Dr. Gyarmathy Judit,az Országos Bírósági Hivatal Elnökhelyettese köszöntötte a szakmai konzultáció résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a banki elszámolások vitatására létrehozott speciális nemperes eljárások száma 2015 utolsó hónapjai óta ugrásszerűen megnőtt, így mostanra vált időszerűvé a kapcsolódó legfontosabb kérdések kollégiumvezetői szinten való megvitatása. Kiemelte, hogy ezeknek az ügyeknek az elbírálása a magyar jogrendszerben eddig nem ismert, új típusú nemperes eljárás alapján történik, amelynek egységes gyakorlatát igen rövid időn belül szükséges kialakítani, ezért indokolt a jelen szakmai konzultáció a Kúria vezetésével. Megköszönte, hogy a Kúria a szakmai vezetést annak ellenére vállalta, hogy e speciális eljárásban az elszámolási törvény értelmében sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nem lehet helye. Ugyanígy nem kerül sor az ítélőtáblák eljárására sem, mégis előremutató, hogy a közös gondolkodásban a táblák kollégiumvezetői is részt vesznek.
Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, szintén köszöntötte a résztvevőket, örömét fejezve ki azzal kapcsolatban, hogy a konzultáción olyan bírósági titkárok is jelen vannak, akik ténylegesen is eljárnak az elszámolás nemperes eljárásban való bírói "felülvizsgálata" során. Jelezte, hogy a Kúria, noha saját feladatköre e jogviták kapcsán nincs, azért vállalta a szakmai vezetést, hogy az egységes joggyakorlat mielőbb kialakulhasson. Ennek érdekében a Kúria az OBH által továbbított egyes kérdésekre maga is kialakította a saját szakmai álláspontját, amelyet a szakmai konzultáció során tételesen ki is fejt majd. Az ülésről emlékeztető készül, amely a többségi álláspontot tartalmazva alkalmas lehet az egységes joggyakorlat kialakítására.
Karacsné dr. Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának kollégiumvezetője röviden ismertette a devizahiteles Vibe felület és a központi intraneten kialakított "devizahiteles eljárások" elnevezésű menüpont tartalmát. Míg a Vibe a kollégiumvezetők és kollégiumvezető-helyettesek számára kínál csak felületet, addig a központi intranet az ahhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi bíró, bírósági titkár és más bírósági dolgozó számára eligazítást nyújt a legfontosabb peres és nemperes eljárási anyagokról (külön bontásban a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek feltöltött dokumentumai, végzésminták, egyes fontosabb, elvi kérdést tartalmazó jogerős határozatok, képzési anyagok, adatközlések, statisztikák, sajtóanyagok, illetve a nemperes eljárások kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület anyagai is).
Dr. Maka Mária, a Veszprémi Törvényszék Polgári, Gazdasági, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezetője, aki a szakmai konzultáció moderátori feladatait is ellátta, előadásában a devizahiteles nemperes eljárásokkal összefüggő legfőbb igazgatási feladatokat ismertette. Beszámolt - többek között - a Pénzügyi Békéltető Testülettel (a továbbiakban: PBT) 2016. január 31-én folytatott szakmai megbeszélésről, amelynek keretében a PBT számos, a saját iktatórendszerének eltéréséből adódó problémát azonosított és több kapcsolódó kérést is megfogalmazott a bíróságok felé.
Ezek közül a legfontosabbak a következők. Tekintettel arra, hogy a PBT-nél vonalkódos az iktatás, a vonalkód visszaküldésére a PBT-nek mindenképpen szüksége van. Kérik, hogy a bíróság az egyes aktákat csak a jogerős végzéssel együtt küldje vissza, egyébként nem tudják azt megfelelően kezelni. A PBT országos illetékességére figyelemmel kérik, hogy a kérelmezők azonosíthatósága érdekében a bírósági megkeresések során a kérelmező nevén túl legalább a születési adatai is szerepeljenek. Fontos tudni, hogy hibás dokumentum, illetve iktatás esetén sem lehet törölni a már megadott alszámot a PBT iktatási rendszeréből, ezért a PBT által nem továbbított alszámú iratok vélhetően ilyen hibás iktatás miatti üres dokumentumot jelentenek.
Ezt követően a résztvevők Dr. Vasady Lóránt,a Kúriára beosztott bíró felvezető előadása alapján a devizahiteles nemperes eljárások intézésével kapcsolatban felmerült szakmai kérdésekkel foglalkoztak. A résztvevők többsége az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal az alábbi tartalom szerint értett egyet.
