Előző számunk Külföldi Szemléjében[1] - melynek keretei között két, az Utrecht Law Review on-line megjelenő folyóiratban közzétett és gyermekelhelyezéssel foglalkozó tanulmányt ismertettünk -, jeleztük, hogy a decemberi számban jelentkezünk a kapcsolódó szakmai értekezletről, szűk körben megtartott konferenciáról szóló ismertetéssel. Az értekezlet apropóját az Utrecth Law Review 2008. évi júniusi, tematikus száma adta, amely kizárólag családjogi kérdésekkel foglalkozott. Ezt az összefoglaló cím is jelezte: Current Debates in Family Law around the Globe, azaz egyes aktuális családjogi kérdések megítélése a különböző jogrendszerekben. A számot összeállító és szerkesztő Katharina Boele-Woelki, az Utrechti Egyetem professzora a június első napjaiban megjelenő lapszám alapjául három olyan problémát választott, amelyek nemcsak valóban rendkívül aktuálisak úgy Európában, mint az USA-ban, illetve más kontinenseken, hanem egyúttal nagyon vitatottak is. Ezek a témák a következőek: a gyermek elhelyezésének, a szülői felelősségnek, így a kapcsolattartásnak a rendezése az egyik szülő különélése esetén; az azonos nemű személyek partnerkapcsolatának szabályozhatósága, szabályozása, különös tekintettel a regisztráció megoldására; végül az apasági vélelem keletkezésének kérdései, különösen élettársi kapcsolat, illetve mesterséges megtermékenyítés esetén, továbbá a gyermek származás-megismeréshez fűződő jogának érvényesülése.
A tanulmányok közzétételét követően, 2008. június 27-én és 28-án került sor arra a szakmai értekezletre, amely mind a résztvevők számát, mind a tárgyalt témaköröket tekintve kötődött a publikált anyagokhoz. A rendezvény hatékonyságát pozitív módon meghatározta az a tény, hogy valamennyi előadó ismerte, ismerhette a többi résztvevő cikkét, annak mind részletesebb, mind rövidebb, összefoglaló változatát. Mivel előadóként a tanulmányok szerzői - valamennyien egyetemi oktatók - kaptak meghívást, minden előadás a közzétett tanulmány különösen lényeges kérdéseire koncentrált, s ezt valamennyi résztvevő pontosan követhette, mivel a tanulmány hosszabb-rövidebb változatai mellett rendelkezésre álltak a néhány mondatos előadásvázlatok, pontosabban, "előadás-vázak" is. Két-két előadást követett a vita, amely során számos hozzászólás hangzott el. A hozzászólások természetesen az adott témához kötődtek, de a szakmai értekezletet szervező UCERF (Utrecht Centre for European Research into Family Law, az Utrechtben létrehozott Családjogi Európai Kutatóközpont) képviselői a vita irányításáról is gondoskodtak: mindhárom témához kapcsolódóan megfogalmazták azt a néhány kulcskérdést, amelyek az egyes problémakörök legvitatottabb pontjai
Első téma: a gyermek helyzetét meghatározó kérdések rendezése, váltott elhelyezés, a gyermeket nevelő szülő költözése és a gyermek újbóli elhelyezése Svédország, Franciaország, USA Pennsylvania állama, Hollandia és Dánia szabályait érintve
Anna Singer (Uppsalai Egyetem) a svédországi váltott elhelyezésről beszélt, áttekintve a váltott elhelyezési mód kialakulását, a szabályozás fejlődését és a kapcsolódó problémákat.[2] A téma aktualitását az - is - adta, hogy Svédországban ez a szülők különválása esetén igen gyakori és népszerű megoldás, hiszen a különélő szülőkkel nevelkedő minden ötödik gyermek a váltott elhelyezés keretei között éli mindennapjait. Annak ellenére azonban, hogy ez optimális megoldás lehet - amelyet egyébként a hatályos szabályozás is messzemenően támogat -, számos nehézség is felmerült a gyakorlatban. Így problémát okoz az, hogy a bíróság az egyik szülő akarata ellenére is elrendelheti a gyermek váltott elhelyezését; nehézkes a tartásdíj rendezése, s nemcsak magánjogi és családjogi, hanem közjogi jellegű, így például társadalombiztosítási szempontból is eldöntendő kérdés, hogy melyik szülőnél van tulajdonképpen a gyermek lakhelye.
