Már az Orbán-kormány 2010. évi földprogramja ígérte a mezőgazdasági üzemszabályozás (Ütv) bevezetését, amit később az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése a sarkalatos törvények közé emelt, majd az agrártárca újabb jogalkotási ígéretei követtek. A teljesítés viszont - épp úgy, mint a tervezett földügyi törvénycsomag más, fontos jogszabályainál is - elmaradt: 2015 tavaszáig csak a földforgalomról szóló 2013. évi CXXII. tv. (a továbbiakban: Fftv.) és annak végrehajtási rendelete született meg. Mivel az Ütv az EU nyugati földpiacain jól bevált és legfontosabb nemzeti önvédelmi eszköze a tagállamnak arra, hogy földjét a saját polgárainak megőrizze, egy tervezetet készítettem a mezőgazdasági üzemek jogállásáról, ami 2014. szeptember 16-án a T/315. sz. törvényjavaslatként (Ütv) került a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága (MB) elé. Bár az MB 6:4 arányú kormányzati szavazattöbbséggel az Ütv tárgysorozatba vételét elvetette - fő érvként azzal, hogy e tárgyban nincs jogalkotási kényszerhelyzet - a koncepciót és szakmai kidolgozását minden szavazó értékesnek tartotta. Érdemes ezért - a végleges, közérdekű megoldás útkereséséhez - megismerni az Ütv rendezőelveit és főbb intézményeit.
Birtokszerkezetünket a nagyüzemi szektor nyomasztó túlsúlya és az egyes nagyüzemek hatalmasra duzzasztott mérete jellemzi. Ennek fokozatos megszüntetése, a kis- és középüzemek döntő arányának kialakítása és a nem indokolt külföldi földszerzések kizárása viszont a jogállam mind eddig páratlan, súlyos érdekütközésekkel terhes közfeladatának a végrehajtását igényli. Ezt csak az alapozhatja meg, ha az Ütv a mezőgazdasági üzemszabályozás piacelvű, polgári értékmintáját követi. Az EU által elfogadott, tagállami rendezőelv a fejlett agrártérségekben az "egyetlen és korlátozott méretű üzem" hatósági engedélyezésére épül, ami a földhasználók egyenjogúságát a következő intézményekkel szavatolja:
- az Ütv tárgyi hatályát a teljes hazai földalapra, valamennyi árutermelő gazdaságra kiterjeszti;
- személyi hatálya alól nem enged kivételt, hanem azt - az üzem cégtípusától és az üzemvezető állampolgárságától függetlenül - minden üzemfenntartóra kötelezővé teszi;
- a szabályozást összeköti a közösségi és a nemzeti kiegészítő támogatással: azt az árutermelő gazdaságot, amelyik nem veti magát alá az üzemszabályozásnak és a vele járó kötelező nyilvántartásba vételnek, kizárja az agrártámogatásból;
- bármely árutermelő gazdaság - a gazdálkodó tőkeerejétől függetlenül - csak egyetlen üzemet tarthat fenn;
- az üzemvezető nem dönthet az üzem méretéről, hanem azt csak a kötelezően előírt törvényi minimum és maximum határain belül választhatja meg;
- az üzemméret túllépése a többletterület kötelező elidegenítésével, illetve földbérletnél a bérlet megszüntetési kötelezettségével jár;
- az üzemszabályozás nem nyújt kedvezményt a jogi személy (vagy egyéb) gazdálkodó szervezetnek, hanem annak az üzemlétesítés és üzemvitel azonos feltételeit kell teljesítenie a természetes személyekre előírt kötelezettségekkel (ezeknek a cég természetes személy tagjai kötelesek eleget tenni);
- az árutermelő gazdálkodó szervezetnek semmilyen jogcímen (földtulajdonosként vagy haszonbérlőként, továbbá esetünkben az Fftv. nevesített jogcímei alapján) nem lehet térmértéki kiváltsága, vagyis az üzemméretének törvényi maximuma nem haladhatja meg a magángazdák üzemméretét.
Az Ütv összetett célrendszeréből külön figyelmet érdemelnek a következő elemek:
- módszertani sajátosság, hogy az Ütv a földforgalom Fftv. szerinti szabályozását - a közösségi és a hazai joggal összhangban - alárendeli a birtokszerkezet közérdekű átalakításának és az ehhez szükséges közhatalmi beavatkozásra az államnak önrendelkezést biztosít;
- a mezőgazdasági üzem létesítését, átalakítását, megszüntetését és forgalmát az üzemi földtulajdonszerzés és földhasználat korlátainak ellenőrzéséhez,
- 17/18 -
továbbá az üzem vagyoni forgalmának az engedélyezéséhez - az élelmezés, mint nemzetbiztonsági közcél alapjainak közjogi beavatkozással történő biztosítása címén - hatósági engedélyezési rendszer alá helyezi;
- az üzemtulajdonosnak hosszú távú stabilitást, átlátható működési és támogatási rendszert, termelői és beruházói biztonságot ad azzal, hogy kötelezővé teszi az agrárüzem létesítési és működtetési feltételeinek a teljesítését, ezzel pedig megalapozza a mezőgazdaság egységes vállalati rendszerének a kiépülését;
- szabályozói kizárják a földspekulációt, visszaszorítják a nem termelői célú földhasználatot, biztosítják a földhasználat élelemtermelő, élelmezésbiztonságot nyújtó rendeltetését;
- a mezőgazdasági üzemszabályozásnak alárendelt földforgalom kialakításával az Ütv elősegíti a földhasználathoz fűződő gazdasági-, föld- és környezetvédelmi, népesedés- és szociálpolitika érvényesülését;
- az Ütv biztosítja a mezőgazdasági üzem tartós és hitelfedezetet nyújtó fenntartását, az élők közötti és halál esetére szóló, önálló dologi minőségű forgalomképességét, ennek során a föld- és birtokelaprózódás közérdekű meggátolását;
- összhangba hozza a mezőgazdasági üzemfenntartó közösségi és kiegészítő nemzeti támogatás iránti jogosultságát a kötelező üzemszabályozásból eredő kötelezettségeinek teljesítésével;
- a nagyüzemek birtokszerkezeti túlsúlyának fokozatos lebontása, az árutermelő kis- és középüzemek meghatározó arányának kialakítása erősíti a helyi gazdálkodó közösségeket, javíthatja a mezőgazdaság termékszerkezetét és versenyképességét, biztosítja a saját munkán alapuló családi gazdálkodás földalapját és életképes üzemmé szerveződését, emeli a vidék és a társadalom életminőségét;
- az üzemszabályozásnak hozzá kell járulni a falvak népességmegtartó és jövedelemtermelő képességének javításához, a vidéki munkanélküliség felszámolásához és a lakosság elvándorlásának megszűnéséhez, mind ezzel, közvetve, a hazai népességzuhanás megállításához, a családi gazdaságok és a helyi vállalkozások társulásainak önszerveződéséhez, a mező- és erdőgazdasági foglalkoztatás kiterjesztéséhez, a birtokrendezéssel az életképes üzemek létrejöttéhez, az ésszerű és fenntartható földhasználat erősödéséhez.
Az Fftv. nem számol a Ütv rendeltetésével és kötelező rendezőelveivel. Kizárja a nagybirtokrendszer fokozatos lebontását és nem gátolja a nem termelői célú külföldi földspekulációt. E helyett, a földszerzés birtokméreteit a nagyüzem igényeihez igazítja és a földpiac kapuját "világméretűvé" tárja a külföldiek előtt. Egyrészt ugyanis, az Fftv. alapján egyetlen magánszemély, cégalapítás nélkül is, 1200 hektár földet szerezhet, míg az állattartó telep üzemeltetője és a vetőmag előállító 1800 hektárt birtokolhat, amit a kényszerhasznosítás korlátlanul növelhet. Ezek - nem cáfolhatóan - nagyüzemi méretek. Másrészt, az uniós állampolgárok és az uniós székhelyű cégek tulajdonosainak földszerzésén túl a 2013. évi CCXII. tv. 13. § (1) megengedi, hogy a külföldi székhelyű cég is szerezzen nálunk földtulajdont.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