Abban az esetben, amikor a pénzügyi intézmény a fogyasztó részére, kérelmére a már megküldött elszámolást követően egy részletes(ebb) elszámolást küld, az elszámolással szembeni panasz előterjesztésének 30 napos határideje az eredeti elszámolás kézhezvételétől vagy az utóbb megküldött részletes elszámolás kézhezvételétől számítandó? (Debreceni Törvényszék)
A panasz előterjesztésének határideje az eredeti elszámolás kézhezvételétől számítandó, kivéve, ha a fogyasztó - élve az MNB rendeletben biztosított jogával - a pénzügyi intézménytől részletes elszámolást kér. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztó a részletes elszámolás kiadására vonatkozó kérelme előterjesztése és az annak pénzügyi intézmény általi teljesítése között eltelt időben a panasza előterjesztésében akadályoztatva van.
Ennek indoka az, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- 560/561 -
2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) 16. § (2) bekezdése szerint az elszámolást az MNB rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni. A DH2 tv. 46. § c) pontjának felhatalmazása alapján megalkotott rendelet a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet, amelynek 2. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény eleget tesz elszámolási kötelezettségének, ha a rendelet 1. mellékletének megfelelő szerkezetű és tartalmú értesítő levélben nyújt tájékoztatást a fogyasztónak az elszámolásról. A rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint, amennyiben az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, tájékoztatást nyújt a fogyasztót megillető összeg kifizetéséhez szükséges teendőkre vonatkozóan. A 2. § (5) bekezdés értelmében a pénzügyi intézmény a fogyasztó részére küldött értesítő levélhez a 4. melléklet szerinti hiteltörténeti kimutatást és segédletet csatolja. Az e feltételeknek megfelelő elszámolásról szóló értesítő levél határidőben való megküldésével a pénzügyi intézmény eleget tesz elszámolási kötelezettsége tájékoztatással kapcsolatos részének [az elszámolás alapján történő pénzügyi teljesítésre a DH2 tv. 17. § (1a) bekezdése, valamint az 55/2014. (XII. 10.) MNB rendelet 10. §-a tartalmaz határidőt] . Ehhez képest rendelkezik úgy a DH2 tv. 18. § (1) bekezdése, hogy ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja, az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. Ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő.
A kérdésben megfogalmazott "részletes elszámolást" jelentő, az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet. 2. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási elemek tehát nem kötelező jellegűek, hanem csak a tájékoztatás értelmezését segítik elő, amelyekkel a pénzügyi intézmény az 1-4. mellékleteket kiegészítheti, valamint ezen túl is nyújthat az elszámolással kapcsolatos egyéb tájékoztatást is a fogyasztó részére, továbbá egyéb mellékletet, nyomtatványt is csatolhat az elszámolásról szóló értesítő levélhez. A 2. § (8) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény a fogyasztó kérésére elektronikus úton vagy nyomtatott formában a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szükséges, teljes körű levezetését, valamint az adatok beazonosítását és értelmezését lehetővé tevő formátumban az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot is, vagy pedig internetes szolgáltatói felületén lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ezen kimutatáshoz és adatokhoz hozzáférjen. A pénzügyi intézmény a fogyasztó kérelmére történő adatszolgáltatást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül teljesíti.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó az igénye érvényesítéséhez szükséges valamennyi információ birtokába a részletes elszámolás kérelmére való megküldését, illetve elektronikus hozzáférhetővé tételét követően jut, indokolt az a gyakorlat, amelyet a et a PBT is kialakított. Vagyis, ha a fogyasztó a pénzügyi intézménytől részletes elszámolást kért, akkor az elszámolással kapcsolatos panasza előterjesztésében mindaddig akadályoztatva van, amíg a részletes elszámolásra vonatkozó kérelmét a pénzügyi intézmény nem teljesíti.
