A dr. Brávácz Ottóné és dr. Szőcs Tibor szerzőpáros Jogviták határok nélkül c. műve 2003. évben jelent meg a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában. A rendszerváltás óta eltelt több mint egy évtized alatt a polgári jog, a családi jog, a gazdasági jog, a polgári eljárásjog területét érintő jelentős változások következtek be. A határok megnyílása, majd Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása lehetővé tette a Közösségen belül a személyek és az áruk szabad áramlását, az egyre szélesebb kereskedelmi kapcsolatok kiépülését az Unión kívüli harmadik országokkal is. Egyre gyakrabban merülnek fel olyan jogviszonyok, amelyek valamilyen módon külföldi elemet tartalmaznak, egyre több magyar állampolgár él életvitelszerűen külföldön, és egyre több külföldi állampolgár él hazánkban is, azaz eltérő állampolgárságú személyek kerülnek egymással jogilag értékelhető kapcsolatba. Amennyiben egy adott polgári jogi, vagy családi jogi jogviszony határon átnyúló elemet tartalmaz (a jogviszony alanyai különböző állam polgárai, vagy különböző államokban élnek, esetleg a károkozás az állandó lakóhely államán kívüli következik be stb.) felmerül a kérdés, hogy a jogvita eldöntésére mely állam bíróságai, vagy más hatóságai hivatottak, azaz mely állam bíróságainak joghatósága alá tartozik az ügy. Amennyiben pedig valamely ország bíróságai, hatóságai a jogvitás kérdésben jogerős határozatot hoztak óhatatlanul adódik a kérdés, hogy ezt - szükség esetén - miként lehet egy másik államban érvényre juttatni, önkéntes jogkövető magatartás hiányában miként kényszeríthető ki a határozatban foglalt kötelezettség. Ezekre a fontos, sokszor financiális szempontból sem jelentéktelen kérdésekre keresi a választ a szerzőpáros 2003. évben megjelent műve.
A joghatóságra valamint a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó jogforrások ismertetéséből kitűnik, hogy bonyolult, összetett jogterületre téved, aki a nemzetközi polgári eljárásjogot kívánja tanulmányozni, alkalmazni. A belső jognak a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.-be1 (a továbbiakban: Nmjtvr.) foglalt rendelkezési mellett irányadók az e tárgyban kötött kétoldalú, illetve többoldalú nemzetközi szerződések, valamint az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően a tagállamok viszonylatában a közösségi jog kötelezően alkalmazandó szabályai.
A joghatósággal foglalkozó II. rész részletesen szól a magyar belső jog joghatósági rendszeréről, az általános joghatóságról, a fakultatív joghatósági okokról, valamint a kizárólagos és kizárt joghatósági okokról. A nemzetközi magánjogról szóló tvr. joghatóságra vonatkozó szabályai nem csak a polgári peres, hanem egyes nemperes és közigazgatási eljárásokra is kiterjednek.
Felhívják a szerzők a figyelmet az Nmtvr. 2000. évi reformját követő lényeges változásokra is, azaz a magyar bíróságok és más hatóságok már nem járhatnak el minden olyan ügyben, amelyben a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát az Nmtvr. nem zárja ki, hanem főszabály szerint azokban az ügyekben rendelkeznek joghatósággal, melyekben az alperes lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye, vagy jogi személy esetében a székhelye belföldön van2. Az alperes lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez, székhelyéhez) igazodó általános joghatósági rendező elven túl előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ügy belföldi kapcsolódására tekintettel indokolt lehet a magyar bíróságok, hatóságok számára eljárási lehetőséget biztosítani, ezért az Nmtvr. szabályoz ún. fakultatív joghatósági okokat, melyeket a szerzők részletesen ismertetnek.
A családi jog szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy tartási kötelezettségből eredő jogvita esetén eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult, azaz adott esetben a felperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van3. Ennek a rendelkezésnek a fontosságát, előnyét azzal indokolják a könyv írói, hogy a tartást igénylő anyagi helyzete az esetek túlnyomó részében nem teszi lehetővé, hogy a kötelezett külföldi lakóhelye szerinti állam bíróságához forduljon, és vállalja az ezzel felmerülő tetemes költségeket.
A gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság - tipikusan a gyámhatóság - eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van4. Ez a fakultatív joghatósági ok egyrészt lehetőséget teremet arra, hogy a gyermek érdekeinek védelmében akkor is megindítható legyen belföldön az eljárás, ha egyébként az alperes külföldön rendelkezik lakóhellyel, és a határon túli eljárás költségeit az eljárást kezdeményező fél viselni nem tudná. Másrészt a gyermek lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság vagy más hatóság könnyebben szerezheti be a gyermek helyzetével kapcsolatos alapvető információkat (pl. környezettanulmány, oktatási intézet véleménye stb.)
Házassági vagyonjogot érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van5. Közömbös tehát a házastársak állampolgársága, utolsó közös lakóhelye, vagy perbeli állása, az is megalapozza a magyar bíróságok joghatóságát, ha a nem magyar állampolgárságú felperest lakóhelye, szokásos tartózkodási helye Magyarországhoz köti.
A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van6. Felhívják a szerzők az olvasó figyelmét arra, hogy ezen rendelkezés kizárólag azon ügyekre vonatkozik, amelyek a gyámság, valamint a gondnokság jogi tartalmával kapcsolatosak, és kizárólag a bírósági eljárásokat érinti. Tekintettel azonban arra, hogy az említett jogviszonyok tartalmával kapcsolatos ügyek hazánkban túlnyomórészt a gyámhatóságok hatáskörébe tartoznak, az idézett jogszabályhely tárgyi hatálya meglehetősen szűk.
A kizárólagos és a kizárt joghatósági okokat a könyv együttesen, párhozamosan taglalja, hiszen ezek mintegy egymás tükörképei. Ide tartoznak - többek között - a személyi állapottal kapcsolatos eljárások, melyek esetében az állampolgársághoz kapcsolódó joghatósággal találkozhatunk. Tehát magyar állampolgár személyi állapotát érintő ügyekben a magyar bíróságok, más hatóságok joghatósága - néhány pontosan meghatározott kivételtől eltekintve - kizárólagos, míg külföldi állampolgár vonatkozásában - főszabály szerint - kizárt.
A felek által kikötött joghatóság vagyonjogi ügyek tekintetében fordulhat elő, azaz a családi jog területén a házastársi vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban merülhet fel elsősorban. A műből megtudhatja az érdeklődő azt is, hogy a magyar bíróság joghatóságát az alperes perbebocsátkozása is megalapozhatja - kivéve azokat az eseteket, amikor a magyar bíróságok joghatósága a tvr. szerint kizárt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
