Az információs társadalomnak az EU-ban pontos meghatározása nem létezik, azonban vannak olyan fogalmi megközelítések, amelyek megragadják ezen, sokszor homályosan elképzelt jelenséget.
Az alapvető problémát az okozza, hogy az információs társadalom nem jogi, hanem szociológiai fogalom, és mind a szociológusok, mind a jogászok különféle módon közelítik meg e jelenséget.
Az információs társadalom1 távlati képét a japán Masuda professzor határozta meg még 1980-ban. Az információs társadalom olyan új típusú emberi társadalom lesz, amely teljes mértékben különbözik a jelenlegi ipari társadalomtól. A társadalom átalakulása és fejlődése mögött álló hatóerő az információs javak termelése lesz, nem pedig az anyagiaké. Olyan társadalom terveit körvonalazza, amely az anyagi javak bőséges fogyasztása helyett az ember kreativitását virágoztatja fel.2, 3
Az információs társadalom az Európai Közösség által kiadott népszerű ismeretterjesztő meghatározás szerint azon nagyszámú és sokféle kihívás és lehetőség leírására szolgál, amelyeket a gazdaságban a politika egészében lezajlott modern információs és kommunikációs technológiai fejlődés hívott életre. Legfontosabb elemeinek
- a multimédiát vagy a digitálisan tárolt adatok, szövegek, hangok, valamint képek összekapcsolását,
- a modern telekommunikációs rendszereket,
- a személyi számítógépeket és az
- internetet tartják.4
Sokan leegyszerűsítik az információs társadalom fogalmát, amikor azonosítják5 az internet elterjedésével.
A digitális technika alkalmazása nem más, mint hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, számítógépes tárolása és ezekből a digitális jelekből a valóságnak megfelelő, vagyis analóg jelekké, hangokká, képekké való visszaalakítása.6 Ha bármely információt kívánunk a számítógéppel értelmezni, először azt át kell ültetni 2-es számrendszerbe. Ez a folyamat a digitalizálás. 7
A digitalizálásnak nagyon sok előnye van, így szinte korlátlan számú másolatot tesz lehetővé, zavarmentes, mert pl. a digitális sugározásnál a bináris kóddá alakítást és visszaalakítást nem zavarják a légköri viszonyok, továbbá egyszerűbb a digitális formában tárolt információ feldolgozása, ezen felül a digitális felhasználás mindig is könnyen ellenőrizhető.
Természetesen a gépen olvasható digitálisan előállított művek meghatározó módon befolyásolják a szerzői jog olyan fontos kérdéseit, mint pl. a többszörözés és terjesztés. Azonban gyökeresen új jogi szabályozásra a szerzői jog átgondolására nincs szükség* Sokan a szerzői jog válságát, fenyegetettségét emlegetik9 immár évtizedek óta, a műszaki fejlődést okolva és a szerzői jog mégis élő működő rendszer. Ezúttal talán nem a jogok kiterjesztő értelmezése, vagy új műfajok elismerése, azonosítása, hanem maga a műszaki tudomány mutathatja meg a bajból kivezető utat, ha nem is a teljes megoldást.10 A digitalizálás viszont ennek ellenőrzését a nemzeti és nemzetközi szabályozás gyökeres változtatását követeli meg.
Az információs társadalom létét a '90-es évek közepétől kezdve az Európai Unióban evidenciaként, vagyis magától értetődő jelenségnek kezelik. Ebben a vonatkozásban 1994-től kezdve számos hivatalos dokumentum, valamint több monográfia született.
Különleges jelentősége van ebben a vonatkozásban annak, hogy a szellemi alkotásokkal foglalkozó szakemberek számára nagyon gyorsan köztudomásúvá vált az a tény, hogy az információs társadalom kialakulása és fejlődése alapjaiban érinti a szerzői jogot. Az 1994. június 24-25-én Korfun ülésező Európai Tanács hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai információs társadalom elősegítése érdekében átfogó és rugalmas szintű szabályozási keretek jöjjenek létre.
