A globalizáció és az egyre komplexebbé váló nemzetközi tranzakciók egyik hatása a vitarendezésre, hogy az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokra a gyakorlat részéről egyre nagyobb az igény. Ennek ellenére a jogalkalmazás részéről sokszor ösztönös félelem és bizonytalanság övezi ezeket a sajátos fórumválasztó megállapodásokat, amelyek a felek számára nem egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosítanak. Emiatt célszerű először tisztázni a fórumválasztás fogalmát, célját és főbb típusait, majd az aszimmetrikus fórumválasztás okainak és fő problémáinak feltárása után megvizsgálni, hogy a fontosabb nemzetközi jogforrások hogyan szabályozzák ezeket a nem hagyományos vitarendező megállapodásokat.
Kinek ne lenne csábító egy olyan joghatósági megállapodás, mely biztosítaná számára, hogy csak egy bizonyos ország bíróságai előtt fogható perbe, míg ő szabad belátása alapján választhat, hogy a vele szerződő féllel szemben ez utóbbi helyen vagy esetleg más országban indít peres eljárást? Sőt mi lenne, ha a választása nemcsak a pereskedés helyére vonatkozna, hanem kiterjedne a vitarendezés módjára is, így szabadon dönthetné el, hogy pert vagy inkább választottbírósági eljárás indít, míg szerződő partnerét nem illetné meg ilyen választási jog? Az ilyen és ehhez hasonló aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az utóbbi években igen elterjedtek, elsősorban az egyre komplexebbé váló - többszereplős, bonyolult biztosítéki rendszerekkel körülbástyázott - szerződések miatt, különösen a banki finanszírozás, illetve nagyobb projektek területén. Ennek ellenére a gyakorlatban egyfajta bizonytalanság és ösztönös félelem lengi körül az aszimmetrikus fórumválasztásokat, és a bíróságok még üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató felek között - divatos megjelöléssel "B2B" (business-to-business) viszonyokban - sem fogadják osztatlan lelkesedéssel e klauzulákat. Az ilyen kikötéseket alkalmazók számára emiatt sokszor nem látható előre, hogy fórumválasztásuk ténylegesen kikényszeríthető lesz-e vagy sem. A Kúria jelenkori gyakorlatából mindössze egyetlen közzétett határozat ismert, melynek kapcsán az aszimmetrikus fórumválasztás problémája felmerült, és jóllehet az adott ügy végül más kérdésen dőlt el, a három bírói szint részben egymásnak ellentmondó döntései alapján az effajta fórumválasztások hazai jogi megítélése sem egyértelmű.[1]
A fentiekre tekintettel a jelen tanulmányban az alábbi alapvető kérdésekre keressük a választ:
a) Mi a fórumválasztó megállapodás fogalma, célja, joghatása?
b) Hogyan osztályozhatók a fórumválasztó megállapodások? Mikor aszimmetrikus egy fórumválasztó megállapodás?
c) Miért alkalmaznak a felek aszimmetrikus fórumválasztást, és melyek az ilyen megállapodások fő elméleti problémái?
d) A fontosabb nemzetközi jogforrások kezelik-e, és ha igen, hogyan az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodásokat?
A fórumválasztó megállapodások kapcsán jelenleg nincs egységes terminológia a szakirodalomban. Már a fórumválasztó megállapodás fogalmának terjedelme sem egyértelmű, hogy az vajon (i) szűk értelemben csak a rendes bírósági rendszerben értelmezendő - joghatósági, hatásköri, illetékességi - megállapodásokat jelöli, vagy (ii) tágabb értelemben magában foglalja a választottbírósági vitarendezést is.
