Az Országgyűlés a 2015. szeptember 22-ei ülésnapján fogadta el a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt, amelyet a Magyar Közlöny 142. számában, 2015. október 2-án hirdettek ki. A jogszabály 2015. november 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a központosított közbeszerzésre és a kommunikációra vonatkozó egyes rendelkezései 2016. november 1-jén, illetve 2017. február 1-jén lépnek majd hatályba.
A közbeszerzési terület jogforrási előzményei a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: új Kbt.) megelőzően az 1995-ös, majd a 2003-as, azt követően a 2011-es közbeszerzési törvények. Látható, hogy a korábbi közbeszerzési törvényeink hosszabb életet éltek, mint a jelenlegit megelőző 2011-es. Az új Kbt. megalkotásának indokaként leginkább a megváltozott uniós jogi hátteret szokták említeni. Az uniós jogalkotó 2014 februárjában három új közbeszerzési irányelvet fogadott el:
- a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet,
- a klasszikus ajánlatkérők beszerzéseit szabályozó 2014/24/EU irányelvet és
- a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2014/25/EU irányelvet.
Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogaikba. Az új Kbt. indokolása szerint a hazai gazdasági környezet igényeinek való megfelelés tekintetében fontos szempont volt, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források felhasználásával, és a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele is. Az indokolás kitér arra is, hogy az új Kbt. előkészítését a következő jogpolitikai célok határozták meg:
- a közbeszerzések átláthatóságának garantálása,
- az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása,
- a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése,
- a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb beszerzési eredmény elérése,
- a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének és
- a közbeszerzésekben a szélesebb körű verseny előmozdítása.
Mindenesetre az kijelenthető, hogy az új Kbt.-vel szembeni legfontosabb elvárás az, hogy sikeresen hozzájáruljon Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzései megvalósításához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
