A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (továbbiakban UCP irányelv)[2] implementálása során az Egyesült Királyságban két szabályzat született:
- The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008 (No. 1277) (Szabályzat a Fogyasztók Védeleméről a Tisztességtelen Kereskedelemmel szemben, továbbiakban: CPRs)[3]
- The Business Protection from Misleading Marketing Regulations 2008 (No. 1276)[4] (Szabályzat az Üzleti Védelemről a Megtévesztő Marketinggel szemben, továbbiakban: BPRs).
Előbbi a UCP irányelv rendelkezéseit, utóbbi a 2006/114/EK irányelv (a megtévesztő és összehasonlító reklámról) rendelkezéseit vette át.
Minthogy Skócia az Egyesült Királyság része, így ott is alkalmazandóak az említett szabályzatok rendelkezései, melyek 2008. május 26. - án léptek hatályba.[5]
Hamarosan nyilvánvalóvá vált - és ezt a skót fogyasztóvédelemmel foglalkozó csoportok is hangoztatták - hogy a megtévesztő és az agresszív gyakorlatok a társadalom szélesebb rétegeit érintik - az érintett fogyasztók egy részét a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai alkotják. Egyes gyakorlatok pedig nemcsak egyszerűen tisztességtelenek, hanem ráadásul alá is ássák a jogszerűen eljáró kereskedők tekintélyét és rontják a piac hírnevét.[6]
Mindezek miatt a Skót Jogi Bizottság (Scottish Law Commission)[7] célul tűzte ki a megtévesztő és az agresszív gyakorlatok elleni védelem fejlesztését. A cikk e fejlesztés hátterét, célját és a kapcsolódó dokumentumokat mutatja be.
A CPRs rendelkezéseinek végrehajtásáért a Tisztességes Kereskedelem Hivatala (Office of Fair Trading) és egyéb helyi szervek felelősek, melyek büntetőjogi és polgári jogi eljárásokat is kezdeményezhetnek, ugyanakkor a CPRs nem biztosít a fogyasztók számára közvetlen kereseti igényt arra az esetre, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt kárt szenvednek. Így a fogyasztók csak a hatályos jog nyújtotta egyéb lehetőségekben bízhatnak, pl. a megtévesztéssel (misrepresentation) kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekben.
A Skót Jogi Bizottság így a jogorvoslatok új rendszerének kidolgozását tűzte ki célul, melyeket akkor lehet majd igénybe venni, ha az átlagfogyasztó bizonyítani tudja, hogy az adott agresszív, vagy megtévesztő gyakorlat valószínűleg arra késztette, hogy szerződést kössön, vagy fizessen, úgy, hogy ezeket egyébként nem tette volna meg, és az adott gyakorlat jelentős szerepet játszott a szerződés megkötésére, illetve a fizetésre vonatkozó döntésben.[8]
E project a Skót Jogi Bizottság, valamint Anglia és Wales Jogi Bizottságának (Law Commission for England and Wales) közös munkája és a kormány fogyasztóvédelmi reformprogramjának része.
Anglia és Wales Jogi Bizottsága[9] 2008 novemberében közzétette előzetes véleményét. Ebben kifejtette, hogy a szükséges változásokat a jelenlegi rendszer keretein belül kell végrehajtani, mivel egy új magánjogi jogorvoslati jogintézmény bevezetése költséges - mely költségek mértékét előzetesen nem is lehetne megállapítani - lenne és feltehetően számos probléma
- 35/36 -
merülne fel. Változások alatt a bizottság főleg a megtévesztéssel és a kényszerrel kapcsolatos szabályok fejlesztését és egyszerűsítését értette.
A project bizonyíték - alapú. Ez azt jelenti, hogy a bizottságok felkérték az érintetteket, hogy nyújtsanak be bizonyítékokat azon esetekre nézve, mikor a fogyasztók kárt szenvedtek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt, és nem rendelkeztek jogorvoslati lehetőséggel.
2010 októberében tette közzé a két bizottság az érintettektől kapott információkat összegző dokumentumát. Ebből kiderül, hogy a megtévesztéssel kapcsolatos jogszabályok túl bonyolultak a fogyasztók számára ahhoz, hogy alkalmazhassák azokat, továbbá az agresszív gyakorlatok komoly problémát jelentenek - különösen a kiszolgáltatott fogyasztókat érintőek.[10]
A két bizottság - a project keretén belül - 2011 tavaszán tette közzé közös konzultációs dokumentumát, mely tulajdonképpen a Skót Jogi Bizottság 149. számú Vita Iratából (Discussion Paper), valamint Anglia és Wales Jogi Bizottságának 199. számú Konzultációs Iratából (Consultation Paper) áll, továbbá a megtévesztő és agresszív gyakorlatokra vonatkozó fogyasztói jogorvoslati lehetőségekről szól. Hat nagyobb és tizenhét kisebb fejezetre oszlik, és egy melléklet tartozik hozzá.[11]
A két bizottság célja annak megállapítása volt, hogy a fogyasztók milyen mértékben részesüljenek a jogorvoslati lehetőségekből megtévesztő, agresszív gyakorlatok esetén.
