Az új Ptk. megszületését a gazdaság oldaláról is egyre sürgetőbben várják. Amikor például a pénzügyi törvények állandósult változásait bíráljuk, a válasz a pénzügyi kormányzat részéről sokszor az: miért, ti a Ptk.-t évente hányszor módosítjátok? És valóban a rendszerváltozás utáni Ptk.-módosítások száma megközelíti a százat. Különösen az egyes szerződések szabályozásának elavultságát bírálják - nemrég a VOSZ soros elnöke az építőipari körbetartozások kapcsán a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályainak elavultságát hozta fel.
1. A Ptk. megalkotása azért fontos a gazdasági élet számára, mert Magyarországon nincs és nem is tervezünk Kereskedelmi Törvénykönyvet. Nálunk 1990 körül is egy egységes, ún. monista megoldásban gondolkodtak, és 1998-ban is az induló kodifikáció "kapásból" elutasította a Ptk.-Kt. dualista megoldást. Holott a rendszerváltoztató országok közül az 1990-es években szinte kizárólag Oroszország gondolkodott monista kodifikációiban, illetve Lettország élesztette fel az 1937-es Ptk.-t.
Új Kereskedelmi Törvénykönyvet alkotott Csehszlovákia 1991-ben (Ptk. nélkül), Észtország 1995-ben (Ptk. mellett), továbbá a korábbi 1934-es Kt.-t hozta vissza Lengyelország (a Ptk. mellett), és Románia az 1897-es Kt.-t (Ptk. nélkül). Részleges kereskedelmi jogi kodifikáció történt Albániában - a Kt. általános része - 1991-ben (az albán Ptk. mellett). És természetesen dualista rendszer lépett be a volt NDK-ban is, a német BGB-HGB kettőssége. (Vannak országok, ahol sem Ptk., sem Kt. nincs, hanem egyelőre külön gazdasági törvények alapján folyik a jogfejlesztés - Ukrajna, Fehéroroszország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia.)
A dualista módszert, illetve a kereskedelmi törvénykönyvek megalkotását valamennyi volt szocialista országban a sürgősséggel magyarázták - meg kellett teremteni a piacgazdaság jogi alapjait, a teljesen átfogó polgári jogi kodifikáció pedig időigényes - lásd a lassan 15 éves orosz polgári jogi kodifikációt. Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv létrehozására irányuló munkák már 1989-ben, a Németh-kormány alatt megkezdődtek, de azután 1992 körül elhaltak. Kezdettől fogva azonban a magyar polgári jogászok túlnyomó többsége monista megoldásban gondolkodott - a gazdasági átalakulás törvényei, az új piacgazdaság hordozótörvényei önálló törvényként születtek meg, lásd társasági törvény, cégtörvény, csődtörvény, értékpapír- (tőkepiaci) törvény, banktörvények stb. Amikor 1998 tavaszán a 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat nyomán a Ptk. kodifikáció újra megkezdődött ismét felvetettük a Kereskedelmi Törvénykönyv gondolatát (Sárközy Tamás: A Kereskedelmi Törvénykönyv koncepciója. Gazdaság és jog, 1999/4.), és így egy dualista megoldást. Mivel azonban a többségi álláspont egyértelműen az egységes Polgári Törvénykönyv gondolatát kedvezményezte, ez a felvetés gyorsan tárgytalanná vált. (Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti alapkérdései. Bp., 2001.) A Kormány által 2003-ban elfogadott Ptk. koncepció a monista álláspontot tette a további munka alapjává.
Aligha vitatható szerintem, hogy a civiljogi dogmatika szempontjából a monista megoldás a logikusabb, és az sem, hogy a XIX. századtól kezdve a nyugat-európai polgári jogi kodifikációk - svájci, olasz, vagy a holland - a monista megoldásból indultak ki. Ugyanakkor az sem elfelejtendő, hogy a kereskedelmi jog - Nagy Ferenc híres mondása szerint - "a magánjogi meg nem értés elleni védekezés" eszközeként alakult ki, mint a gazdasági élet tényeihez való gyors alkalmazkodás "művészete", a haladás zászlóvivője. A dualista megoldás kétségtelenül egyes civiljogi intézmények megkettőzésére vezet, de az egységes Ptk. is okoz - elsősorban a közjog irányában, a komplexitás miatt - megkettőződést. Ami pedig a magyar hagyományokat illeti, nem elfelejtendő, hogy az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat az 1875-ös - folyamatosan korszerűsített - Kereskedelmi Törvénykönyv figyelembevételével keletkezett, az 1959-es Ptk. pedig csak formálisan volt monista, mert a jogi személyek típusainál, illetve a tervszerződési fejezetnél beépítette ugyan a gazdálkodó szervezetek jogviszonyait a Ptk.-ba, de ténylegesen azok - külön törvények és más jogszabályok alapján - lényegében a Ptk.-n kívül fejlődtek (állami vállalati törvény, szövetkezeti törvény, társulási tvr., tervszerződési kormányrendeletek).
