Megrendelés

Molnos Dániel - Szabó Imre Gergely: A jogerősen elítélt vezető tisztségviselő és cégének sorsa I. (CH, 2015/6., 12-14. o.)

Napjainkban gyakran előfordul, hogy egy-egy büntetőeljárás vádlottja egy vagy akár több gazdasági társaság vezető tisztségviselője, aki akár az általa vezetett gazdasági társaság tevékenységéhez kapcsolódóan, vagy attól teljesen függetlenül követ el valamely szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekményt. Kérdésként merül fel, hogy mi is ezen tisztségek, illetve az általuk vezetett gazdasági társaságok sorsa azt követően, hogy a vádlott vezető tisztségviselőt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, vagy vele szemben mellékbüntetésként a vezető tisztségviseléstől való eltiltást kiszabták?

Az ügyvezetés kérdéskörét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény ("Gt.") 23. § (1) bekezdése [illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi IV. törvény ("Ptk.") 3:22. § (4) bekezdése] kísérli meg rendezni, amely szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A Gt. ezen szakasza nemcsak leszűkíti az ügyvezetővé megválasztható személyek körét, hanem egyben azt is jelenti, hogy a már megválasztott vezető tisztségviselő(k) vezetői megbízatása a büntetőbíróság ítéletének jogerőre emelkedésével ipso jure, azaz a törvény erejénél fogva, minden további aktus nélkül megszűnik. Ezen szabályt egészítik ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ("Btk.") 52-54. §-ai, amelyek lényegében arra nyújtanak lehetőséget, hogy azon vezető tisztségviselőket is eltilthassa - mellékbüntetésként - a büntetőbíróság az ügyvezetési tevékenységtől, akikkel szemben szabadságvesztés büntetés nem került ugyan kiszabásra, de a további ügyvezetői tevékenységtől való eltiltásuk indokolt. Akit pedig a büntető­bíróság jogerősen eltiltott, az a Gt. 23. § (2) bekezdése [Ptk. 3:22. § (5) bekezdése] értelmében az eltiltás hatálya alatt vezető tisztségviselő nem lehet. A Gt. kommentárja e körben kiemeli, hogy a Gt. 23. § (1) bekezdése [és így annak (2) bekezdése is] a Gt. 31. § (1) bekezdés c) pontjának [Ptk. 3:25 § (1) bekezdés g) pontjának], azaz a vezető tisztségviselői jogviszony törvényben szabályozott kizárási ok bekövetkezése folytán történő megszűnésének egyik konkrét esete.

Mit jelent a törvény erejénél fogva megszűnés a gyakorlatban?

Alapvetően le kell szögezni, hogy bár az elítélt vezető tisztségviselő megbízatása a büntetőítélet jogerőre emelkedésével azonnal megszűnik, ez nem jár együtt a vezető tisztségviselő cégnyilvántartásból történő automatikus törlésével. Utóbbi ugyanis a cégbíróság büntető ítéletről való tudomásszerzését és az ez alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárást feltételezi.

E körben különbséget kell tenni a "törvény erejénél fogva megszűnés" és a "törlés" fogalmai között. Előfordulhat ugyanis, hogy bár a vezető tisztségviselőt már jó ideje jogerősen elítélték vagy mellékbüntetésként őt tisztségétől eltiltották, ő továbbra is a cégnyilvántartásban a társaság képviselőjeként szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képviselői jogosultsága feléledt volna, az ítélet, illetve a mellékbüntetés hatályát vesztette volna vagy ő bármilyen egyéb oknál fogva továbbra is jogosult lenne a társaság képviseletére. A "törlés" ugyanis nem más, mint egy technikai aktus a cégbíróság részéről, egy korábban már bekövetkezett eseményt rögzít a cégnyilvántartásban anélkül, hogy a megszűnést bármilyen módon felülírná. Vagyis a megszűnés konstitutív, míg a törlés deklaratív hatályú.

- 12/13 -

Hogyan érinti a vezető tisztségviselő büntető ítélete az általa vezetett gazdasági társaságot?

A társaság köteles a képviseleti jog megszűnésének tényét a cégbíróság felé bejelenteni, és - jogi képviselő útján - változásbejegyzési kérelem formájában kérni a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő törlését. A Gt. 26. § (1) bekezdése ezt a vezető tisztségviselő feladatává teszi. Amennyiben tehát a társaság rendelkezett más vezető tisztségviselővel is, a cég a jogszabályi kötelezettségének eleget tesz a változásbejegyzési kérelem benyújtásával. Abban az esetben, ha a társaságnak egyetlen vezető tisztségviselője volt, úgy a társaság köteles gondoskodni új vezető tisztségviselő megválasztásáról is, hiszen valamennyi gazdasági társaság törvényes működésének alapvető feltétele, hogy legalább egy képviseletre jogosult vezető tisztségviselővel rendelkezzen. Ha a társaság a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, törvényességi eljárás lefolytatásának van helye a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. ("Ctv.") 74. § b) és d) pontjai alapján.

Kérdésként merül fel, hogy a cégbíróság miképpen is szerez tudomást arról, hogy valamely társaság vezető tisztségviselőjét a büntetőbíróság eljárása során jogerősen szabadságvesztésre ítélte, vagy őt mellékbüntetésként e foglalkozástól eltiltotta.

A szabályozás e téren nem teljes körű, mondhatni hiányos. Az egyetlen, e körben érdemi rendelkezéseket tartalmazó jogszabálynak a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet ("Rendelet") tekinthető, amely azonban csak részbeni megoldást nyújt. A Rendelet 96. § (6) bekezdése értelmében ugyan a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 54. §-a szerinti foglalkozástól eltiltás esetén az erre rendszeresített értesítőlap egy példányát köteles megküldeni a vezető tisztségviselő által képviselt társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság részére, ugyanakkor a Rendelet a jogerősen szabadságvesztésre ítélt vezető tisztségviselőt érintően már nem fogalmaz meg ehhez hasonló tájékoztatási kötelezettséget. Utóbbi okán a cégbíróság a vezető tisztségviselő szabadságvesztésre történt ítéléséről csak kivételesen, egy erre irányuló kifejezett kérelem vagy egy másik eljárása során, mintegy véletlenszerűen szerez tudomást (pl. a vezető tisztségviselőnek címzett postai boríték büntetés-végrehajtási intézetbe került továbbításra). Megjegyezzük, hogy a büntetőbíróságnak az esetek többségében nincs is tudomása arról, hogy a vádlott valamely társaságok vagy akár több társaság vezető tisztségviselője, mivel az általa elkövetett bűncselekmény nem áll összefüggésben vezetői tevékenységével.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére