A cikkben azt az elsőre határozottan hülyeségnek tűnő kérdést elemzem bővebben, hogy mennyiben minősül jogi szempontból élelmiszernek a veszélyessé minősített eb és mennyiben minősül az ilyen eb tartója az élelmiszerlánc szereplőjének.
De hogy is merült fel ez az igen fura kérdés? Természetesen az április 1-jén hatályba lépő, ún. FELIR-azonosítót több új élelmiszerlánc-szereplőnek kötelezővé tevő kormányrendelet kapcsán. Miért volt erre szükség?
Magyarország évtizedek óta kutyagyártó nagyhatalom: évente tízezrével mennek külföldre a forgalmazható kor alatti, csak papíron oltott, transzponder-azonosító nélküli (vagy azt például előzékenyen melléjük csomagolják), örökletes és más betegségektől szenvedő kölyökkutyákból álló exportok. Ez a mára már bűnszervezeti formát öltő együttműködés megkívánja a szaporítók - felvásárlók - kereskedők - szállítók - hamis útleveleket kiállító állatorvosok - más hatósági személyek szoros együttműködését, és meglepőnek tűnhet, de az illegális állatkereskedelem nemzetközi méreteit tekintve, a bevételeket nézve alig marad el a fegyver- vagy kábítószer-kereskedelem bevételei mögött. (A kutyakereskedelem mellett mennyiségét tekintve kisebb, bevételeit tekintve viszont szintén meglepő nagyságrendeket elérő illegális egzotikuspapagáj- és hüllőkereskedelem is folyik az országban).
Annak érdekében, hogy mondjuk egy Olaszországban vagy Hollandiában eladott magyar kiskutya "gyártósora" visszakövethető legyen, született meg a jogalkotó azon ötlete - természetesen más eszközök, intézkedések és eljárások mellett -, hogy kötelezővé tegye a FELIR-azonosítót, amely nélkül április után nem értékesíthető sem kutya, sem más kedvtelésből tartott állat. Ezzel összefüggésben további változás, hogy április 21-ét követően megszűnik a TRACES Classic rendszer, és a helyét átvevő TRACES-NT rendszerből csak beazonosítható, regisztrált létesítményből indítható élőállat-szállítmány az Unión belül. Ez azt is jelenti, hogy regisztrált létesítmény/állomás (ki minek fordítja az uniós jogszabályból) hiá-
- 16/17 -
nyában ezentúl parkolókból, benzinkutakról, útszéli pihenőkből nem lehetséges állatokat szállítóautóra gyűjteni.
Azok a helyek, ahonnan kutyát küldenek ezentúl külföldre, tehát megfoghatóak, visszakövethetőek, ellenőrizhetőek lehetnek, ha nem megfelelőek az állattartási körülmények, akkor azok megjavítására kötelezhetőek lesznek, bírsággal sújthatják a hatóságok azt, aki a minimális feltételeket sem teljesíti, és amint a bevezetőben írtuk, akár egy külföldi tulajdonos is vissza tudja majd követni, hogy honnan származik a beteg kutyája.
Hogy a jogalkotó bár jó szándékkal, de kissé kapkodva alkotta meg ezt a kormányrendeletet, az többek között abból látszik, hogy "a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme" egy fogalom számára, ugyanúgy annak számít az is, ha valaki havonta rendszeresen intéz exportokat, mintha valaki egyszer egy évben a fölösleges alommal kiballag a városi piac állatbörze részére.
Címbeli kiindulópontunk az, hogy az 578/2020. (XII. 14.) számú Kormányrendelet 1. mellékletének 26. pontja szerint a veszélyes eb tartása olyan tevékenység, mely FELIR-azonosító-köteles tevékenységnek minősül. Vagyis szerte az országban az ilyen állatot tartó személyek FELIR-regisztrációra kötelesek. A FELIR-nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartás, amelyben az élelmiszerlánc szereplői találhatóak annak érdekében, hogy tevékenységük nyomon követhető legyen. Az élelmiszerlánc a legegyszerűbben fogalmazva az a folyamat, amely átfogja a talajtól az asztalig az összes növényi és állati alapú élelmiszert azokkal a kiegészítő tevékenységekkel, foglalkozásokkal, folyamatokkal, amelyek elősegítik ezek előállítását, a legkézenfekvőbb takarmányozástól kezdve például a növényi károsítók elleni védekezésig.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
