A Cstv. 27. § (2) bek. a) pontja értelmében tehát az esedékességet követően az adóst a fizetésre fel kell szólítani azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem fizet, felszámolási eljárást fog ellene kezdeményezni a hitelező.
Nézzük a gyakorlatban, hogyan működhet egy ilyen felszólítás! Tegyük fel, hogy számlával rendelkezik a hitelező egy nagy részvénytársasággal szemben. Megküldi a számlát, a számla kiállításának napja 2006. július 5., esedékesség július 15. Ha 15-én nem érkezik meg a pénz2, akkor egy fizetési felszólítást kell - igazolhatóan - az adós részére megküldenie. A fizetési felszólítás írásbeli és formai kellékeiről a Cstv. 85. § (3) bekezdése alapján az igazságügyi miniszternek rendeletet kell kiadnia 2006. március 31-ig - a Cstv. 85. § (7) bekezdése szerint. Elképzelhető egy formanyomtatvány alkalmazása, melyet kötelezően meg kell küldeni ilyenkor az adósnak, de az is elfogadható, ha a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemek a felszólítás részeivé válnak. Ezen írás megírásakor még ismeretlen a rendelet szövege, de az biztos, hogy ennek megfelelően kell a felszólítást elküldeni. [Időközben kihirdették a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmai kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7.) IM rendeletet - Szerk.]
Ha az adós átvette ezt a felszólítást és ehhez képest 15 napon belül azt írásban nem vitatta vagy nem fizette ki, akkor a 16. napon a felszámolási kérelmet a hitelező benyújthatja. Számos kérdés merül fel már előre láthatólag a pont értelmezésével kapcsolatban.
Ha közvetlenül adják át az adósnak, vagy jegyzőkönyvbe foglalják, akkor nyilvánvalóan fel kell tüntetni azt a napot is, amikor a figyelmeztetés megtörténik.
Ha postán küldik el a felszólítást, akkor az újonnan beiktatott 27. § (3) bekezdése szerint - a korábbi (3) és (4) bekezdések eggyel hátrább csúsztak számozásban
- tértivevény esetén a tértivevényen feltüntetett átvétel időpontja a kézbesítés napja, tehát innen számít majd a 15 napos vitatási határidő,
- ajánlott küldemény esetén pedig - az ellenkező bizonyításáig - a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
Ha a hitelező ajánlott küldeményként elküldi a felszólítást, de az nem érkezik hozzá vissza - a kézbesítés sikertelensége miatt -, akkor az új 27. § (3) bekezdésre hivatkozással kezdeményezheti a felszámolási eljárást. Az adós - vagy az adós képviseletében az ügygondnok - arra hivatkozhat és azt bizonyíthatja, hogy a kézbesítés sikertelensége miatt a felszólítást a posta visszaküldte a feladónak, s ekkor a bíróságnak az eljárást meg kell szüntetnie, mert az adós nem fizetésképtelen. Véleményem szerint ilyenkor érdemben kell az eljárást megszüntetni - s a hitelező viseli a lerótt illetéket -, mert ugyan van egy olyan új elutasítási ok - Cstv. 25. § (1) bekezdés új f) pontja - amikor a felszólítás elmaradása miatt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kérelmet, de itt már nem a kérelem benyújtásánál vagyunk, hanem benne az eljárásban. A Pp. 157. § a) pontja pedig csak a Pp. 130. § (1) bekezdés meghatározott pontjaira hivatkozik vissza, s erre alapul az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja is.
Ha az adós részére megküldött felszólítás kézbesít-hetetlenség miatt visszaérkezik, akkor mit tehet a hitelező? Úgy gondolom, hogy a következőket:
- peres eljárást kezdeményez és kéri az ismeretlen helyen levő alperes részére ügygondnok kirendelését. A jogerős határozat birtokában már kezdeményezheti majd az eljárást.
