2025 májusában kilencedik alkalommal jelent meg a Gyermekjogi Jelentés, amely a Hintalovon Alapítvány által koordinált és készített olyan áttekintő dokumentum, amely a megelőző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, adatait, jogszabályi és intézményi változásait tekinti át. A jelentés tervezetének lektorálását minden évben egyetemi oktatókból, civil szervezetek és más intézmények szakértőiből álló gárda végzi. A Gyermekjogi Jelentés angol és magyar nyelven is elérhető.[1]
A 2024. évről szóló Gyermekjogi Jelentéshez kapcsolódóan idén első ízben egy szakmai rendezvényt is szerveztek Budapesten, 2025. május 22-én, amely lehetőséget biztosított a gyermekjogok, a gyermekvédelem és a gyermekrészvétel elveinek, jogi garanciáinak és a gyakorlat kihívásainak bemutatására és megvitatására is.
Az eseményt Caroline Vrijens, Flandria Gyermekjogi Ombudsmanja nyitotta meg egy online előadás keretében, amelyben a gyermekjogok érvényesülésének flamand tapasztalatairól, és a gyermekrészvételhez kapcsolódó saját intézményi gyakorlatáról osztotta meg gondolatait. Az angol nyelvű előadás nemcsak nemzetközi kitekintést kínált, hanem gondolatébresztő kérdéseket is felvetett azzal kapcsolatban, hogyan lehetne Magyarországon bevezetni az önálló gyermekjogi ombudsman intézményét.
A flamand megoldás a Parlament alá rendelt, hatéves mandátummal rendelkező független, szakértői intézményként határozza meg a gyermekjogi ombudsmant, akinek két fő tevékenységi területe van: a beérkezett gyermekjogi panaszok kivizsgálása és elbírálása, valamint a jogalkotási folyamat támogatása szakmai ajánlásokkal és háttérdokumentumokkal. A panaszok kapcsán kiemelte, hogy valamennyi, 18 éven aluli személyt érintő ügyben lehet hozzá fordulni a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően. A gyermekjogi ombudsman évente mintegy 1300 panaszügyben jár el. Az egyedi ügyekben a megoldáskeresés során mediációt, az érintett intézmények felé ajánlásokat fogalmazhat meg. A Caroline Vrijens által megosztott leggyakoribb ügytípusok - azaz a legproblematikusabbnak ítélt területek - hasonlóságot mutatnak a magyar tapasztalatokkal: szolgáltatások hiánya, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályozottsága, a gyermekeket érintő nem megfelelő bánásmód, a döntéshozatal elhúzódása az egyes eljárásokban, a gyermeknyelvű tájékoztatás hiánya, diszkrimináció, valamint a nem megfelelő szabályozás.
A flamand gyermekjogi ombudsman jogalkotáshoz kapcsolódó tanácsadási, támogatói szerepvállalása kapcsán Caroline Vrijens az alábbi témákat emelte ki: a klímaváltozás és a gyermekjogok érvényesülése, a gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya (a várólisták problémája), a gyermekszegénység, valamint a gyerekek mentális egészsége.
A felsorolt témákból is látható, hogy nagyon sok ponton hasonló kihívásokkal és nehézségekkel küzdenek a flamand (belga) és a magyar gyerekek, miközben alapvető különbség, hogy Flandriában ezekről a kérdésekről a Parlamentben, az ágazati irányításban dolgozók között és a független ellenőrzés intézményeiben élő diskurzus zajlik.
Az európai kitekintést követően Balogh Karolina, a TK Hun-Ren kutatója és a Hintalovon Alapítvány munkatársa ismertette a 2024-es Gyermekjogi Jelentés főbb megállapításait. Előadásából kirajzolódott, hogy bár egyes területeken előrelépés történt, továbbra is komoly strukturális és gyakorlati kihívások akadályozzák a gyermekjogok érvényesülését Magyarországon, főként a gyerekekkel szembeni erőszakesetek megelőzése, a gyerekek mentális egészségének megőrzése, valamint az oktatás területén. Minden bántalmazási forma körében nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyermekek száma. Kiemelte, a mentális egészségügyi problémák egyre gyakoribbak, de a pszichiátriai ellátás elérhetősége korlátozott, és a gyermek- és ifjúságaddiktológiai szolgáltatások száma csökken.