- 507/508 -
Az első, többséginek mondható megközelítésre példa a választottbíráskodásra vonatkozó kortárs jogirodalom egyik jeles képviselője, Gary B. Born, aki a "forum selection agreement" megjelölés alatt csak az állami bíróságok kikötését érti.[2] A második, kisebbségi álláspont képviselője a fenti jogterület másik neves képviselője, William W. Park, aki a "forum selection" fogalmát mindkét fenti típusú vitarendezési megállapodásra alkalmazza.[3] Jelen tanulmányban a fórumválasztást a második, tágabb terjedelemben használjuk, akként, hogy az felöleli mindkét fent említett jogvitarendezési mechanizmusban történő megállapodást.
A terminológiai probléma folytatódik, ha tovább vizsgáljuk a fórumválasztó megállapodásokat, immáron a feleket illető jogok és kötelezettségek alapján. Míg "hagyományos" fórumválasztó megállapodás megkötése esetén a felek jogai és kötelezettségei általában szimmetrikusak, kölcsönösek, egyenlőek, azokat a "nem hagyományos" fórumválasztó megállapodásokat, melyekben a fenti kölcsönösség nem maradéktalanul teljesül, a nemzetközi szakirodalomban és gyakorlatban a legváltozatosabb jelzőkkel illetik. Így az irodalomban és a gyakorlatban a teljesség igénye nélkül az alábbi jelzők fordulnak elő: aszimmetrikus, egyoldalú, opciós, hibrid, komplex, alternatív, megengedő megállapodások, hogy csak a leginkább elterjedt megnevezéseket említsük.[4] A jelen tanulmányban a fórumválasztó megállapodások osztályozásánál bontjuk ki a később hivatkozott típusok lényegi tulajdonságát, azzal, hogy véleményünk szerint az aszimmetrikus jelző tükrözi leginkább azokat a "nem hagyományos" fórumválasztó megállapodásokat, melyek kapcsán a felek jogai és kötelezettségei eltérők, s emiatt a legtöbb elméleti és gyakorlati problémát okozzák. Végül megjegyezzük, hogy a jelen tanulmány az üzletszerű gazdasági tevékenységet végző felek közötti "B2B" kapcsolatokra fókuszál, így nem képezik tárgyát az ún. gyengébb felekkel - jellemzően munkavállaló, fogyasztó, biztosított - kötött fórumválasztó megállapodások. Fórumválasztó megállapodás terminus alatt itt így a "kereskedők" közötti vitarendezési megállapodásokat értjük.
A tág értelemben vett vitarendezési megállapodásokon belül egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak azok a megállapodások, melyek alapján a felek jogvitájukat egy harmadik fél (fórum) bevonásával kívánják megoldani, amely a felekre kötelező, végrehajtható döntést hoz. A fórumválasztás több síkon értelmezhető. A fórumválasztás egyrészről felfogható az állami "rendes" bíróságok és magánbíróságok két dimenziója közötti választásként is, amikor a felek arról döntenek, hogy "kiszerződnek" az állam bírói hatalma alól, és vitájukat választottbírósági útra utalják. Ez esetben maguk a felek az általuk meghatározott eljárásrend szerint megalakuló "magánbíróság" elé viszik jogvitájukat, kvázi maguk hozzák létre a fórumot. A fórumválasztás ugyanakkor felfogható az állami bírósági rendszeren belül, az ügyek elosztásának különböző szintjein, a joghatóság, hatáskör és illetékesség vonatkozásában. Ez esetben a felek az állami bírósági rendszerben már létező fórumok közül választanak. A fórumválasztás így vagy választottbírósági megállapodás (compromissum, clausula compromissoria), vagy joghatósági megállapodás (prorogatio fori) megkötésével valósul meg.
A fentiek alapján a fórumválasztó megállapodást a felek olyan megállapodásaként jellemezhetjük, melyben a felek vállalják, hogy meghatározott jogvitájukat egy általuk megjelölt harmadik fél (fórum) elé utalják, mely a felekre kötelező, állami kényszerrel végrehajtható döntést hoz. A fórumválasztás anyagi jogi (magánjogi) és eljárásjogi (közjogi) elemeket egyaránt felmutató jogintézmény.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