A kialakuló információs társadalomban feltétlenül szükséges volt a szerzői és szomszédos jogok alapvető kérdéseinek az irányelvekkel való szabályozása.11
Az irányelvek közül legfontosabbak:
- a határok nélküli televíziózásra vonatkozó 89/552 EKG Irányelv;12
- A számítógépi programokról szól, a Tanács 91/250/EKG Irányelve;13
- A műholdas és kábeltévés közvetítés szerzői jogi problémáiról szóló, a Tanács 93/83 EGK Irányelve;14
- Az adatbázisok oltalmát szabályozza, a Tanács 96/9. sz. EGK Irányelve.15
Ezek az irányelvek nem az információs társadalom összefüggéseit, problémáit szabályozzák, hanem a leginkább aktualitást hordozó részterületekre, így a szoftverre és adatbankokra tartalmaznak szabályozást.
A Közösségben a szerzői jog területén a szubszidiaritás16 elvének megfelelően azokon a területeken törekszenek részletes szabályozásra, ahol a nemzeti szabályozásban fennálló különbségek a Közösség Belső piacán az áruforgalmat akadályozzák.17 Ez a magyarázata annak, hogy a szerzői jog alapkérdései, így a szerzői mű fogalma, személyhez fűződő jogok, vagyoni jogok és más fontos alapkérdések közösségi szabályozására nem került sor.
Ezek az irányelvek az információs társadalom alapkérdéseit, részelemeit szabályozzák, de semmiképpen sem jelentenek céltudatos, mindenre kiterjedő felkészülést az információs társadalomra, továbbá nem adnak választ az információs társadalom nyitott kérdéseire.
A kérdéseknek éppen a '90-es évek második felében történő napirendre kerülése nem véletlen. Mivel a korábban már a TRIPS Egyezmény18 megkötésekor a fenti aktualitások már felmerültek, de a már egyeztetett és elfogadott szövegen nem kívántak változtatni. Az információs társadalom kihívásainak leginkább kitett országok19 az előzőkben jelzett prioritások szerint a WIPO keretében láttak hozzá a legaktuálisabb feladatok - digitális agenda - jogi szabályozásához.20 Ebben az EK legfejlettebb országai nemcsak mint WIPO tagok, hanem mint az európai integráció tagjai egyaránt érdekeltek voltak.
Az EK Bizottsága Zöld Könyvben határozta meg az európai információs társadalom aktuális feladatait a szerzői jog és a szomszédos jogok terén "A szerzői jog és a szomszédos jogok az információs társadalomban" címmel.21 Ezt követte 1997-ben az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvtervezet "A szerzői jogi és szomszédos jogok egyes kérdéseinek az információs társadalomban való szabályozásáról".22, 23
A szerzői és szomszédos jogok érvényesítését, továbbá azok infrastrukturális feltételeit biztosítják az információs társadalomban az alábbi fontos dokumentumok:
- A kulcsszolgáltatások jogvédelme a belső piacon24;
- Ipari kommunikáció a belső piacon25;
- Ifjúságvédelem és az emberi méltóság védelme az audiovizuális és információs szolgáltatásokban26;
Mint ahogy erre utalás történt, az Európai Közösséget az információs társadalom leginkább aktuális szerzői jogi vonatkozásainak szabályozására közvetlenül az késztette, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete27, 28 keretében az európai szerzői jogi szabályozáson lényegesen túlmutató nemzetközi megállapodások kötésére került sor. Nevezetesen a WIPO Szerzői Jogi Szerződés29, a WIPO Előadásokra és Hanghordozókra vonatkozó Szerződés kidolgozására. Magyarország mindkét szerződéshez 2002-ben csatlakozott. A két szerződést "internet szerződéseknek"30 is nevezi a szakirodalom.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
