https://doi.org/10.59851/jk.81.02.2
A helyi önkormányzatok normatív döntései közvetlen hatással lehetnek a település lakói, valamint az ott működő szervezetek jogaira és jogos érdekeire. Az önkormányzati működés, a döntések jogszerűségének biztosítása elsődlegesen a Kormány feladata, azonban a jogszabálysértő normatív döntésekkel szemben csak a törvény által felhatalmazott személyek, szervezetek léphetnek fel. Az érintettek számára nincs közvetlenül igénybe vehető jogorvoslati eszköz. Az Alaptörvény hatályba lépése óta a Kúria is rendelkezik normakontroll funkcióval, a helyi önkormányzati rendeletekre és normatív határozatokra kiterjedően. A 2012-2024 közötti időszakban az Önkormányzati Tanács érdemi vizsgálat nélküli elutasító, megszüntető és visszautasító döntéseinek elemzése megerősítette a kutatás előfeltevését: a szubjektív jogvédelem eszköztára hiányos és az érintett csupán közvetett jogorvoslati lehetőségben bízhat.
Tárgyszavak: jogorvoslat, szubjektív jogvédelem, helyi önkormányzati rendeletek, normakontroll
The normative decisions of local self-governments can have a direct impact on the rights and legitimate interests of residents and organisations operating within the municipality. Ensuring the legality of municipal operations and decisions is primarily the responsibility of the Government. Only individuals and organizations entitled by statutory law may take action against decisions with normative content that violate the law; there is no direct legal remedy available to the individuals and organizations concerned. Due to the Fundamental Law, the Curia also performs a normative control function, covering local self-government decrees and other normative acts. An analysis of the Curia's Municipal Council decisions between 2012 and 2024, which rejected or terminated requests without substantive examination, confirmed the research hypothesis that tools for subjective legal protection are insufficient, leaving those affected to rely solely on indirect legal remedies.
Keywords: effective subjective legal remedy, judicial review, legislative power of local self-governments, local bylaws
A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) jogellenes helyi önkormányzati normákkal kapcsolatos esetjogának tanulmányozása során előfeltevésként fogalmazódott meg a szubjektív jogvédelem hiányossága.[1] A tanulmány célja, hogy az Önkormányzati Tanács gyakorlatának elemzésével rávilágítson a jogvédelmi eszközök hiányosságára.
A helyi önkormányzati rendelet az Alaptörvény rendelkezése[2] alapján jogszabálynak minősül. Habár a jogszabályi hierarchia legalsó szintjén helyezkedik el, számossága és a mindennapi életre gyakorolt hatása messze túlmutat a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyén. A helyi önkormányzatok normatív határozatai ugyan belső (intern) aktusok, mégis tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a polgárok jogait, jogos érdekeit érintik.[3]
A helyi rendeletek, normatív határozatok bírósági felülvizsgálata szoros összefüggésben áll az önkormányzati döntések és a működés törvényességi felügyeletének intézményrendszerével,[4] valamint a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának általános kérdéseivel. A felülvizsgálat célja a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang biztosítása. Az Alaptörvény hatályba lépését követően az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) előtti normakontroll rendszer átalakulásával a szubjektív jogvédelem szerepe felértékelődött. Az actio popularis[5] megszüntetése a jogvédelem eszközrendszerét korlátozta, azonban a személyes érdekeltségen alapuló alkotmányjogi panasz jogintézménye garantálja az egyének számára az alaptörvény-ellenes jogszabály esetében a végső jogorvoslati eszközt.[6] Ugyanakkor a normakontroll funkció megosztása az AB és a Kúria között azt eredményezte, hogy az önkormányzati rendeletek esetében hasonló jogvédelmi eszköz megteremtésére nem került sor.[7]
- 60/61 -
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközök mennyiben tekinthetők koherensnek, hatékonynak és hézagmentesnek a jogaikban, jogos érdekeikben érintettek szempontjából, alkalmasak-e a közigazgatással szembeni egyéni jogvédelemre és a normakontroll biztosítására. A szubjektív jogvédelem hiányát az Önkormányzati Tanács gyakorlatának bemutatásával érzékelteti az elemzés, vizsgálva azt, hogy miként érvényesül a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI tv. (a továbbiakban: Bszi.), illetőleg 2018. január 1-je óta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) által megteremtett szabályozási környezetben a bírósági felülvizsgálat a korlátozott indítványozói kör közreműködésével.
A közigazgatási szervek által kibocsátott normatív és egyedi aktusok felülvizsgálatának keretét az európai államokban[8] az Európa Tanács közigazgatási aktusok bírósági felülvizsgálatáról kibocsátott Ajánlása adja. Eszerint a bírósági felülvizsgálatnak minden közigazgatási aktusra ki kell terjednie, és elérhetőnek kell lennie minden olyan természetes és jogi személy számára, akinek, vagy amelynek az adott közigazgatási aktus jogát vagy jogos érdekeit közvetlenül érinti.[9] Az európai modellek közös jellemzője, hogy kiemelt jelentőséget kap a szubjektív jogvédelem, amely biztosítja az érintettek számára a jogot, hogy közvetlenül kezdeményezzék a felülvizsgálatot.[10] Az aktusfelülvizsgálati hatáskört rendszerint bírósági szervek gyakorolják,[11] amelyek gyakran alkotmánybírósági funkciót is ellátnak.[12]
A hatékony, hézagmentes jogvédelem elve, a közigazgatási jogvita fogalmának kiszélesítése és generálklauzulaként való megalkotása szolgált vezérfonalként a hazai közigazgatási perjog kodifikációja során is.[13] A helyi önkormányzati norma felülvizsgálata során a hatékony jogvédelem elve[14] akkor érvényesülhetne maradéktalanul, ha a jogvédelmi eszközök azok számára is elérhetők lennének, akiknek jogát, jogos érdekét az adott norma sérti.
Az Alaptörvény 2012. január 1-jétől a normakontroll funkciót az AB mellett a Kúria számára is biztosítja,[15] felhatalmazva a helyi önkormányzatok normatív aktusaival kapcsolatos alkotmánybírósági jellegű felülvizsgálatára.[16] A hatáskört a Kúria külön tanácsa, az Önkormányzati Tanács gyakorolja.[17] Az AB hatásköre e téren kivételes, kizárólag akkor jár el, ha az önkormányzati rendelet az Alaptörvény rendelkezéseit sérti. Ha a rendelet - vagy annak egyes rendelkezései - az Alaptörvény rendelkezései mellett más jogszabályokba is ütközik, a felülvizsgálati hatáskört a Kúria gyakorolja. A Kúria vizsgálja a rendelet jogszerűségét, megállapíthatja a törvénysértést, továbbá megsemmisítheti a rendeletet vagy annak egyes rendelkezéseit. Ez a megosztott hatásköri rendszer biztosítja azt, hogy az Önkormányzati Tanács a helyi önkormányzati rendeletek jogszerűségéről való döntésével végső soron garantálja az objektív és szubjektív jogvédelmet.[18] Az Önkormányzati Tanácshoz indítványt csak törvényben felhatalmazott személy vagy szerv nyújthat be. Az indítványozó személyének meghatározását ebben az esetben azonban nem az egyéni jogérvényesítés elősegítése, a szubjektív jogvédelmi funkció megteremtése motiválta elsődlegesen, hanem az objektív jogvédelem, vagyis a tárgyi jog védelme.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
