar jogi szabályozást. A szerző ismerteti, hogy ez a döntés a ne bis in idem hazai megítélését érintően is hivatkozási alap. Ezen tanulmány esetén is - hasonlóan a többi szerző munkájához - rendkívül pozitív, hogy igen széles szakirodalmi apparátust szerepeltett a lábjegyzetben.
Hornyák Szabolcs a pénzbüntetést kiszabó határozatok elismerésének és végrehajtásának szűken értelmezett megtagadási lehetőségét tekintette át az LU-ügyben[23] született ítélet alapján. A szerző kiemeli, hogy nem fogadta el a bírói testület a főtanácsnok indítványát és a kérdést előterjesztő magyar bíróság álláspontját sem, így bár az EUB döntése nem oszlatott el minden kétséget, azonban a gyakorlat azt igazolja, hogy a magyar bíróság az ítéletben kifejtetteknek megfelelően járnak el. Az írás - jelentőségénél fogva - külön kiemeli a kölcsönös bizalom és az ezen alapuló kölcsönös elismerés elvét.
A nemzetközi közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetését érintette a szolgáltatásnyújtás szabadságához kapcsolódóan a Rózsavölgyi Bálint által feldolgozott Rapidsped-ügyben[24] hozott ítélet. Az EUB ezen határozatában az ún. Kiküldetési irányelvet[25] érintően számos olyan jogkérdést döntött el, amelyek korábban a bírói gyakorlat számára nem voltak egyértelműen megítélhetőek (így például: milyen körülmények között tekinthető kiküldött munkavállalónak egy sofőr, aki a járművével a munkáltatója székhelyéről, telephelyéről kiindulva több más tagállamban is áthalad, mire a megérkezik a célhoz).
Bors Szilvia a WO-ügyben[26] született ítélet alapján a külföldi gyógykezelés magyar társadalombiztosítási támogatással történő igénybevételét vizsgálta. A szerző rámutat arra, hogy az EUB határozata a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó másodlagos uniós jog és az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az uniós jog általános elvei közötti kölcsönhatással foglalkozott. A szerző megjegyzi: ez az ítélet elsősorban azokat érinti, akik minél magasabb szintű egészség elérése érdekében az egészségi állapotukhoz igazodó egészségügyi ellátásban kívánnak részesülni és e célból készek egy másik tagállamba utazni.
A munkajog egyik állandóan aktuális kérdése a napi és a heti pihenőidő. Ezt vizsgálta Halmos Szilvia a MÁV-Start-ügyben[27] hozott ítélettel összefüggésben. A szerző részletesen bemutatja, milyen hatással lehet ez a határozat a magyar ítélkezési gyakorlatra, külön kiemelve, hogy a felek egyéni jogvitájának megoldásán kívül több szempontból önmagukon túlmutató jelentősége van, így a jogkérdések miként eldöntésének jelentős munkajogi hatása lesz. A tanulmány hangsúlyozza: több évtizedes múltra visszatekintő, általánosan alkalmazott hazai munkaidő-beosztási gyakorlathoz kapcsolt kérdőjelek feloldására fog sor kerülni.
Király Miklós és Somssich Réka záró tanulmányukban egyfajta szintézisét adták valamennyi, feldolgozott EUB-ítéletnek, azok lényegének rövid összefoglalásával.
A tanulmánykötet elsődleges célcsoportja az uniós jog iránt érdeklődő, elsősorban jogász végzettséggel rendelkező olvasó - kiváltképp bírák és ügyvédek -, ugyanakkor akár egyetemi oktatás keretében is ajánlott irodalomként, vagy speciális kurzus kötelező tematikájaként is kiválóan hasznosítható.
A kötet hiánypótló jellegű, mert nemcsak bemutatja leíró jelleggel az Európai Unió Bíróságának ítéletét, hanem azokat kontextusba is helyezi, értékeli, ha kritikai megjegyzéseket tesz, azokat minden esetben szakmai érvekkel támasztja alá, illetve összekapcsolja a későbbi magyar és uniós joggyakorlattal is. ■
- 55/56 -
JEGYZETEK
[1] Osztovits András - Papp Mónika - Varju Márton - Várnay Ernő (szerk.): Húsz év - húsz elvi jelentőségű határozat. A magyar bíróságok által az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások 2004-2024. ORAC-HUN-REN TK, 2025, 480 o.
[2] C-290/05 és C-333/05. sz. Nádasdi és Németh-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2006:652.
[3] C-80/11. és C-142/11. sz. Mahagében és Dávid egyesített ügyekben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2012:373.
[4] C-385/12. sz. Hervis Sport- és Divatkereskedelmi ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2014:47.
[5] C-75/18. sz. Vodafone-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:139.
[6] C-328/18. sz. Tesco-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:140.
[7] C-52/16. és C-113/16. sz. SEGRO Kft. és Günther Horváth-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C: 2018:157.
[8] Kfv.II.37.556/2018. és a Kfv.III.37.393/2018. számú felülvizsgálati eljárások.
[9] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény.
[10] C-228/18. sz. Budapest Bank és társai-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:265.
[11] C-364/11. sz. El Kott és társai-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2012:826.
[12] C-556/17. sz. Torubarov-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2019:626.
[13] C-924/19. és C-925/19. PPU sz. FMS és társai egyesített ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:367.
[14] C-210/10. sz. Urbán Márton-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2012:64.
[15] C-419/14. sz. WebMindlicensen Kft.-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2015.832.
[16] C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lizing-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2010:659.
[17] C-26/13. sz. Kásler-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2018:750.
[18] C-210/06. sz. Cartesio-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2008:723.
[19] C-620/17. sz. Hochtief-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2019:630.
[20] C-224/01 sz. Köbler-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2003:513.
[21] C-451/18. sz. Tibor-Trans-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2019:635.
[22] C-25/15. sz. Balogh István-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2016:423.
[23] C-136/20. sz. LU-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2021:804.
[24] C-428/19. sz. Rapidsped-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2021:548.
[25] Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről
[26] C-777/18. sz. WO-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2020:745.
[27] C-477/21. sz. MÁV-Start-ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2023:140.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi adjunktus, ELTE.
Visszaugrás