A fentiektől eltér az az eset, amikor a pénzügyi intézmény új elszámolást készít, és nem csak az eredeti elszámolással kapcsolatos részletes elszámolás megküldésére kerül sor. Új elszámolás két esetben készülhet. Készülhet egyrészt akkor, ha az elszámolásra jogosult panasza eredménnyel jár és a pénzügyi intézmény ennek hatására az eredeti elszámolást egy új elszámolás révén orvosolja [DH2 tv. 20. § (1) bekezdése értelmében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 288. § (7), (10) és (11) bekezdés, a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdés, 3. § (4) bekezdés, 4. § (1) és (2) bekezdés, DH2 tv. 20. § (7) bekezdése, az adott pénzügyi intézmény panaszkezelési szabályzata] , másrészt akkor, ha ugyanazon szerződés alapján több elszámolásra jogosult is van, és nem csak egy nyújtott be panaszt a saját elszámolása ellen. Utóbbi esetben új elszámolás készítésére kerülhet sor vagy még a pénzügyi intézmény előtti panaszeljárás eredményeként [DH2 tv. 20. § (2) bekezdés] vagy a DH2 tv. 22. § (1c) bekezdése szerint akkor, ha az elszámolás vitatására jogosult olyan elszámolás miatt nyújtott be panaszt a pénzügyi intézményhez, amely miatt a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) vagy a bíróság eljárása már ugyanazon szerződés vonatkozásában egy másik elszámolásra jogosult kérelme alapján folyamatban van [DH2 tv. 20. § (3) bekezdés] . E tényről a DH2 tv. 20. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény legkésőbb 8 napon belül tájékoztatja a PBT-t vagy a bíróságot, amely a saját eljárását a DH2 tv. 22. § (1a) bekezdése alapján felfüggeszti. A pénzügyi intézménynek az ugyanazon szerződést érintő másik jogosult általi újabb panasz benyújtása mellett arról is tájékoztatnia kell a PBT-t vagy a bíróságot, hogy ha az új panasz alapján új elszámolást készített vagy az újabb panaszt elutasította [DH2 tv. 20. § (4) bekezdés] .
Rengeteg az elkésett kérelem (átlagosan ötből egy elkésett). A kérelmezők nem tudják, és sokszor a jogi képviselők sem, hogy a kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, tehát 30 napon belül a kérelemnek meg kell érkeznie a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy eljárásjogi jellegű, valamint alkalmazható-e ilyenkor a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja. (Pécsi Tvsz., Székesfehérvári Tvsz. és Szegedi Tvsz. )
Mind a DH2 tv. 25. § (1) bekezdése, mind a DH2 tv. 26. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidő anyagi jogi jellegű, mivel a kérelem benyújtása még nem része a nemperes eljárásnak, hanem az ezzel kezdődik meg. Vagyis nem elegendő, ha a kérelmet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, hanem annak meg is kell érkeznie a PBT-hez. A DH2 tv. 25. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidő azonban szubjektív (elévülési jellegű) határidő annyiban, amennyiben a kérelmező igazolhatja, hogy a kérelem határidőben való előterjesztésében akadályoztatva volt. S akadályoztatására tekintettel a kérelem benyújtására az akadályoztatás megszűnését követően még 30 napon belül, de legfeljebb 2016. október 31-ig módja van [az utóbbi határidő viszont már objektív (jogvesztő), ki-
- 561/562 -
mentést nem tűrő határidő] . A DH2 tv. 26. § (1) bekezdése szerinti határidő viszont elévülési természetű annak ellenére, hogy kimentést nem enged a pénzügyi intézmény számára. Ez utóbbi határidő jogvesztőnek azért nem tekinthető, mert arról a törvénynek kifejezetten rendelkeznie kellene, de ezt nem teszi. Minderre tekintettel más a DH2 tv. 25. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése elmulasztásának a jogkövetkezménye. Míg a fogyasztói kérelem [DH2 tv. 25. § (1) bekezdés] késedelmes benyújtása esetén, ha a kérelem előterjesztésére megállapított határidő jogszabály kifejezett rendelkezése folytán jogvesztő - az akadályoztatást követő újabb 30 nap, illetve a 2016. október 31. ilyen jellegű -, vagy ha a mulasztás kimentésére előírt igazolással a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján hivatalból el kell utasítani, ennek elmaradása esetén az eljárást meg kell szüntetni [Pp. 157. § a) pont] . Addig a pénzügyi intézmény kérelmét [DH2 tv. 26. § (1) bekezdés] annak késedelmes benyújtása esetén nem lehet hivatalból elutasítani a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján, mert az sem nem jogvesztő határidő, sem nem olyan jellegű elévülési természetű szubjektív határidő, amelynek elmulasztásával szemben igazolásnak lehet helye (ti. nem szerepel a törvényben az "akadályoztatásra utalás"). Ezért az utóbbi esetben a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott határozatban kell dönteni. Pontosítani szükséges ezért a P1-P4-es formanyomtatványokat, mivel a pénzügyi intézmény akadályoztatása kizárt. Lásd mindehhez a 4/2003. PJE határozatot.
Kérdésként merül fel, hogy abban az esetben, ha a PBT az eljárást érdemi döntés nélkül megszünteti, majd ezt követően a kérelmező igazolási kérelmet nyújt be, akkor alkalmazható-e a Pp. 106. §-a?
