Az Európai Bizottság 2018. április 11-én közzé tette a 'New Deal for Consumers' (Új Megállapodás a Fogyasztói Érdekekért, a továbbiakban: 'Új Megállapodás') című intézkedés-csomagját.[1] Ennek keretében zajló uniós jogalkotási-csomag két pilléren alapszik: egyrészt a) a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelv, a tisztességtelen szerződési feltételek tilalmáról szóló 93/13/EGK irányelv, a termék árának feltüntetéséről szóló 98/6/EK irányelv, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2005/29/EK irányelv módosítása révén tervezi a fogyasztóvédelmi uniós jog modernizálását, tagállami végrehajtásának megerősítését és egyben az érintett irányelvek szabályozási koncepciójának egymáshoz igazítását, másrészt b) a tömeges fogyasztói érdekérvényesítést szándékozik erősíteni a képviseleti keresetek uniós szintű bevezetésével egy olyan irányelvjavaslattal, amely hatályon kívül helyezné a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelvet.
A fenti fogyasztóvédelmi szabályok modernizálását és tagállami végrehajtásuk erősítését az uniós fogyasztóvédelmi szabályok 2017-ben véglegesített értékelése (a Fitness Check of Consumer and Market Law in the Member States, röviden REFIT "célravezetőségi vizsgálat",[2] valamint a fogyasztók jogairól szóló irányelv értékelése[3]) tette szükségessé. A hatásvizsgálatok azonosították azokat a területeket, amelyeken az uniós fogyasztóvédelmi jogot frissíteni és javítani kellene. Az uniós fogyasztóvédelmi jog aktualizálásának időszerűségét továbbá számos olyan, több uniós országot is súlyosan érintő sorozatos jogsértések igazolja, mint: a 'diesel botrány' (amelyben a gépjárműgyártók olyan technológiát építettek a gépjárművekbe, amelyekkel kijátszották a kibocsátási teszteket); a bankok jelzálogszerződésekben széleskörűen alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételei, amelyek több tagállamban a lakosság súlyos eladósodásához vezetettek és a kettős termékminőség problémája, amely számos közép-kelet európai tagállamot érint. Ezen események vitát váltottak ki arról, hogy az Európai Unió rendelkezik-e megfelelő mechanizmusokkal a fogyasztók védelmére.
Az 'Új Megállapodás' több síkon növelné az uniós fogyasztóvédelmi jog végrehajtási hatékonyságát. A kitűzött célok között szerepel: a) a fogyasztók jogainak megerősítése az interneten (az átláthatóság fokozásával az online piactereken, az online platformok keresési találatainak átláthatóbbá tételével, valamint új fogyasztói jogok bevezetésével az 'ingyenes' digitális szolgáltatások terén); b) új eszközök biztosítása a fogyasztók számára jogaik érvényesítéséhez és a kártérítéshez (a képviseleti keresetek európai formájának bevezetése annak érdekében, hogy a jogellenes kereskedelmi gyakorlat által megkárosított fogyasztók csoportja nevében az erre feljogosított egységek jogorvoslattal éljenek, például kártérítést, cserét vagy helyreállítást kérve); c) hatékony szankciók bevezetése az uniós fogyasztóvédelmi jog megsértése esetén (összehangolt fellépés lehetősége a tagállami hatóságok részéről, tömeges károkozással járó esetekben, több uniós tagállam fogyasztóit érintő, kiterjedt jogsértések esetében, meghatározva a lehetséges bírság maximális összegét minden egyes érintett tagállamon belüli éves árbevételhez mérve, ugyanakkor meghagyva a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy ennél magasabb maximális bírságot határozzanak meg); d) egyéni jogorvoslat biztosítása a fogyasztóknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén és végre; d) fellépés a fogyasztási cikkek eltérő (kettős) minőségű forgalmazásával szemben (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítása révén, annak érdekében, hogy tagállami hatóságok intézkedhessenek az olyan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok esetén, amelyek arra irányulnak, hogy különböző tagállamokban azonos termékként vannak forgalmazva olyan árucikkek, amelyeknek az összetevői vagy jellemzői jelentős mértékben eltérnek).
A 'Új Megállapodás' része az is, hogy jobb feltételeket biztosítson a fogyasztóvédelmi uniós jog a vállalkozások számára az által, hogy felszámolja a vállalkozásokra nehezedő olyan terheket, amelyeket piaci megfontolásokból 'szükségtelennek' tekint, enyhítve például az elállási jog tekintetében fennálló kötelezettségeket, így a jövőben a fogyasztók nem küldhetnék vissza a forgalmazónak azokat a termékeket, amelyeket nemcsak kipróbáltak, hanem használtak is, valamint a kereskedőknek nem kellene megtéríteni a fogyasztóknak a ter-
- 14/15 -
mékek árát azt megelőzően, hogy a visszaküldött áruk ténylegesen visszaérkeznek. Szintén a kereskedők érdekében, a tervezett új szabályok nagyobb rugalmasságnak adnának teret a fogyasztókkal folytatott kommunikáció során, engedélyezve a webes űrlapokat vagy a chatet az e-mail helyett.
A jelen tanulmány a tervezett módosítások fogyasztóvédelem-politikai megfontolásait elemzi, visszacsatolva a hatályos szabályozás és végrehajtás azon hiányosságaira, melyekre a hatásvizsgálati tanulmányok rámutattak, illetve azok javaslataira. Végül rámutat a reform-csomag hiányosságaira és mulasztásaira.
Az irányelvjavaslat az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjogra vonatkozó, 2017. május 23-án közzétett és a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelvre is kiterjedő REFIT célravezetőségi vizsgálat és az uniós jog által biztosított jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló 2013/396/EU bizottsági ajánlás végrehajtásáról szóló, 2018. január 25-i bizottsági jelentés[5] nyomán született. A kollektív jogorvoslatokról szóló elemzés feltárta, hogy több tagállam továbbra sem rendelkezik a tömeges károkozással járó helyzetekre szabott, kártérítésre irányuló kollektív jogorvoslati mechanizmusokkal.
Az irányelvtervezet lehetővé teszi a ' feljogosított egység'[6] számára, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét célzó képviseleti eljárásokat indítsanak, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tartalmaznak a visszaélésszerű pereskedés elkerüléséhez. A képviseleti kereset egy olyan eljárás, amelynek az érintett fogyasztók nem részesei. A tagállamok továbbra is jogosultak lennének, hogy fenntartsanak vagy elfogadjanak olyan eljárásjogi eszközöket, amelyek a feljogosított egységek vagy bármely más érintett személyek részére a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét célozzák (1. cikk). Továbbá az irányelv nem érinti azokat a szabályokat, amelyek a fogyasztók számára az uniós vagy nemzeti jog értelmében szerződéses és szerződésen kívüli jogorvoslatokat állapítanak meg (2. cikk). A fogyasztók kollektív érdeke alatt az irányelv szerint 'több fogyasztó érdeke' értendő, a nélkül, hogy megszabná, hogy hány fogyasztót kell érintenie a jogsértésnek (3. cikk).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
