Folytatva a kezelési szerződésre vonatkozó megállapításokat, a kezelési szerződés konszenzuál, facere jellegű, visszterhes két- (vagy például szervátültetésnél több) oldalú megállapodás, mely szóban/ írásban/ráutaló magatartással megköthető. A kezelési szerződés kontraktusok közötti elhelyezkedését vizsgálva a Ptk. nevesített szerződései közül a megbízási és a vállalkozási szerződés jöhet szóba: - a megbízási szerződésre jellemző megbízotti személyes eljárási kötelezettség és a megbízó-megbízott közötti bizalmi viszony egyrészt a korlátozott intézményválasztási lehetőség, másrészt az egészségügyi ellátás szolgáltatássá válásával nem feltétlenül érvényesülnek a kezelési szerződésnél: a beteg önrendelkezési jogát (és nem utasítási jogát) akkor tudja érdemben gyakorolni, ha a szakértelemmel rendelkező megbízott (orvos) eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének;
- a vállalkozási szerződés eredménykötelem jellege nem minden kezelési szerződésnél merülhet fel (fogpótlásnál igen, PKKB 31. P. 89.625/1994.; Főv. Bír. 41. Pf. 21.853/1997.; továbbá szépészeti beavatkozásoknál, terhesség-megszakításoknál és sterilizációs eljárásoknál, viszont szívátültetésnél, koponyaműtétnél már a gondossági jelleg dominál). A kezelési szerződés nem sorolható a vegyes szerződések egyik alfajába sem:
- nem minősíthető típuskombinációsnak, mert nehezen meghatározható, hogy mely szerződéstípusok keverednek benne (egy kórházi kezelésnél a megbízási és vállalkozási elemek mellett bérleti, letéti, közüzemi etc. szerződési elemek is felmerülnek);
- nem típusegyesítő, mert a szerződési elemek ve-gyülése nem figyelhető meg: egészségügyi ellátásfajtánként változik, hogy milyen szerződési jellemzők válnak meghatározóvá a kezelési szerződésben;
- a kezelési szerződés mindig sajátos szolgáltatásra irányul, amelyek egészségügyi ellátásonként változóak (lásd: műtét - tüdőszűrés különbsége) és így egy speciális szolgáltatásra nem szűkíthetőek. Véleményünk szerint a kezelési szerződés a Ptk.-ban nem nevesített, önálló, sui generis, atipikus polgári jogi szerződés, mely tanulmányunk elején kifejtett valamennyi atipikus csoportismérvvel rendelkezik (lásd még: Csongrád Megyei Bíróság 2. Pf. 22 340/2007.; BDT 2008. 36.).
A "merchandising" szó (Németországban a "Vermarktung" kifejezés a használatos) kereskedést/értékesítést/áruk eladásának promócióját jelenti. A merchandising egyaránt jogintézmény és gazdasági jelenség: a reklám, a marketing eszköze. Közgazdasági értelemben a merchandising az üzlet kialakítása, a helység berendezése, az árubemutatás, a dekoráció, a választék, a személyzetpolitika, a csomagolás, a reklám és a vásárlásösztönzés olyan módon való összehangolása, hogy az adott vásárlói célcsoport igényeinek és elvárásainak megfeleljen. A jog szemszögéből a merchandisingot arculatvételnek/image-átvitelnek/ imagetransfernek/arculatátvitelnek minősítjük; a következőkben az utolsó kifejezést használjuk. A merchandising lényege a másodlagos felhasználás: egy már ismertté és elfogadottá vált arculat más területen való hasznosítását jelenti.