Frédérique Granet (Robert Schuman Egyetem, Strasbourg) előadásában foglalkozott mind a francia szabályozással, mind pedig - ez előző előadáshoz hasonlóan - az intézmény előnyeivel és hátrányaival.[3] Franciaországban akár a felek megállapodása alapján, akár a bíróság döntése alapján sor kerülhet a gyermek váltott elhelyezésére, s ez nyilvánvalóan igényeli mindkét szülő részéről bizonyos anyagi bázis meglétét, ugyanakkor még inkább azt, hogy a szülők képesek legyenek együttműködni, és kölcsönös tisztelettel viseltessenek egymás iránt. Az előadás a problémák közül a szülői kapcsolat megromlásával és az objektív körülmények megváltozásával foglalkozott, így azzal, hogy az egyik szülő másik városba költözése milyen következményeket vonhat maga után.
Theresa Glennon (Temple Egyetem, Philadelphia, Pennsylvania) a gyermekelhelyezés konkrét, az USA-ban gyakori problémakörére fókuszált, arra, hogy mi lehet a legjobb megoldás, ha a gyermeket nevelő szülő másik lakóhelyre kíván költözni. A szülők érdekei ez esetben élesen szembekerülnek egymással, hiszen a gyermeket nevelő szülő - rendszerint az anya, ahogyan az előadó említette -, élni kíván a szabad mozgás jogával, például újbóli házasságkötés vagy a munkahely megváltoztatása okán, ugyanakkor a másik szülő szeretne a gyermekhez földrajzi értelemben is közel maradni. Szinte valamennyi amerikai állam a gyermek mindenek felett álló érdekét vizsgálja ezekben az esetekben, de Glennon felvetette, hogy ez valóban elégséges kiindulópont-e ahhoz, hogy a bíróság úgy döntsön: a gyermeket nevelő szülő költözése esetén a másik szülőnél helyezzék el a gyermeket. Az előadás így megemlítette azokat az egyéb szempontokat, amelyet figyelembe érdemes venni: a társadalomkutatás eredményeit, a bontás utáni család kapcsán felmerülő valamennyi érdeket, a váltott elhelyezést mint lehetséges megoldást, a szülők alkotmányos jogait, a családon belüli erőszak kérdéseit, valamint a gyermek újbóli elhelyezésének anyagi-gazdasági következményeit. Glennon végül három lehetséges megoldást vázolt fel a problémák megoldására: a kötelező mediációt, a bírósági kontrollt, illetve azt, hogy az a szülő, aki ellenezi a másik fél költözését, kompenzálni legyen köteles a szabad mozgásában akadályozott szülőt.
Christina G. Jeppesen de Boer (Utrechti Egyetem) foglalkozott a bontás utáni közös szülői felügyelet kérdésével, így azzal, hogy miként került ez egyre inkább előtérbe mind Hollandiában, mind Dániában. Kitért a szülői megállapodások fontosságára, arra, hogy a szülőknek konkrét kérdéseket kell rendezniük akkor, amikor a közös szülői felügyeletről döntenek. Szintén érintette azt a problémát, amikor a gyermeket nevelő szülő költözni szeretne, s azt, hogy a bíróság miként ítéli meg ezt a helyzetet. Leszögezte végül: az a tény, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével együtt lenni, gyakorlatilag maga után vonja a szülők részéről azt a kötelezettséget, hogy egymással tisztességes kapcsolatban maradjanak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
