E tanulmány a bírósági titkár jogállásának és hatáskörének rövid elemzése mellett a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésével kapcsolatos bírósági titkári feladatokat kívánja bemutatni.
A bírósági titkár jogállásával kapcsolatos jelenleg hatályos leglényegesebb jogszabályok a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány), a bíróságok szervezetéséről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.).
Továbbá a bírósági titkárok jogállásával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz az Országgyűlés által 2011. április 18. napján elfogadott és 2011. április 25. napján kihirdetett, 2012. január 1. napján hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye is.
A bírósági titkárok jogállásával az utóbbi időben az Alkotmánybíróság is foglalkozott két határozatában: az 1/2008. (I. 11.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.1.) és a 21/2010. (II. 25.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.2.).
Az Alkotmánybíróság az Abh.1. határozatában és az Abh.2. határozatában kifejtette, hogy a "bírósági titkár eredetileg önálló ügyintézésre feljogosított bírósági fogalmazó volt, ma viszont olyan igazságügyi alkalmazott, akinek önálló hatásköreit törvény állapítja meg. A bírósági titkár az Alkotmány alkalmazásában nem tekinthető hivatásos bírónak, hiszen e bírókat a köztársasági elnök nevezi ki, a titkárokat viszont a megyei elnökök, így a titkárok tekintetében nem érvényesül az Alkotmány 48. § (3) bekezdésében rögzített elmozdíthatatlansági követelmény sem. Ugyanakkor a bírósági titkár nem tekinthető az Alkotmány 46. § (2) bekezdésében említett nem hivatásos bírónak sem, hiszen e kifejezés alatt a bíráskodásban részt nem vevő laikusokat érti az Alkotmány, a bírósági titkárok hivatásszerűen végzik tevékenységüket, a bírósággal igazságszolgáltatási jogviszonyban állnak. A bírósági titkárok döntéshozatali jogkörrel való feljogosítása a bírók (pontosabban az ítélkező bírák) tehermentesítése céljából történt."
Megjegyzendő, hogy az Alkotmánybíróság a fent ismertetett álláspontját az akkor hatályos Alkotmány és törvények értelmezése kapcsán alakította ki, azonban az Országgyűlés az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosításával[1] az Alkotmány 46. § (3) bekezdését akként módosította, hogy egyes bíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyes bíróként bírósági titkár is eljárhat.
"A hatályos törvények a bírósági eljárások lényegében minden feladatát bírói hatáskörbe utalják, a megfelelő végzettséggel rendelkező igazságügyi alkalmazottakat pedig feljogosítja ezek közül néhány gyakorlására. Régóta komoly igény fogalmazódott meg a bírói kar részéről, hogy a bírósági titkárok hatáskörének gondos elkülönítésével a bírák tevékenysége a tényleges ítélkező munkára koncentrálódjon. A közelmúltban az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a bírósági titkárok jogállására, hatáskörére vonatkozó jogszabályok alkotmányossági vizsgálatával. Az Alkotmánybíróság az 1/2008. (I. 11.) AB határozatával azért is tartotta alkotmányellenesnek a bírósági titkár érdemi döntéshozatali jogkörrel történő felruházását, mert az Alkotmány 46. §-a nem teszi lehetővé azt, hogy az ítélkezés alanya tekintetében törvény eltérően rendelkezzék. Az alkotmánymódosítás a törvény eltérő rendelkezésének lehetőségét teremti meg."[2]
A jogszabályok és az alkotmánybírósági határozatok összegzése alapján megállapítható, hogy a bírósági titkár
• hivatásos bírónak, és nem hivatásos bírónak sem tekinthető,
• nem a köztársasági elnök, hanem a megyei bíróság, ítélőtábla, Legfelsőbb Bíróság elnöke által kinevezett,
• jogi szakvizsgával, érvényes pályaalkalmassági vizsgával és bírósági titkári vagyonnyilatkozattal rendelkező,
• a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban álló,
• igazságügyi alkalmazott,
• akinek önálló hatáskörét törvény állapítja meg.
A bírósági titkárhoz képest a kijelölt bírósági titkár a helyi bíróság hatáskörébe tartozó törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár, akit a megyei bíróság elnöke - a helyi bíróság elnökének javaslatára - jelöli ki és a kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik. A bírókéval lényegében azonos vagyonnyilatkozatot köteles tenni, azonos összeférhetetlenségi, bírósági ügyre vonatkozó véleménynyilvánítást és a média részére tájékoztatást tiltó szabályok irányadók rá vonatkozóan is.
Itt kívánom megemlíteni, hogy az alkotmánymódo-
-102/103-
sítás folytán a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény 6. §-ával beiktatott Szabs.tv. 36. § (5) bekezdése alapján a jogalkotó kifejezte azon szándékát, hogy a szabálysértési eljárás során bizonyos esetekben (szabálysértési hatóság határozata elleni kifogás, elzárással is sújtható szabálysértések, valamint a szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt ügyészi óvás elbírálása) a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár (azaz kijelölt bírósági titkár) is eljárhat.
A jogalkotó ezen törvénymódosítással megteremtette annak jogi lehetőségét, hogy a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárjon.[3]
A 2012. január 1. napján hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye is a 27. cikk (1) bekezdésében rögzíti azt a jogalkotói szándékot, hogy a bírósági titkárok törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében eljárhatnak és ebben az esetben a kijelölt titkári eljárásra a 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bíróra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A bírósági titkár hatáskörére vonatkozóan az Alkotmány, a Bszi., az Iasz., valamint a Be. és a Pp., mint a két legnagyobb kodifikált eljárást tartalmazó törvény és a Szabs.tv., továbbá a 2012. január 1. napján hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye rögzít szabályokat.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a Be. és a szabálysértési törvény rendelkezéseivel nem kívánok bővebben foglalkozni, mert jelen tanulmány során a Pp. 12/A. § rendelkezéseinek van jelentősége, a Szabs.tv. 36. § (5) bekezdése a publikáció III. részében és az összegzés kapcsán kap kiemelt szerepet.
A Pp. 12/A. § (1)-(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bírósági titkár az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül eljárhasson, továbbá a Pp. 202. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti bizonyítási eljárás (megkeresett bíróság) lefolytatására is jogosult. Ezen esetekben a bírósági titkár eljárására a bíróság eljárása irányadó, a Pp.-ben meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, ez esetben a bírósági titkár önálló aláírási joggal rendelkezik, megteheti mindazokat az intézkedéseket, illetve - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe nem utal, ugyanakkor ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot. Kizárására a Pp. 13. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
