A Nemzetközi Családjogi Társaság tagjaként vettem részt, és tartottam előadást a Társaság 2005. július 18-23. között Salt Lake Cityben megtartott XII. Világkonferenciáján, melyet a Társasággal együtt a UTAH államban lévő provoi Brigham Young University szervezett. A konferencián 34 nemzet képviseletében 228 jogász, - közülük - 164 előadó vett részt, akik bemutatták a különböző népek és nemzetek családjogi, vagyonjogi, öröklési jogi és tulajdonjogi szabályait. Az előadások öt napon át reggeltől estig tartottak.
Az előadók közül többen (norvég, holland, angol, olasz, spanyol, szerb, osztrák, azerbajdzsáni, USA-beli, kanadai) foglalkoztak a gyermekek jogaival, mások (Kanadából, Norvégiából, Japánból, Dél-Afrikából) a házassági vagyonjogi, tulajdonjogi és öröklési jogi kérdésekkel. Az orosz, francia, olasz és más előadók ismertették a családjogi szabályozásban több éve tartó reform-folyamatot. Jelentős számban hallhattunk előadást az azonos neműek házasságával kapcsolatban is.
A nagyszámú előadásokat magukba foglaló szekciók négy jelentősebb témakör alapján kerültek megszervezésre. Ezek a 1. gyermekek jogai, 2. házassági vagyon és öröklési jog, 3. azonos neműek házassága, és 4. családjogi reformtörekvések.
Valamennyi előadás rendkívül tartalmas és élvezetes volt, azonban csak néhány ismertetésére van lehetőség e cikk keretében. Úgy érzem, hogy az alábbiakban ismertetett előadások mutatják legjobban a konferencia szakmai jelentőségét.
1. Olga Cvejic Jancic (Szerbia) - Az örökbefogadás szabályai az új szerb Családjogi törvényben: (Olga Cvejic Jancic Szerbia-Montenegroban a Novi Sadi Egyetem professora)
Az új szerb Családjogi törvény 2005. július 1-jén lépett hatályba és több jelentős változást tartalmaz a gyermekek örökbefogadására vonatkozó rendelkezéseiben. Korábban a gyermek örökbefogadására csak 5 éves koráig volt lehetőség, az új törvényben ez a felső korhatár megszűnt. Nem lehetséges azonban az örökbefogadás a gyermek három hónapos kora előtt, és a szülők csak 2 hónapos kora után adhatják hozzájárulásukat. Ha a gyermek elmúlt 10 éves, az ő beleegyezése is szükséges.
Az örökbefogadó és örökbefogadott között legalább 18 év korkülönbség szükséges, de az új törvény szerint a korkülönbség nem lehet több 45 évnél. Ez a szabályozás azonban nincs összhangban a Gyermekek Örökbefogadását szabályozó 1967. évi Európai Konvencióval, annak ellenére, hogy Szerbia-Montenegro is tagja az Európa Tanácsnak. Így Szerbiában egy 19 éves személy is örökbefogadhat egy 1 éves gyermeket, és egy 60 éves személy is egy 17 éves gyermeket, amely ellentétes a Konvencióval.
Az új szerb szabályozás alapján az örökbefogadott gyermeknek joga van, hogy 15 éves korától megismerje az örökbefogadása körülményeit, betekinthet a születési anyakönyvbe és egyéb eredeti dokumentumokba.
A törvény hatályba lépése óta csak házastársak és heteroszexuális élettársak fogadhatnak örökbe gyermeket. (Korábban az élettársaknak egyáltalán nem volt törvényi lehetősége az örökbefogadásra.) Egyedül álló személyek csak külön miniszteri engedéllyel, homoszexuális párok pedig egyáltalán nem fogadhatnak örökbe gyermeket.
Az örökbefogadó szülőknek egy ún. előkészítő tanfolyamon kell részt venniük, kivéve, ha a gyermek egyik szülőjével él együtt a leendő örökbefogadó.
Külföldi állampolgárok Szerbiában csak akkor fogadhatnak örökbe gyermeket, ha szerbiai lakos nem kérelmezte az örökbefogadást és ahhoz az illetékes miniszter hozzájárult.
A vérségi kapcsolat akadály lehet, így le- és felmenők, testvérek, unokatestvérek nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Más rokon esetében azonban nincs ilyen korlátozás, ennek megfelelően lehetséges az örökbefogadás nagybácsi-nagynéni, illetve unokaöcs-unokahúg esetében.