- az új Cégtörvény szerint megszüntetési eljárást (volt törlési eljárás) kezdeményez a cégbíróságon, azaz bejelenti, hogy az adós a székhelyén nem található. Ez utóbbi eljárással az a probléma, hogy nem egyértelmű a szabályok alapján, hogy vajon ha a cégbíróság felhívására a felperes bejelenti, hogy a megszüntetési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben peres eljárás folyik, mit fog tenni a cégbíróság? Ha nincs vagyon, akkor a felszámolási eljárást nem kezdeményezi, s a céget törli. Ugyanakkor azonban a felperes-hitelező érdekében állhat a peres eljárás, majd a felszámolási eljárás lefolytatása, mert ezzel megállapíthatóvá válik hitelezői igénye, amit aztán akár az adós alperes tulajdonosa, vagy vezető tisztségviselője ellen érvényesíthet, illetve azt leírhatja behajthatatlan követelésként.3A megszüntetési eljárást követően a vezető tisztségviselővel szemben fellépni nem lehet, s ugyan a Cégtörvényben a törléskor többségi befolyással rendelkező tag és a korábban átruházó ilyen minőségű tag tekintetében is lehetőséget akartak nyújtani a hitelezőknek a fellépésre, azonban úgy vannak meghatározva a szabályok, hogy a fellépés kizárt.4 Ezzel a rendelkezéssel - tehát ha az adós részére a felszólítás nem volt kézbesíthető, illetve bizonyos, hogy az nem sikerült - gyakorlatilag a jogalkotó a hatályos törvény szerint beadható kérelmek egy tekintélyes része vonatkozásában sorompót engedett le, felszámolási eljárást tehát egy számla, vagy egy tartozáselismerés birtokában már nem lehet kezdeményezni akkor, ha időközben az adós eltűnik, ismeretlen helyre költözik és számára nem lesz kézbesíthető a felhívás. Miután a hitelezők részére megmaradó fenti lehetőségek nem kecsegtetnek gyors eredménnyel, ezért felmerül a kérdés, hogy vajon a nem postai - például futárszolgálattal, esetleg magán-kézbesítő szolgálattal, vagy magánnyomozóval, követelésbehajtó céggel - kézbesített iratok szabályosan kézbesítettnek minősülnek-e?
Véleményem szerint, ha egyértelműen megállapítható az átvevő személyazonossága, akkor igen. Hogyan kell értelmezni a 15 napos határidőt? A felszólítást az esedékesség napját követő napon lehet megküldeni/átadni az adós részére, tehát az esedékesség napján még nem.
A felszólítás átvételét követő naptól számítódik a 15 napos határidő. Tehát ha valaki július 4-én átvette a felszólítást, akkor a 15 napos határidő számára 5-én 0 órakor kezdődik és tart 19-én 24 óráig. Ez így egyszerűnek tűnik, azonban az a kérdés, hogy ennek az írásbeli indokolással ellátott vitatásnak meg is kell érkeznie a hitelezőhöz a 15 napon belül, vagy elegendő, ha azt a 15 napon belül postára adja az adós? Ezzel kapcsolatban nincs eligazító rendelkezés a törvényben, s miután ez nem bíróság előtt folyó eljárás még, ezért a Pp. határidő számításra vonatkozó szabályai sem alkalmazhatóak. Logikusan az a megoldás marad, hogy a 15 napon belül meg is kell érkeznie a vitatásnak, hiszen a Cstv. már hivatkozott 25. § (1) bekezdés f) pontja szerint a 15 nap leteltét kell vizsgálni az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnál.
Ez a kérdés sokszor előfordulhat, pontosan a 15 napos határidő miatt. Kisvállalkozások esetén a vállalkozó általában havonta látogatja meg a könyvelőjét. Ha a hónap elején kap egy felszólítást, s azt csak a hónap végén viszi ki a könyvelőhöz, máris túlfutott a 15 napon. Nagyobb cégek esetében pedig a felszólításnak a bürokrácián való áthaladása okozhat olyan helyzetet, hogy elmulasztják a vitatást 15 napon belül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás