Ebben a tanulmányban a tagot (részvényest) és a hitelezőket megillető tájékoztatási jogosultság, avagy a gazdasági társaságot terhelő tájékoztatási kötelezettség és a gazdasági társaságot megillető üzleti titok védelméhez fűződő személyiségi jog kapcsolatát, illetve összeütközését vizsgálom. A tanulmányomban részletesen ismertetem a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó társasági jogi szabályozást és annak logikáját. Bemutatom a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályozás három szintjét, valamint a tájékoztatási kötelezettség teljesítésével összefüggésben kialakult bírósági gyakorlatot.
A gazdasági társaság tagjának (részvényesének) alanyi jogosultsága az, hogy megismerje a társaság működésével (gazdálkodásával) összefüggő alapvető adatokat. A tag (részvényes) minden gazdasági társasági forma esetében vagyoni hozzájárulást szolgáltat a gazdasági társaság részére, vagyis a tag (részvényes) saját vagyonának egy meghatározott részét kockáztatja a gazdasági társaság eredményes, sikeres működése érdekében. A tag (részvényes) a szokásos üzleti kockázat viselésére köteles, azonban annak érdekében, hogy a tag (részvényes) a társaság működése során folyamatosan figyelemmel tudja követni, és mérlegelni tudja a kockázatokat, szüksége van arra, hogy megismerje a gazdasági társaság működésével (gazdálkodásával) összefüggő alapvető adatokat. Az alapvető adatok ismeretének hiányában pusztán szerencsejáték lenne a gazdasági társaság részére történő tagi vagyoni hozzájárulás szolgáltatása. A társasági jog a tag (részvényes) ezen alanyi jogosultságát a tájékoztatási jog (felvilágosítás adási jog, iratbetekintési jog) formájában határozza meg.
A gazdasági társaság hitelezőjének szintén alanyi jogosultsága az, hogy megismerje a társaság működésével (gazdálkodásával) összefüggő alapvető adatokat. A gazdasági társaság működése során folyamatosan üzleti kapcsolatokat (szerződéses jogviszonyokat) hoz létre a gazdaság más alanyaival, akikkel szemben a gazdasági társaság kötelezettségeket vállal. A hitelezők számára szükséges az, hogy megismerjék a gazdasági társaság működésével (gazdálkodásával) összefüggő alapvető adatokat, hiszen ezek ismeretében tudják eldönteni azt, hogy egyáltalán üzleti kapcsolatba (szerződéses jogviszonyba) lépjenek-e a gazdasági társasággal, illetve, ha üzleti kapcsolatba lépnek, úgy milyen feltételek mellett tegyék meg azt. A társasági jog a hitelező ezen alanyi jogosultságát a tájékoztatási jog formájában határozza meg.
Hangsúlyozni szükséges azt, hogy a pozitív (tárgyi) jog alapján a tagot megillető tájékoztatási jog terjedelme szélesebb körű, mint a hitelezőket megillető tájékoztatási jog. Ezért a gazdasági társasággal szerződéses jogviszonyban álló kivételes helyzetű hitelezők (például: hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, kockázati tőketársaságok) az egyedi szerződéseikben többlet tájékoztatási jogosultságot kötnek ki, gyakorta a pozitív jog alapján a tagot megillető tájékoztatási jognál szélesebb terjedelemben. A tájékoztatáshoz való jog tárgya: a társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, a pozitív jog és a bírósági gyakorlat által meghatározott adatok összessége. A tagot (részvényest) és a hitelezőket megillető alanyi jogosultság (a tájékoztatási jog) egyúttal a gazdasági tárasság alanyi kötelezettsége.
Ugyanakkor a gazdasági társaságot megillető alanyi jogosultság (személyhez fűződő jogosultság) az üzleti titok védelméhez fűződő jog. A gazdasági társaságnak különös érdeke fűződik ahhoz, hogy kívülálló harmadik személyek (különösen a versenytársak) ne szerezhessék meg üzleti titkait, azokat ne hozzák nyilvánosságra, vagy azokkal ne éljenek vissza egyéb módon. Az üzleti titok védelméhez fűződő jog a Ptk. 81. § (1) bekezdése értelmében személyhez fűződő jog, mégpedig olyan személyhez fűződő jog, amely a gazdasági (üzleti) élet szereplőinek érdekeit védelmezi. A gazdasági élet szereplői között elsődleges szerepet a gazdasági társaságok töltenek be a modern piacgazdaságban. A gazdasági társaságok (társas vállalkozások) mellett az egyéni vállalkozások fontos, de csak kiegészítő szerepet töltenek be a modern piacgazdaságban. Az üzleti titok védelméhez fűződő jog tehát egy olyan személyiségi jog, amely - eltérően a személyhez fűződő jogosultságok többségétől -elsősorban nem a természetes személyek, hanem a jogi személyek (például: korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyok (például: közkereseti társaság, betéti társaság) érdekeit hivatott védelmezni. A gazdasági társaság üzleti titkát a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai egyaránt kötelesek megőrizni [Gt. 27. § (1) bekezdés, valamint Gt. 38. § (3) bekezdés alapján alkalmazandó Gt. 27. § (1) bekezdés].
A Ptk. - a 2003. június 9. napi módosítását követően - a teljes magánjog területére kiterjedően, általános jelleggel határozza meg az üzleti titok fogalmát és a közérdekből nyilvános adat fogalmát. A Ptk. 81. § (2) bekezdése alapján üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Ptk. 81. § (3) bekezdése szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A Ptk. 81. § (4) bekezdése értelmében az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
