"A világmindenség természete az információ."
(Philip K. Dick)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalmi Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös konferenciát tartott 2020. február 27-én a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra történő hatásairól. A tudományos műhelyekben e terület slágertémának számít, amely, Koltay András rektor szavai szerint izgalmas, de egyben veszélyeket is magában rejt. A technikai fejlődés mai szintjén a mesterséges intelligencia a jogászok munkáját nagymértékben segíti, de a hagyományos jogalkalmazásban az emberi döntéseket nem válthatja ki. A mesterséges intelligencia számos új viszonyrendszert hozott létre, amelyet a hagyományos jogi dogmatika már nem képes kezelni. Az állam magánszereplők kezébe ad át döntéseket, melyeknél a szólásszabadság vagy egyéb alkotmányos jogok garanciái veszélybe kerülhetnek.
Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke "Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra?" című előadásában felütésként egy orwelli idézettel közelítette meg a témát: "Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökre egy emberi arcon tapos". Az új technológiák, a digitális korszak megítélése kettős: egyrészt jelenthetnek fenyegetést alapjogainkra, másrészt elő is tudják segíteni, hogy alapjogaink érvényesítése hatékonyabb legyen. A kihívásokra adekvát alkotmányjogi válaszokat kell adni. Az Alkotmánybíróság elnöke az előadásban két, alkotmánybírósági munkatárs kutatását mutatta be e témakörben.
Az első, Sulyok Tamás által ismertetett kutatás Sándor Lénárdé, aki a digitális korszakban az adatszerzésnek és metaadat tárolásnak magánszférára gyakorolt hatását kutatta Washingtonban, a Federal Judicial Centerben. Az adatszerzés és adattárolás soha nem látott dimenziói nyilvánulnak meg napjainkban: térfigyelő kamerák, pilóta nélküli légi járművek, műholdak, okostelefonok, felhő alapú adattárolás, cellainformációk... Ezek üzleti kiaknázása az emberek pontos megfigyelésére ad lehetőséget. A korábbi paradigmát, mely például a rendészeti adatszerzést jellemezte, a reaktív célirányosság jellemezte: gyanú esetén indulhatott meg a nyomozás keretében az adatszerzés. A modern korban azonban a megelőző adatszerzés lett az új irány, általános adatfelhatalmazással, és új célként az elrettentéssel. A kutatás kitért az USA v. Carpenter ügyre is, mely az amerikai Legfelsőbb Bíróságot a bírói engedély nélküli cellainformációkhoz való hozzáférés jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének kérdésével szembesítette. Ezek az adatok, minden korábbitól eltérően, egy "intim ablakot" nyitnak a személy teljes magánéletére, melyet nem lehet alkotmányjogi garanciák nélkül megismerni.
A második, témába vágó alkotmánybírósági munkatárs kutatása Deli Gergelyé, aki a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjában az autonóm (önvezető) járművek jogi kérdéseit kutató projektben az alkotmányjogi összefüggéseket kutatta[1]. A kutatás rávilágított, hogy a cellainformációk (GPS-adatok) alapján például az autógyártó társaságoknak a használókról minden információ a rendelkezésre áll - ezen adatok kiadásának illetéktelen kezekbe kerülése azonban komoly veszélyt jelenthet. A felhasználókról szerzett adatok személyre szabott ajánlatok tételét teszi lehetővé. A korábbi fogyasztói döntések alapján digitális profil készülhet a személyről, ami által azonban a fogyasztó egy önmegerősítő spirálba kerülhet. A tudat ebbéli manipulálása egy marketingmódszer, mely révén a fogyasztó ugyanazon döntéseket kénytelen hozni, nem jut tér a változásnak. A legújabb generációs adatvédelemnek azonban a személyiség autonómiáját is védenie kell. A kezelőknek ezért elő kell írni, hogy az adatcsomagokba véletlenszerű információkat is tegyenek be, hogy az identitás spontán fejlődését is lehetővé tegyék. A bezártság hatás ellen pedig az adatvédelem által is védekezhetünk. A "digitális adatvédelmi asszisztens" figyelemmel kísérhetné a személyes adata-
- 37/38 -
inkat, a visszaélések ellen védene, valamint tanulásra, egészségesebb életmódra ösztönözhetne.