Amennyiben igen, a bíróság végzéssel dönt arról, hogy az igazolási kérelemnek helyt ad-e, vagy pedig visszaküldi a di a PBT-nek, hogy határozzon az igazolási kérelem tárgyában? (Balassagyarmati Tvsz. és Szegedi Tvsz.)
Tekintettel arra, hogy a PBT eljárása nem egy polgári nemperes eljárás, a Pp. 106. §-át a PBT legfeljebb analógia útján alkalmazhatja. Ezért a beadványt a bíróság átirattal visszaküldi a PBT-nek.
Kivételesen, abban az esetben van mód a kérelem elbírálására, ha az tartalma szerint jogorvoslati kérelem (jogsértésre hivatkozik) és címzettje a bíróság. Ebben az esetben azonban a kérelmet formanyomtatványon, a PBT-nél kell előterjeszteni. (Lásd ehhez a 13. és a 14. kérdést.)
A PBT kérelmet elutasító és eljárást megszüntető határozatával szembeni jogorvoslati kérelem folytán indult nemperes eljárásban a bíróságnak vizsgálnia kell-e, hogy a PBT hiánypótlási felhívása indokoltan került-e kiadásra, vagy elegendő csak azt figyelembe venni, hogy a kérelmező a hiánypótlásban foglaltaknak eleget tett-e?
Vagyis a a PBT egész eljárását kell vizsgálni az F4 nyomtatványon benyújtott jogorvoslati kérelem esetén, vagy kizárólag magát a kérelmet elutasító és eljárást megszüntető határozatot? (Szombathelyi Tvsz.)
Ahhoz, hogy a PBT kérelmet elutasító és eljárást megszüntető határozatával szembeni jogorvoslati kérelem elbírálható legyen, természetesen vizsgálni kell azt is, hogy a PBT e döntéséhez mi vezetett, s az jogszerű volt-e. Vagyis a PBT eljárását is vizsgálnia kell a bíróságnak.
A DH2 tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja és a 26. § (2) bekezdés a) pontja arra utal, hogy a bíróság határozatában állapítsa meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása jogszabályt sért, illetve a pénzügyi intézmény kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az elszámolás helyes.
Ebben az esetben a bíróságnak felül kell-e vizsgálnia az elszámolás helyességét? (Budapest Környéki yéki Tvsz.)
A bíróságnak a jogorvoslati kérelem keretei között vizsgálnia kell az elszámolás helyességét, ez azonban szükségszerűen egy korlátozott - a bevitt számadatok helyességére, az egyszerűbb számítási műveletekre, illetve az elszámolási jogosultságra és határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását vizsgáló - jogorvoslatot jelent, tekintettel arra, hogy a DH2 tv. 28. § (1) bekezdése értelmében a polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak - így szakértő kirendelésének - helye nincs.
- Vizsgálhatja-e a bíróság a PBT-nek az ügy érdemében hozott határozata esetén az eljárás szabályosságát?
- Amennyiben igen, arra a Pp. általános, másodfokú vagy a közigazgatási eljárás szabályai irányadók? (Fővárosi Tvsz.)
A bíróság a jogorvoslati kérelem keretei között, a nemperes eljárás típusa szerint [DH2 tv. 25. § (2) bekezdés szerinti esetek] vizsgálhatja az eljárás szabályosságát (ún. korlátozott revízió). A PBT eljárása eszerint akkor jogszerű, ha az megfelel a DH2 tv. és a MNB tv. vonatkozó szabályainak. [A PBT eljárására a DH2 tv. 21. § (2) bekezdése értelmében a DH2 tv. szerinti eltérésekkel a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 102-123. §-ai alkalmazandóak.] A bíróság ennek során nemperes eljárásban jár el a DH2 tv. 23-29. §-ainak és a Pp. általános szabályainak szubszidiárius alkalmazásával. A Pp. általános szabályainak mögöttes alkalmazása a nemperes eljárás sajátosságaira tekintettel azért jön szóba, mert a PBT eljárása nem minősül közigazgatási eljárásnak és a bírósági nemperes eljárásra a DH2 tv. nem rendeli a Pp. másodfokú eljárási szabályainak kifejezett alkalmazását. Mivel azonban a DH2 tv. 28. § (5) bekezdése csak a nemperes eljárás bírósági felülvizsgálatát és a perújítást zárja ki, ezért a Pp.-nek a DH2 tv. 24. §-a szerinti szubszidiárius alkalmazásából az is következik, hogy az első fokon nemperes eljárásban hozott bírósági határozattal szemben fellebbezésnek helye van a Pp. szabályai szerint [Pp. 233. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont]. A fellebbezés alapján a bíróság természetesen a Pp. másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint jár el nemperes eljárásban.
