A Magyar-Német Jogászegyesület, a Radnóczy & Mészáros Nörr Stiefenhofer Lutz ügyvédi iroda és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Kereskedelmi Jogi Tanszéke 2007. november 9-én, a magyar tudomány napja alkalmából konferenciát rendezett. A konferencia az "Ergebnisse und Perspektiven der Harmonisierung des ungarischen und des europáischen Gesellschaftsrechts" azaz "A magyar és az európai társasági jogi harmonizáció eredményei és perspektívái" címet viselte. Az előadások és a viták német nyelven folytak. A meghívott előadók a magyar, a német valamint az európai társasági jog szakértői voltak, akik a vizsgált jogterületen megmutatkozó változások gazdaságra és jogéletre gyakorolt hatását elemezték. A résztvevőket dr. Oroszlán Zsuzsa, a Magyar-Német Jogászegyesület elnöke (a Radnóczy & Mészáros Nörr Stiefenhofer Lutz ügyvédi iroda partner ügyvéde) köszöntötte2.
A bevezető előadást dr. Csehi Zoltán, egyetemi docens (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszékének vezetője) tartotta a "Wege und Irrwege der ungarischen Gesellschaftsrechtkodifikation" azaz "A magyar társasági jogi kodifikáció útvesztői" címmel. Előadásában azt taglalta, hogy melyek annak okai és következményei, hogy a magyar társasági jogot - ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal és más hazai jogterületekkel - nyolc-kilencévente újraszabályozzák. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény3 (a továbbiakban: az 1988-as Gt.) még az ún. szocialista társadalmi-gazdasági rendszerben jött létre, amelyben a magántulajdon nem volt általánosan elfogadott, sem valódi vállalkozói réteg nem létezett. Az európai integrációs törekvések is csak évekkel később bontakoztak ki. Az 1988-as Gt. kereskedelmi, számviteli és felszámolási jog hiányában egyedül uralta a jogterületet. Azóta eltelt két évtizedben megteremtődtek a piacgazdaság feltételei, de máig az 1988-as Gt. absztrakt rendszere határozza meg a gazdasági társaságok jogát. Nem volt kodifikációs kényszer, mégis megalkották az 1997. évi CXLIV. törvényt4 (a továbbiakban: az 1997-es Gt.), amely hatályon kívül helyezte az 1988-as Gt-t. Javult a szabályozás minősége, de számos olyan elem került az 1997-es Gt.-be, például átgondolatlan átmeneti rendelkezések, amelyek jogbizonytalansághoz vezettek.
Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során szakmai körökben támogatásra talált a gondolat, hogy a gazdasági társaságok működésének szabályai épüljenek be a Ptk.-ba. Ezért némi meglepetést keltett a Gt. harmadik generációjának, a 2006. évi IV. törvénynek5 (a továbbiakban: a hatályos Gt.) a megalkotása. Egy jogszabálynak legalább 6-8 évre van szüksége ahhoz, hogy a gyakorlatba beépüljön, a kapcsolódó jogi normákkal összeérjen és hibái felszínre kerüljenek. Jelen esetben új jogszabály elfogadását a körülmények változása nem indokolta. Csehi Zoltán szerint a társasági jog újabb szabályozását az a törekvés motiválta, hogy a gazdasági társaságok joga a Ptk.-tól még jobban elkülönüljön, hangsúlyozva ezzel a jogterület önállóságát.
Az elmúlt két évtized társasági jogi kodifikációs gyakorlatát értékelve az előadó megállapította, hogy az egymást követő szabályozás minősége javult, de a gyakran változó jogi háttér a gyakorlatban számos zavart okoz, különös tekintettel az időbeli kollíziós problémák megoldatlanságával. Egyes jogesetek elbírálásakor a bíróságoknak egyszerre kell figyelembe venniük az 1988-as, a 1997-es és a 2006. évi szabályozást, valamint ezek módosításait (lásd BH)6. Az előadó álláspontja szerint a magyar jogalkotó azon törekvése, hogy a társasági jog a polgári és a kereskedelmi jog mellett teljesen önálló, autonóm területté váljék, indokolatlan és hibás, továbbá eddig sem igazolta az elvárásokat.