A mesterséges intelligencia húsbavágóan fontos kérdéseket vet fel, melyekben az alapjogvédelem szintjének növelése és az Alkotmánybíróság hatékonyságának növelése is kulcsfontosságú.
A NAIH feladata az, hogy az állampolgárok magánszféráját védje. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke "Algoritmusok és adatvédelem: Quo vadis?" című előadásában a mesterséges intelligencia adatvédelmi kihívásairól beszélt. A megbízható mesterséges intelligencia alapfeltétele, hogy az egyes személyek rendelkezhessenek saját adataik felett, ne legyen károkozás. Önmagukban az új technológiák alkalmazása értéksemleges. Azonban tény, hogy a gyors technikai fejlődés következtében a személyes adatok gyűjtése megnő. Sőt az algoritmusok által lehetségessé válik a profilalkotás. Alapjogvédelmi szempontból ezért rendkívül fontossá válnak a garanciális szabályok. Az adatkezelésre általános követelményrendszert kell felállítani. Az EU adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t elemezve láthatjuk, hogy az adatkezelésnek jogszerűnek, tisztességesnek és átláthatónak kell lennie. Ennek ellenőrzésére dokumentálhatónak is kell lennie az adatkezelésnek. A különleges adatok körére vonatkozóan főszabályként tilalom áll, kivétel az, ha az érintett kifejezetten hozzájárul, de ez sem mindig elegendő jogalap. A mesterséges intelligencia felhasználásakor fontos az is, hogy az érintettnek tiltakozási joga is fakadhat. Erre az első kapcsolatfelvétel során fel kell hívni az érintett figyelmét. Az adatkezelő kötelezettsége fentieken túl a hatásvizsgálat lefolytatása is, a kockázatok minimalizálása érdekében. Az adatvédelmi rendelkezések között számos olyan intézmény található, amelyek az új technológiák viszonylatában megfelelő védelmet nyújtanak.
Azzal a jelenséggel is számolni kell, hogy e terület a cégek számára nagy teret enged az önszabályozásnak. Az érintettek tudatosítása rendkívüli fontosságú lesz. Az adatvédelem és a mesterséges intelligencia alapjogi védelme úgy biztosítható, ha a megfelelő jogalkalmazással az érintettek technológiasemleges védelmét biztosítják. A szabályozás az államra ró felelősséget, az önszabályozás a magánszektorra, és végül az állampolgárok feladata a tudatosság.
Ezt követően dr. Gál András Levente, a digitális jólét program szakmai vezetője vette át a szót. Digitális államkormányzás - a megfelelő állam koncepciója című előadásában a digitális állam, és digitális kormányzás tudnivalóiról beszélt. A digitalizáció ma nem megosztó téma, nincs jobb- vagy baloldali megoldás. A cél, hogy minden magyar digitálisan legyen kompetens, a közigazgatás pedig a digitális kormányzás révén minél hatékonyabban tudjon működni. A digitális állam/kormányzás hármas fogalma a tiszta adat, a hasznos robotok és az új eszközök. A szakmai vezető véleménye szerint az adatok terén a jogi definíció szükséges lenne, az új algoritmusokat pedig alkotmányosan is ellenőrizhetővé kellene tenni. Az új technológiák által felvetett dogmatikai kérdésekre gyors válaszokat kell adni. Ugyanakkor "analóg forgatókönyvre" is szükség van. A programban nyolcszáz szakértő bevonásával készített anyag közigazgatási egyeztetés alatt van. Az NKE-n pedig létrehoztak egy hálózatkutatási műhelyt, amely Barabási Albert-László vezetésével pilot programokat működtet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