- 562/563 -
Ha a PBT határozata szerint elutasította a kérelmező beadványát és az eljárást megszüntette, ugyanakkor a határozat kötelezést nem tartalmaz, akkor a bíróság vizsgálhatja-e azt a kérelmet, ami kifejezetten a testületi tag elfogultságára irányul, és ezt kérelme ellenére nem vették figyelembe a PBT előtti eljárásban? (Fővárosi Tvsz.)
Ha az erre irányuló kérelem alapján a nemperes eljárásban a bíróság az eljárás szabályosságát vizsgálja, akkor a testületi tag elfogultságát is vizsgálnia kell [DH2 tv. 25. § (2) bekezdés d) pont] . A bíróságnak ebben az esetben tehát azt kell vizsgálnia, hogy a testületi tag elfogultsága érdemben kihatott-e a PBT döntésére. (Peres eljárásban viszont csak akkor vizsgálható a testületi tag elfogultsága, ha a jogorvoslat alapjául szolgáló PBT-döntés kötelezést tartalmaz [DH2 tv. 23. § (2) bekezdés, MNB tv. 116. § (2) és (3) bekezdés] ).
A pénzintézetek számos esetben a futamidő egy meghatározott időszakára kamat- és költségkedvezményt biztosítanak a kérelmezőnek, majd a kedvezményes időszak lejártát követően a kamat és a kezelési költség mértékét külön hirdetmény alapján határozzák meg. A kérelmező ezekben az esetekben a hirdetményben megállapított kamat- és költségmértéket egyoldalú szerződésmódosításnak tekinti, és az elszámolást azon az alapon vitatja, hogy a pénzügyi intézmény az elszámolás elkészítésekor nem a kezdő időszakban meghatározott kamattal és költséggel számol.
A DH2 tv. 4. § (2) bekezdése értelmében nem tekinthető egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a pénzügyi intézmény a szerződés megkötésekor előre meghatározott időszakra adott kamat-, költség-, díjkedvezményt megszüntetve a kedvezményes időszak lejártát követően a kamatot, költséget és díjat egyoldalúan a szerződésben meghatározott mértékre emelte.elte.
Kérdésként merül fel, hogy a pénzügyi intézmény által hivatkozott hirdetmény tekinthető-e a szerződésben meghatározott mértéknek, és e körben alkalmazható-e a DH2 tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott kivétel. (Kecskeméti Törvényszék)
Ha az adott szerződés érvényes kikötése tartalmazza, hogy a szerződés megkötésekor meghatározott türelmi időszak után a törlesztőrészletek hogyan alakulnak, azaz mennyi a kamat, költség és díj mértéke, vagy pedig ha a szerződés a szerződés részeként a szerződéskötéskori hirdetményre utal avégett, hogy az abban foglaltak szerinti kamat, költség és díjmérték szerint alakul a törlesztőrészlet összege a türelmi idő lejártát követően, akkor alkalmazható a DH2 tv. 4. § (2) bekezdése. Amennyiben azonban a nemperes eljárásban bizonyítás nélkül az állapítható meg, hogy az adott szerződéses, illetve hirdetményben szereplő kikötés tisztességtelenségét (és ezért érvénytelenségét) a bíróság jogerős határozata már kimondta, vagy a tisztességtelenség törvényi vélelme beállt, a kikötés nem esik a DH2 tv. 4. § (2) bekezdésében foglalt kivételi kör hatálya alá [2014. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: DH1 tv.) 4. § (2) és (2a) bekezdés] . Ebben az esetben a bíróságnak a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére kell felhívnia [DH2 tv. 25. § (2) bekezdés a) pont] , amellyel szemben a fogyasztó szintén panasszal élhet [DH2 tv. 18. §] .
Valamennyi bíróság előtti eljárásban felmerül kérdésként, hogy a kérelmezett eljárási költsége (ügyvédi munkadíj) hogyan jut a bíróság tudomására, esetlegesen fel kellene-e hívni a határozathozatal előtt a kérelmezettet, hogy a felmerült költségeiről nyilatkozzon, hogy annak megfizetésére a bíróság kötelezni tudja a kérelmezőt.
Ez a gyakorlatban jelenleg nem működik, holott az előre elkészített határozatminták mindegyike tartalmaz erről való rendelkezést. (Kecskeméti éti Tvsz.)