A merchandising-szerződés fogalmára három meghatározást találunk: a Szerzői Jogi Szakértő Testület szűk értelmű kategóriáját, a sporttörvény arculatátviteli szerződés definícióját és a Nemzeti Iparjogvédelmi Egyesület (AIPPI) értelmezését. A Szerzői Jogi Szakértő Testület (13/2003. számú szakvélemény) szerint, a szerződéses jogviszony lényege a szerzői művek jellegzetes alakjainak és egyéb ilyen elemeinek felhasználása más művek, árucikkek, szolgáltatások kelendőségének fokozására. A sporttörvénybeli arculatátviteli szerződés alapján a felhasználó ellenérték fejében a fogyasztók befolyásolása céljából marketingtevékenység keretében a sportoló nevét, képmását, illetve a sportszervezet-sportszövetség-sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton (2004. évi I. tv. 35. §). A Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület álláspontja alapján a kontraktus felhasználási szerződés jellegű, amelynek keretében szimbólumok, védjegyek, szerzői jogi alkotások részei, valódi vagy képzeletbeli személyek külső megjelenésének felhasználására kerül sor abból a célból, hogy az áruk értékesítését, szolgáltatások nyújtását ösztönözzék (feltételezve, hogy a kérdéses jelzéseket nem eredeti funkcióiknak megfelelően, hanem áruk és szolgáltatások értékesítésére használják fel a kérdéses figurák általános ismertsége, vonzereje alapján).
A három fogalmi megközelítés közül a legtágabb értelművel tudunk egyet érteni, mert ez a két másik szűkebb meghatározást is magában foglalja: a Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület által alkotott fogalom is kitér a szerzői művek részeire és a képzeletbeli személyekre, valamint a sportoló a valódi személy kategóriája alá tartozik és a sportszervezet/sportszövetség/sporttestület neve/jelvénye pedig a tág értelmű fogalomban a szimbólumnak/védjegynek feleltethető meg.
A merchandising-szerződés megkötésének célja, hogy híres személyek nevének, képmásának/képzeletbeli figuráknak/rajzfilmszereplőknek/regény-, mese-alakoknak/védjegy-nek etc. a felhasználásával a vásárlókat befolyásolják a piacon: vételre ösztönözzék őket. Az eladások ösztönzése, az áruk kelendőségének fokozása a felhasznált személy/jelzés pozitív megítélésén alapul, és ezáltal a merchandising a termék/szolgáltatás/reklámozás hatékony módszere (a piacra való bevezetés költségei az arculatátvitellel csökkenthetők). A merchandisingot alkalmazó vállalkozások forgalma növekszik, többletbevételre tesznek szert és a jogi konstrukciót egyre kiterjedtebben használva a piaci verseny előmozdítói is lesznek. A merchandisinggal - mint marketingeszközzel - leggyakrabban érintett területek: a ruházati és kapcsolódó divatcikkek (pl.: Gucci táska, Benetton póló), sajtótermékek és írószerek (pl.: Csőrikés képeslap), szórakoztatás (pl.: valamilyen koncert ismert tévés személyiséggel történő reklámozása), ajándék- és dísztárgyak (pl.: Micimackós bögre), élelmiszeripari termékek (pl.: Horváth Rozi fűszerkeverék), lakásfelszerelési és háztartási cikkek (pl.: Tiffany lámpa), sportcikkek és sportfelszerelés (pl.: Roger Federer az Adidas sportruházatot reklámozza), játékok (pl.: Harry Potter társasjáték), egészségügyi és szépségápolási cikkek (pl.: L'Oréal arca Penélope Cruz) és elektronikus tömegáruk (pl.: a TAG Heuer órát Tiger Woods is népszerűsíti).
A merchandising-szerződés alanyai a felhasználó (merchandiser), aki áruja/szolgáltatása értékesíthetőségének növelése céljából arculatátvitelt alkalmaz, és a jogosult, aki (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) nevének/ képmásának/szerzői műve részeinek/cégnevének/ védjegyének/árujelzőjének/logójának etc. kereskedelmi célú hasznosításához hozzájárul.
A merchandising-szerződés közvetlen tárgya a közvetett tárgyhoz kapcsolódó goodwill/image használata és hasznosítása a közvetett tárgya pedig lehet személyiségi jog (élő/történelmi személy neve/képmása, nem természetes személy cégneve), képzeletbeli személy vonatkozásai (név, hang, ábra, többdimenziós reprodukció, lásd: Pókember, Rambo), védjegy, ábra, embléma (pl.: sportegyesületé), cégnév, szerzői művek részei (rajzfilmbeli állatfigurák, dallam, könyv/filmcím etc.) és presztizs (pl.: egy híres egyetem nevével és címerével ellátott póló).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