Figyelemmel a rendszerváltozási folyamatok gyorsaságára, talán nálunk is célszerűbb lett volna az 1990-es évek elején egy Kereskedelmi Törvénykönyv létrehozása. Ezen azonban már túl vagyunk, és külön gazdasági törvényekkel is meg tudtuk oldani a modern magyar piacgazdaság megalapozását. Mivel a monista megoldás első szövegtervezete elkészült, most az az alapfeladat, hogy az egységes Ptk. keretében biztosítsuk a gazdasági élet követelményeinek minél erősebb érvényesítését. Egy polgári törvénykönyvnek nemcsak az állampolgárok vagyoni és személyi viszonyai szabályozását kell modernizálnia, hanem a globalizálódás és az információs forradalom következtében gyökeresen átalakuló gazdasági életet is.
2. a Ptk.-val szembeni gazdasági-gazdasági jogi elvi követelmények lényegében a következőkben foglalhatók össze.
Az új Ptk. kodifikációja több mint 8 éve folyik. Ez polgári jogi kodifikációknál nem nagy idő, de a gazdaság számára sok, főleg a Ptk. kötelmi különös része okoz (annak diszpozitivitása ellenére) egyre több problémát. Mivel a Ptk. első szövegtervezete 2006 végére elkészül, reális várakozás, hogy a szükséges szakmai viták, érdekképviseleti és közigazgatási egyeztetések lefolytatása után az új Ptk. 2008-ban a parlament elé kerüljön, és legkésőbb 2010. január 1-jén hatályba lépjen. A Ptk. elfogadásának mindenképp még ebben a kormányzati periódusban meg kell történnie, mert a választások utáni esetleges elhúzódása további jelentős időveszteséggel járna.
Alapvető követelmény, hogy bár a Ptk. különböző könyvekből áll, a könyveket egymással összhangba kell hozni és egyszerre kell hatályba léptetni. Az orosz kodifikáció jól mutatta, hogy a Ptk. egyes könyveinek külön-külön történő hatálybaléptetése állandósult keresztmódosításokra vezet, és az egész kodifikáció sikertelenségének veszélyét hordozza magában. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy a Ptk. sikere, hatékonysága az első időben az átmeneti rendelkezésektől függ. Nem lenne helyes ezért az az 1959-ben követett módszer, hogy a Ptk.-hoz jóval később külön életbeléptető törvény (Ptké.) járul - az átmeneti rendelkezéseket magának a Ptk.-nak kell tartalmaznia és gondos megfogalmazásukhoz jelentős érdekek fűződnek. A Ptk. hatálybalépésével együtt kell megoldani a Ptk. által érintett egyéb jogszabályok módosításait is, a Ptk. kihirdetése után pedig legalább egy év átmeneti időt kell adni a megfelelő felkészülésre.
A Ptk. eddig erősen a hagyományos - alapvetően elméleti - kodifikációs módszer szerint készült, és gyakorlatilag hatásvizsgálatok eddig nem kapcsolódtak hozzá. Ez helytelen. Különösen ott, ahol a Ptk. új megoldást kíván bevezetni, elengedhetetlen, hogy az Igazságügyi Minisztérium lefolytassa a szükséges hatásvizsgálatokat - legutóbb pl. ez a lakás- és helységbérlettel kapcsolatban merült fel Menyhárd Attila által. Részben elemezni kell a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetet, a különböző fejlődési trendeket, részben számításokat kell végezni a változások költségkihatásaira, illetve fel kell mérni a továbbgyűrűző társadalmi-gazdasági következményeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