A mögöttesen alkalmazandó Pp.-ből önmagában nem vezethető le az az értelmezés, hogy a bíróságnak a határozathozatal előtt a kérelmezettet fel kellene arra hívnia, hogy a felmerült eljárási költségeiről nyilatkozzon. A bíróság az eljárási költségről a rendelkezésre álló adatok alapján [Pp. 78. § (2) bekezdés] , hivatalból dönt. Amennyiben a kérelmezett a nemperes eljárásról nem szerez tudomást, úgy egyébként is fogalmilag kizárt, hogy azzal kapcsolatban eljárási költsége merüljön fel, ha viszont tudomást szerzett és merült fel költsége, úgy erről neki kell nyilatkoznia annak érdekében, hogy a bíróság az eljárási költségről ennek figyelembevételével határozzon.
Ha az elsőfokú bíróság azt állapítja meg, hogy a PBT döntése jogszabályt sért és határozatát hatályon kívül helyezi, valamint új eljárás lefolytatására kötelezi, kit kell kötelezni a költségek viselésére?
A Pp. 78. § (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Ezen esetben a kérelmezett pénzintézet pervesztes félnek minősül? (Nyíregyházi Tvsz.)
A bírósági eljárás költségeire alkalmazható a Pp. 78. § (1) bekezdése, amelyek értelmében az adott esetben a nemperes eljárásban nyertes félnek a fogyasztó minősül arra tekintettel, hogy elérte a PBT döntésének jogszabálysértés miatti hatályon kívül helyezését és a szerv új eljárásra kötelezését. Ezért a fogyasztó nemperes eljárásban felmerült eljárási költségeinek viselésére az eljárást elveszítő fél, a pénzügyi intézmény kötelezendő. Megjegyzendő, hogy az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. melléklete szerint: "A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása ingyenes, de a felek saját költségeiket maguk viselik, az eljárással kapcsolatban esetlegesen felmerült kérelmezői költségek megtérítésére nincs mód. A kérelmező magát személyesen vagy meghatalmazott útján képviselheti, meghatalmazott bárki lehet." A Hpt. 288. § (14) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény általi panaszkezelési eljárásért díjat szintén nem lehet felszámítani.
A DH2 tv. 28. § (1) bekezdése alapján a bíróság kizárólag azon iratok alapján dönt, amelyek a PBT eljárása során rendelkezésre álltak, egyéb bizonyításnak helye nincs.
Fentiekre tekintettel az ellenérdekű fél részére nem kerül
- 563/564 -
megküldésre a bírósághoz benyújtott kérelem sem, így arról csak a döntéssel egyidejűleg szerez tudomást.
Kérdés, hogy a kérelmet tájékoztatás, illetőleg észrevételezés céljából meg kell-e küldeni az ellenérdekű félnek azzal, hogy további bizonyításnak nincs helye az ügyben? (Egri Tvsz.)
Ha a kérelmet a PBT formai okokból nem utasítja el, akkor azt a DH2 tv. 24. §-a alapján mögöttesen alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdése értelmében az ellenérdekű félnek észrevételezés, illetve tájékoztatás céljából mindig ki kell adni, annak ellenére, hogy a DH2 tv. 28. § (1) bekezdése értelmében további bizonyításnak nincs helye. Ennek a révén biztosítható például, hogy a fogyasztó elévülési kifogást jelentsen be a DH2 tv. 26. § (1) bekezdése szerinti határidő pénzügyi intézmény általi elmulasztása esetén. Ha a PBT-hez benyújtott kérelem elbírálásra hiánypótlást követően sem alkalmas, akkor nincs szükség a kérelem ellenérdekű félnek való kiadására, hiszen az eljárás az elutasítás folytán anélkül fejeződik be, hogy az kontradiktóriussá vált volna.
A PBT a határozatának meghozatala előtt nem küldi meg a pénzügyi intézmény részére a fogyasztó kérelmét.
A bíróság előtti eljárásban pótolható-e ez az eljárási cselekmény vagy nem, és ez hatályon kívül helyezési oknak minősül-e? (Nyíregyházi Tvsz.)