Jelenleg Szerbián két módja lehet az örökbefogadásnak, a nyílt és a titkos örökbefogadás. Ez utóbbi esetben a szülők előzetesen hozzájárulnak az örökbefogadáshoz, anélkül, hogy ismernék az örökbefogadó szülőket, és lemondanak jogaikról. A vérszerinti szülők hozzájárulása nélkül az örökbefogadás érvénytelen, kivéve, ha korábban megvonták tőlük a szülői felügyeleti jogukat.
Örökbefogadás esetén a gyermek kapcsolata és jogai a korábbi családjával megszűnik, helyét az új családja veszi át, kivéve, ha a házastárs (élettárs) gyerekét fogadja örökbe.
Szerbiában az új törvény hatályba lépését követően is a Szociális Munkaközpont foglalkozik az örökbefogadási eljárás lefolytatásával. Először a gyermek 6 hónapot tölt a leendő szülőknél, hogy megismerjék egymást. Ez alatt az idő alatt a Központ megfigyelést és vizsgálódást folytat, hogy a kérelmező szülők megfelelők-e a gyermek nevelésére.
A 300 000 lakosú Novi Sadon például 2000-2005 júliusa között összesen 51 örökbefogadás történt, amelyek közül 44 esetben mindkét szülő, 7 esetben pedig csupán egy szülő volt az örökbefogadó. A vérszerinti szülők 8 esetben általános iskolai, 6 esetben csupán 4 osztályt, 8 esetben középiskolát végeztek, a többi esetben nem fejezték be a középiskolát vagy szakmunkások voltak. Az örökbefogadó szülőknél több a felsőfokú végzettségű, mint a vérszerinti szülőknél, 1 általános iskolát, 16 középiskolát végzett, 9 pedig szakmunkás volt.
2. Christian Dadomo (Franciaország) - A gyermek helyzete a francia családjogban:
(Christian Dadomo jelenleg a Bristolban (Anglia) a West-England-i Egyetem előadója)
Franciaországban a családjog reformja az 1990-es évek végétől került előtérbe. Törvény született a túlélőházastárs jogairól, az élettársak jogi helyzetéről, a családi névről, a szülői felügyeletről és a házasság felbontásáról. A gyermek jogaival és helyzetével azonban ez idáig nem foglalkoztak. Christian Dadomo szerint két fő területen sürgős reformra lenne szükség. Ezek az apaság elismerése és a szülői felügyeleti jog.
Franciaországban az apaság elismerésével kapcsolatban az első legjelentősebb lépés az 1972. évi törvény volt, amely egyenlő jogokat teremtett a törvényes és a törvénytelen gyermekek vonatkozásában. Az alapelveket már korábban megteremtette a francia Polgári Törvénykönyv 334. § (1) bekezdése, amikor kimondta, hogy mind a törvényes, mind a törvénytelen gyermek ugyanolyan jogokat és kötelességeket élvez, az apával és az anyával való kapcsolatában, és az öröklésben. 1972-től van lehetőség Franciaországban az apaság elismerésére vagy annak bíróság általi megállapítására. Korábban a házasságon kívül született gyermek nem örökölhetett, 1972-től azonban a gyermek valamennyi rokona után jogot élvez az öröklésre. Ez az egyenjogúság azonban számos területen korlátozott és kivételeket tartalmaz. Az 1972. évi törvény nem foglalkozik a vérfertőző gyermek egyenjogúságával, sőt tiltja annak megvalósulását. A származást csak az egyik oldalról, rendszerint az anya oldaláról lehet megállapítani.
Christian Dadomo szerint az utóbbi években a családi életben végbement változások teszik szükségessé Franciaországban a szülői felügyeleti jogok újraszabályozását. Évről évre egyre több gyermek születik házasságon kívül Franciaországban. 1999-ban a házasságon kívül születendő gyermekek 1/3-ának rendeződött a sorsa a születés előtt, 2000-ben 80%-ban rendezte az apa 1 hónapon belül a gyermek helyzetét, a születés után. A szülők nagy többsége továbbá házasságkötés nélkül együtt él, így a gyermek szempontjából a kapcsolat, hasonló a házassághoz. Ezeknek a kapcsolatoknak a nagy része házassággal végződik, többségük az első gyermek után házasságot köt. Ugyanakkor a házasságok 1/4 része válással végződik, és a bontóperekben három eset közül kettőben gyermek is szerepel. A különélő szülők az utóbbi időkben egyre nagyobb számban fordulnak bírósághoz a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos rendelkezés miatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
