A korábbi lapszámunkban áttekintett állatvédelmi hatósági eljárást követően a kereskedelem témakörét vesszük górcső alá. Szerzőnk jóvoltából összegyűjtöttük azokat a hatósági feladatokat, amelyekkel - adott település méretétől, illetve jellegétől függően - a jegyző vagy csak évente pár alkalommal találkozik és foglalkozik, vagy a hivatal kereskedelmi ügyintézője napi szinten látja el azokat.
"...az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni." [Kertv. 3. § (1) bek.]
A jegyző mint kereskedelmi hatóság feladatait több jogszabály összevetésével kapjuk meg, legyen szó akár a gyakoribb kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vételéről, akár a viszonylag ritkább bevásárlóközpontok nyilvántartásba vételéről. A Kormány a jegyző kereskedelmi hatósági jogkörét a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker. rendelet) 2. §-ában határozza meg, mely kimondja, hogy kereskedelmi hatóságként kijelöli
- a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjét: a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében, illetve
- a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőt: az előző felsorolásban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében.
A jegyzői kereskedelmi hatósági feladatok összetettségét mutatja, hogy nincs rá egyetlen átfogó jogszabály, hanem a különböző feladatokat különböző jogforrások tartalmazzák. Ezen írás célja ezek egy csokorba való összegyűjtése. A nagyobb települések önkormányzatainál külön kereskedelmi ügyintézők végzik napi szinten a kereskedelmi hatósági feladatokat, azonban a kisebb települések vagy kistelepülések közös önkormányzati hivatalának jegyzői esetenként, évente néhány alkalommal találkoznak a felsorolt eljárásokkal, így bízom benne, hogy nekik hasznos lesz a hatályos követelmények leírása.
A kereskedelmi hatósági eljárások között megkülönböztetünk nyilvántartásba vételre irányuló (pl.: kereskedelmi tevékenységek, ipartelepek, nem üzleti célú szálláshely, szálláshely-szolgáltatási tevékenység, bevásárlóközpontok nyilvántartásba vétele, 3,5t gépjármű székhely/telephely közlekedési nyilvántartásba vétele) kérelmeket és engedélyezési kérelmeket (pl.: működési engedély, vásárok/piacok engedélyezése). Mind a nyilvántartásba vételre, mind az engedélykiadásra irányuló kérelmek ügytípusonként eltérő jellemzőkkel bírnak akár az illetékkötelezettséget, akár a bejelentés formáját tekintjük. Ezek pedig a következők:
A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vételére vonatkozó alapszabályt a fent idézett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) 3. §-a tartalmazza.
Általánosságban elmondható, hogy ami nem tartozik a működési engedély kötelesek körébe az nagy valószínűséggel bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységnek minősül. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységek a következők:
a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
e) közterületi értékesítés,
f) közvetlen értékesítés,
g) üzleten kívüli kereskedelem,
h) csomagküldő kereskedelem,
i) automatából történő értékesítés,
j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.
A jegyző a megfelelő formában és illetékkel (3000 Ft) benyújtott kérelmet nyilvántartásba veszi, melyről elektronikusan értesíti a
- Kertv. szerinti vendéglátás folytatása esetén a környezetvédelmi hatóságot
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt vagy az elsőfokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt az állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén attól függően, hogy nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi a forgalmazása.
A termékbemutatók, hivatalos nevén az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazás vagy rendezvény esetén, a kereskedő tizenöt nappal korábban bejelent a jegyzőnek, aki ezt három napon belül továbbítja az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak [Ker. rendelet 6. § (2b) bek. és 7. § (4) bek. d) pontjai alapján].
A hiánytalanul benyújtott kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés esetén a tevékenység a bejelentés napjától gyakorolható. A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást állít ki. A bejelentés illetékköteles, melyet a bejelentő nyomtatványon kell leróni.
2016-tól az új elektronikus kereskedelmi nyilvántartási rendszeren keresztül kell a kormányhivatalt értesíteni a nyilvántartásba vételről, melyben részletesen szerepeltetni kell az üzlethelység befogadó terének pontos méretét (m[2], fő), a gépjármű-várakozóhelyek számát, üzlettől való távolságát, szeszes ital kimérést, zeneszolgáltatást...stb., így ezeket érdemes már a bejelentő nyomtatványon előre bekérni.
Jó tudni, hogy a Ker. rendelet alapján a nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely (együtt: iskola, óvoda, templom) bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális termék vagy szeszes ital nem forgalmazható. Szeszes ital forgalmazásánál egy kivétel van: ha valaki melegkonyhás vendéglátó üzletet üzemeltet.
A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból, a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj ese-
- 26/27 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