A bíróság előtti eljárásban az eljárási cselekmény nem pótolható, mert az képezi az érdemi elbírálásra alkalmas kérelem esetén az egyezség jóváhagyásának, illetve a kötelezésnek [DH2 tv. 22. § (1) bekezdés] az egyik lényeges feltételét, ezért ez olyan súlyos jogszabálysértés, amely a PBT határozatának hatályon kívül helyezését alapozza meg. A DH2 tv. 22. § (2) bekezdése ugyanis a PBT eljáró tanácsának kötelezettségeként előírja, hogy annak értesítenie kell a pénzügyi intézményt a fogyasztói kérelem benyújtásáról és egyidejűleg meg kell küldenie a kérelem másolatát a pénzügyi intézménynek. Az eljáró tanácsnak az értesítésben a pénzügyi intézményt arra is fel kell szólítania, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott módon és formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt legkésőbb az értesítésben foglalt határidőre közölje. Ha a felek között egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.
Amennyiben azonban a PBT-hez benyújtott kérelem elbírálásra hiánypótlás [MNB tv. 104. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazása] után sem alkalmas, a DH2 tv. 22. § (1) és (2) bekezdése együttes értelmezésével arra lehet jutni, hogy a PBT eljáró tanácsának (2) bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn, a kérelmet a PBT az eljárás megszüntetése mellett elutasítja anélkül, hogy arról a pénzügyi intézményt értesítené.
- Ha a kérelmet a DH2 tv. 27. § (2) bekezdés ellenére nem a PBT-nél, hanem a bíróságon terjesztik elő, mi a helyes eljárás? Áttételt elrendelni végzéssel vagy egyszerűen továbbítani kell a PBT-hez a kérelmet?
- Ebben az esetben határidőben érkezettnek tekintendő-e a kérelem, ha az a bíróságra határidőben, de a de a PBT-hez határidőn túl érkezik? (Székesfehérvári Tvsz.)
Átirattal kell továbbítani a kérelmet a PBT-hez, mivel itt nem merül fel sem a hatáskör, sem az illetékesség hiánya (Pp. 129. §). A beadás időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az átirattal továbbított kérelem a PBT-hez érkezett. A határidő elmulasztása ugyanis nem igazolható azzal, hogy a kérelmet másutt terjesztették elő. A rossz helyre benyújtott kérelem nem vehető figyelembe abból az okból, hogy a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Erre tekintettel, a bíróságra benyújtott kérelmet, amennyiben az onnan nem kerül át a nyitva álló határidőn belül a PBT-hez, akkor is elkésettnek kell tekinteni, ha azt időben postára adták.
- Jogi képviselő útján benyújtott kérelmet el lehet-e utasítani a formanyomtatvány hiánya miatt?
- A PBT határozatának jogorvoslati tájékoztatásában külön szerepel, hogy az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtani. Magánszemélynél el lehet utasítani a formanyomtatvány hiánya miatt? (Fővárosi Tvsz.)
Az űrlapok alkalmazása 2015. július 8. napjától kötelező. Ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő, annak jogkövetkezménye - függetlenül attól, hogy a kérelmező jogi képviselővel jár-e el vagy sem - az eredménytelen hiánypótlást követően történő elutasítás.ítás.
A válasz jogszabályi háttere a következő:
A DH2 tv. 27. § (2) bekezdése értelmében a kérelmezőnek és a kérelmezettnek a beadványt - ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít - űrlapon kell benyújtania. A DH2 tv. 46/A. §-a szerint felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papíralapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének módját rendeletben határozza meg.
A DH2 tv. felhatalmazása alapján kiadott 11/2015. (VI. 15.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése a rendelet mellékleteire utalva meghatározza a rendszeresített űrlapok adattartalmát. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti űrlapok kialakítása, szükség szerinti módosítása és közzététele az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) feladata. A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az OBH a letölthető és kitölthető, a kitöltést megelőzően vagy azt követően kinyomtatható űrlapot a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) a rendelet hatálybalépését követő nyolc napon belül közzéteszi. A 2. § (2) bekezdése értelmében a honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező. A rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az OBH-nak a honlapon szereplő tájékoztatásokat úgy kell kialakítania, hogy egyértelműen kitűnjön belőlük, hogy az
- 564/565 -
űrlap igénybevétele kötelező. A 4. § (2) bekezdése értelmében a honlapon tájékoztatást kell adni annak jogkövetkezményeiről, ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.
A rendeletnek eleget téve az űrlapok a következő oldalon érhetőek el:
A honlap szerint az űrlapok alkalmazása 2015. július 8. napjától kötelező. Ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő, annak a honlap szerinti jogkövetkezménye - függetlenül attól, hogy a kérelmező jogi képviselővel jár-e el vagy sem - az eredménytelen hiánypótlást követő elutasítás.
- Mikor tekinthető kellően bemutatottnak a hibás adat, a hiba oka? Ennek kapcsán mit kell adat fogalma alatt érteni?