Prof. Dr. Hans-Jürgen Rabe (a Nörr Stiefenhofer Lutz berlini ügyvédi irodájának partner ügyvéde) az európai társasági jog modernizációs céljairól tartott előadást a "Die mögliche oder notwendige künftige Modernisierung des europäischen Gesellschaftsrechts" címmel. Az előadás első része az európai társasági jogforrásokat foglalta össze. Megállapította, hogy továbbra is a részvénytársaságokra vonatkozó szabályozás, ezen belül pedig a tőzsdén jegyzett társaságok működése áll a jogharmonizáció előterében. Az európai jogalkotás motorját ezentúl is az Európai Bizottság hajtja előre, de az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége a letelepedés szabadsága és a tőke szabad áramlása terén egyre szélesebb körben nyilvánul meg.
Az Európai Bizottság a jövőben olyan javaslatokat kíván előterjeszteni, amelyek a vállalkozások mobilitásának és gazdasági növekedésének elősegítéséhez szükségesek. A nagyobb flexibilitás és a dinamikusabb szabályozás érdekében egyszerűsíteni kell a joganyagot és csökkenteni kell a kis- és középvállalkozások anyagi terheit. Olyan kezdeményezések, amelyek már hosszú ideje nem haladnak előre, például a székhelyáthelyezésről szóló 14. társasági jogi irányelv elfogadtatása vagy a "one share/one vote" elv európai jogi megvalósításának az ügye, egyelőre szünetelnek. Ezzel szemben további lépések várhatóak az európai magántársaság és az európai alapítvány megalkotása terén. A vállalkozások versenyképességének fokozása, a hatékony jogvédelem, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek megfelelően át kell vizsgálni a hatályos közösségi joganyagot, különös tekintettel a határokon átívelő problémákra.
Prof. Dr. Christian Schubel (az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektorhelyettese) "Wettbewerb der Gesellschaftsrechtsordnungen im deutsch-ungarischen Verhältnis" címmel a jogalkotók versenyéről beszélt a német GmbH és a magyar kft. viszonylatában. Az előadó néhány jellemző szempontot kiemelve taglalta, hogy melyik ország szabályozása vonzóbb a társaságok megalapítása és működtetése tekintetében. Megállapította, hogy az Európa-szerte jelentkező liberalizációs tendenciák hatására a tőkeminimumra vonatkozó szabályok jelentősége háttérbe szorul. Az időigényes bejegyzés tekintetében egységesen javuló tendencia mutatkozik az első publicitási irányelv módosításának átültetése révén7. Korábban Magyarország a gyors bejegyzés biztosításával kedvezőbb környezetet teremtett az alakuló cégek számára, mint Németország. A közeljövőben tervezett reformintézkedések elfogadásával Németország javára változhat a helyzet. A cégbejegyzés általános gyorsítása következtében az előadó úgy látja, hogy egyre kevésbé érdemes a gyorsabb alapítás reményében külföldi jogot választani.
Társaságalapítás esetén döntő lehet, hogy az adott országban mennyire átlátható és kiszámítható a jogi környezet. Magyarországon rendszeresen jogalkotási reformok valósulnak meg. A szabályozás olykor kiforratlannak, kísérleti jellegűnek tűnik. Ezzel szemben a német GmbH-ra (magyar megfelelője a kft.) vonatkozó 1892-es szabályozás8 lényegében évtizedek óta változatlan. Elég idő volt arra, hogy a felvetett kérdéseket a bírói gyakorlat megválaszolja. Ezért az, aki drágább, de színvonalasabb jogi tanácsadást engedhet meg magának, a német jogrend keretei között nagyobb "biztonságban" érezheti magát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