Balogh Karolina beszélt továbbá a Gyermekjogi Jelentéshez kapcsolódóan az adatkérés nehézségeiről is - felhívva a figyelmet arra, hogy átláthatóbb és gyermekközpontúbb adatgyűjtési rendszerekre van szükség ahhoz, hogy valós képet kaphassunk arról, valójában hogyan vannak a gyerekek és hogyan érvényesülnek a jogaik.
A jelentés külön flaszterben tárgyalja a gyermekrészvételhez kapcsolódó alapjogok érvényesülését, miközben magának a jelentésnek az elkészítése is gyerekek (a Hintalovon Alapítvány Kiskorú Kollégáinak) részvételével zajlik évek óta. Sall Zsófia, a Hintalovon Alapítvány gyer-
- 46/47 -
mekrészvételi munkatársa mutatta be előadásában, hogy hogyan és milyen formában valósult meg a gyerekek bevonása a jelentés készítésébe.
A részvételiség nem csupán formai elem volt - a gyerekek véleménye ugyanolyan fontos eleme a jelentésnek, mint a statisztikai adatok vagy a kutatási eredmények. Valamennyi témával kapcsolatban visszajelzést adtak és elmondásaikból kiderül, hogy például a bántalmazás mindennapos élményként van jelen a gyerekek életében. Ami a gyerekek részvétele kapcsán mindenképpen kiemelendő még, hogy nagyon erős és nagyon negatív megéléseket osztott meg az a tizennégy gyerek, aki részt vett a Gyermekjogi Jelentéshez kapcsolódó beszélgetésekben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden gyerek így érezte magát 2024-ben Magyarországon, azonban fontos látni, hogy azok a gyerekek, akik biztonságos közegben, a véleményükre kíváncsi felnőttekkel beszélgetnek a saját tapasztalataikról, nem ritkán a negatív megéléseiket hangsúlyozzák elsősorban azért is, mert azokra egyébként kevésbé kíváncsi a felnőtt világ.
Vaskuti Gergely pszichológus, programvezető előadásában a családon kívül nevelkedő gyermekek helyzetére hívta fel a figyelmet. A 2024-es adatok aggasztó tendenciákat mutatnak: a gyermekvédelmi rendszer túlterheltsége, a szakemberek hiánya és az intézményi ellátás minőségének ingadozása továbbra is komoly kihívás elé állítja az érintett szereplőket. Vaskuti előadásában arra is kitért, hogy a legtöbb probléma hosszú ideje fennáll - nem ritkán évtizedes, strukturális nehézségekről van szó, azonban a prevenciót erősítő döntések helyett a szankcionáló kormányzati intézkedések még tovább rombolták a gyermekvédelem szakma presztízsét.
Ezt követően a rendezvény Lápossy Attila alkotmányjogász előadásával folytatódott, amelyben a független ellenőrzés intézményeinek gyermekjogi szempontú gyakorlatát elemezte. A jogi garanciák önmagukban nem elegendőek - hangsúlyozta -, ha nem társul a szabályokhoz érdemi monitorozás, transzparenciával és következményekkel. Lápossy továbbá kiemelte előadásában, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában jelenleg túl sok feladat összpontosul, amely miatt a gyermekjogok nem kaphatnak megfelelő hangsúlyt. Így az Alapvető Jogok Biztosának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feladatait, illetve a fogyatékosságügyi független mechanizmus működtetésével összefüggő hatáskörét is önálló szervezeti egységek, Főigazgatóságok végzik.