- Mennyire lehet ezt tágan értelmezni, pl. az elszámolás mely része nem adat? (Fővárosi rosi Tvsz. és Szegedi Tvsz.)
Kellően bemutatottnak akkor tekinthető az adat, ha az érdemi elbírálásra alkalmas: a kérelmező rámutat, hogy az elszámolást mennyiben (milyen keretben: részben vagy egészben) és milyen okból (pl. téves vagy hiányos bevitt számadat vagy képlet vagy számítási művelet) tartja hibásnak és az elszámolás megváltoztatását összegszerűen megjelölve milyen módon kéri. A képlet (módszertan), számításiművelet-jel, jogszabályi hivatkozás nem adat, minden más igen.
Kimondható-e az, hogy az elszámolás pl. megfelel a módszertannak, ha nincs lehetőség a megjelölt számítási hibát ellenőrizni, mert az eljáró titkárnak nincs hozzá szakértelme és szakértői bizonyításnak nincs helye? (Fővárosi Tvsz.)
Nem mondható ki, hogy az elszámolás megfelel a módszertannak, ugyanis a módszertan nem vitatható. Az elszámolás módszertanát az MNB bankonként külön vizsgálta (audit). Az elszámolás helyességének bíróság általi vizsgálata tehát szükségszerűen egy korlátozott - a bevitt számadatok helyességére, az egyszerűbb számítási műveletekre, illetve az elszámolási jogosultságra és határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására vonatkozó - jogorvoslatot jelent tekintettel arra, hogy a DH2 tv. 28. § (1) bekezdése értelmében a polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak - így szakértő kirendelésének - helye nincs.
Abban az estben, ha a bíróság már a rendelkezésére álló iratok alapján nyomban meg tudja állapítani, hogy a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, meghozhatja-e érdemi határozatát, avagy előtte az ellenérdekű felet nyilatkoztatnia kell?
Figyelemmel arra, hogy a bíróság a ág a PBT rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt, és a Pp. szabályait csak a nemperes eljárás sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. (Fővárosi Tvsz.)
Ebben az esetben is nyilatkoztatni kell az ellenérdekű felet a DH2 tv. 24. §-a értelmében mögöttesen alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdésre tekintettel. Ez az eset egyébként ahhoz hasonló, mint mikor a perben a keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja és ez ellen nyújt be a fél jogorvoslati kérelmet. A bíróság ebben az esetben is gondoskodni köteles arról, hogy a jogorvoslati kérelmet az ellenérdekű fél megismerhesse és arra nyilatkozhasson.
Lehetséges-e vegyes kérelem előterjesztése (vagyis olyan kérelemé, amely a DH2 törvény 25. § (2) bekezdés több pontjára egyszerre irányul)? (A konzultáción felmerült kérdés.)
Nem lehetséges vegyes kérelem előterjesztése azért, mert ha megállapítható, hogy a PBT érdemi döntést hozott, akkor szükségképpen csak a DH2 tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem előterjesztésének lehet helye, ebben az esetben a jogszabálysértés vizsgálata is az érdemi döntésre és az azt eredményező eljárásra vonatkozik. Ha viszont a PBT a kérelmet formai okból utasította el [DH2 tv. 25. § (2) bekezdés d) pont] , kizárt az érdemi döntés hibájára, jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás.
A DH2 tv. 25. § (2) bekezdés b) és c) pontja szintén nem vegyülhet: a panasz elkésettsége szóba sem jöhet, ha a pénzügyi intézmény nem számolt el a fogyasztóval, illetve állítása szerint nem kellett vele elszámolnia. Fogalmilag kizárt az is, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontja vegyüljön: érdemi PBT-döntés akkor születhet, ha a panaszt elkésettség címén a pénzügyi intézmény nem utasította el. Kizárt továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontjának vegyülése: a pénzügyi intézmény csak akkor hozhat érdemi döntést, ha egyébként szerinte az elszámolási kötelezettsége a törvény alapján fennáll. Nem merülhet fel a (2) bekezdés b) és d) pontjának, valamint c) és d) pontjának a vegyülése sem: az előbbi eset azért nem, mert az elkésettség speciális a formai okbóli jogszabálysértéshez képest, az utóbbi pedig azért nem, mert a c) - fennáll-e az elszámolási kötelezettség - speciális a d) okhoz képest (a kérelem formai ok miatti PBT általi elutasítása). A speciális ok mindig megelőzi a másikat, az általánosat. ■
- 565 -
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kollégiumvezető.
[2] A szerző főtanácsadó.
Visszaugrás