A szakmai délelőtt zárásaként Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció képviseletében az aktuális kihívásokról beszélt, és hét pontban tekintette át a gyermekvédelem rendszerét érintően a leginkább problematikus területeket. Hangsúlyozta, hogy a gyermekjogok érvényesülése nem egy-egy szakterület vagy intézmény felelőssége, hanem rendszerszintű, összehangolt cselekvést kíván. Jó alap lehet egy átfogó stratégia a gyermekvédelmi rendszer hosszú távú fejlesztésére, amely figyelembe veszi a gyermekek jogait, szükségleteit és erősíti a gyermekjogi szemléletet. A Koalíció Mit kíván a magyar gyermekek védelme? című dokumentumában is összefoglalt, és az előadásban is ismertetett legfontosabb területek: a gyermekvédelem ágazati bérrendezése, a gyermekszegénység komplex kezelése, a gyermekjóléti alap- és szakellátás működési feltételeinek rendezése és a közöttük lévő együttműködés erősítése, gyermekvédelmi stratégia megalkotása, a statisztikai adatgyűjtés reformja, valamint a gyerekek életútjának vizsgálata. Az előadó kiemelte, hogy a gyermekvédelmi szakemberek anyagi megbecsülésének javítása elengedhetetlen a pályán maradáshoz és ahhoz, hogy a bizalomvesztetté vált gyermekvédelem ismét vonzóvá váljon. A 2026-os költségvetési tervezet azonban nem tartalmazza a szociális és a gyermekvédelmi szféra bérrendezését. Ugyancsak égető probléma a gyermekszegénység kezelése, amely jelen van a gyermekvédelmi szakellátásban is, ugyanis a beutalásoknál a kizárólag anyagi okokra visszavezethető családból való kiemelés tilalma nem érvényesül maradéktalanul. A gyermekvédelmi szakellátás működése pedig kritikus szintre jutott, kevés a férőhely és sok a bekerülésre váró gyermek, ezt jól jelzi a kórházban hagyott csecsemők magas száma is.
A délelőtti programot záró Vita és észrevételek szekcióban élénk párbeszéd bontakozott ki a résztvevők - jogászok, szociális munkások, tanárok és civil szervezeti képviselők - között. A személyes jelenlét lehetővé tette az azonnali visszacsatolást, új szakmai kapcsolatok kiépítését és a közös gondolkodást a jövőbeni együttműködések irányairól.
A 2024-es Gyermekjogi Jelentéshez kapcsolódó szakmai délelőtt nem csupán szakmai tájékozódásra adott alkalmat, hanem élő fórumként működött a gyermekjogok iránt érdeklődő és elkötelezett szakemberek számára. A rendezvényt szervező Hintalovon Alapítvány képviselői és több előadó is kiemelte, hogy a Gyermekjogi Jelentés olyan hiteles és adatvezérelt szakmai anyag, amely érdemi szakmai diskurzusok alapjául szolgál, és ilyen módon részese a gyermekjogok jobb érvényesülésének Magyarországon. A Gyermekjogi Jelentés növeli a gyerekjogi érzékenységet és segíti azoknak a szakembereknek a munkáját, akik gyerekjogokkal foglalkoznak, vagy a gyermekvédelemben dolgoznak. A Hintalovon Alapítvány jelentései 2019 óta több egyetemi képzésben is a tananyag részévé váltak.
A Flandriai Ombudsman részvétele pedig emlékeztetett arra, hogy a gyermekjogok érvényesítése globális cél, amelynek megvalósításához helyi szinten is nap mint nap dolgozni kell. A Gyermekjogi Jelentés minden évben fontos eszköze annak, hogy visszatükrözze, hol tart a társadalom a gyermekek jogainak biztosításában. A 2024-es jelentés és annak bemutató rendezvénye ismételten rávilágított arra, hogy e jogok védelme nem opció, hanem kötelesség. ■
JEGYZETEK
Visszaugrás