A konzultáció földrajzi szempontból Angliát, Wales - t és Skóciát fedte le, és 2011. április 12. - től 2011. július 12. - ig tartott. A két bizottság - azon túl, hogy jogorvoslati lehetőségeket kívánt alkotni - további három célt tűzött ki:
- egyszerű/könnyen alkalmazható jogorvoslat megtévesztő gyakorlatok esetére
- egyszerű/könnyen alkalmazható jogorvoslat agresszív gyakorlatok esetére
- megszüntetni azokat a hiányosságokat, melyek miatt a fogyasztók a CPRs megsértése esetén nem élhetnek jogorvoslati eszközökkel
A dokumentum alkotói hangsúlyozták, hogy a kereskedők a megtévesztő, agresszív gyakorlatok megannyi formáját alkalmazzák, pl. megtévesztő termékek, vagy nyomásgyakorlás alkalmazása révén.
Az elmúlt két évben az Egyesült Királyság népességének közel kétharmada esett áldozatául valamilyen átverésnek.
Kb. a népesség harmadánál alkalmaztak hamis nyereményeket, és ötödénél - hamis - ingyenes árut.
A két bizottság kiemelkedő problémának tartja az agresszív gyakorlatokat is, melyeket főleg a kiszolgáltatott fogyasztókra, különösen az egyedül élő, idősebb korosztályra nézve tekintenek ártalmasnak.
Mind a megtévesztő, mind az agresszív gyakorlatok alkalmazása bűncselekménynek minősül a CPRs alapján, viszont magánjogi - és jogorvoslati szempontból - már eltérő a helyzetük: a megtévesztő gyakorlatok esetében a megtévesztésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandóak, míg agresszív gyakorlatok esetén a jog általában nem biztosít jogorvoslatot.[12]
Megtévesztéseknél a jogorvoslatok alkalmazása több tényezőtől függ. Először is, a megtévesztés lehet vétlen (innocent), gondatlan (negligent) és csalárd (fraudulent). Függetlenül attól, hogy adott esetben melyik típusról van szó, szükséges - a keresethez - a megtévesztés bekövetkezte. Ezt a kereskedőnek, vagy a javára eljáró személynek kell elkövetnie. Szükséges bizonyítani, hogy a megtévesztés jelentős szerepet játszott abban, hogy egy - egyébként - ésszerűen eljáró személy szerződést kötött. Továbbá szükséges, hogy a
- 36/37 -
megtévesztés bírja rá a fogyasztót a szerződés megkötésére, bár nem szükséges, hogy a megtévesztés legyen az egyedüli tényező.
Amennyiben a fogyasztót a kereskedő vétlen megtévesztése bírja rá a szerződés megkötésére, kérheti a szerződés mérséklését és az eredeti állapot helyreállítását. Csalárd megtévesztés esetén a fogyasztó jóvátételre jogosult - amennyiben a károk közvetlenül a tranzakcióból származnak, függetlenül az előreláthatóságtól - továbbá - alternatívaként, vagy konjuktív lehetőségként - a szerződés mérséklésére (is). A common law viszonylatában csak a megtévesztés csalárd formája esetén lehetséges kártérítés.
Gondatlan megtévesztés esetén a szerződés mérséklése kérhető, és:
- gondatlan tanács esetén jóvátétel is, amennyiben az előrelátható károk a tanácsolt cselekmény eredményeként keletkeznek
- gondatlan információ esetén jóvátétel is, amennyiben az előrelátható károk azért keletkeznek, mert az információ valótlan volt.[13]
- Bár a megtévesztések esetére léteznek jogorvoslatok, de azok nem megfelelőek. A két bizottság hét lehetőséget vizsgált meg, és a következő problémákat azonosították:
- az esetek többségében a kereseti igény attól függ, hogy sikerül - e bizonyítani, hogy a kereskedő csalárd módon, vagy gondatlanul járt el
- a megtévesztés fogalma bonyolult
- agresszív gyakorlatoknál a fő problémát az jelenti, hogy a jog jelenlegi formájában nem foglalkozik a nyomásgyakorlással együtt járó gyakorlatokkal. Az esetjogban ugyan találunk szabályokat, de azok nem érhetőek el a fogyasztók számára
- a kár meghatározása problémás
- az agresszív gyakorlatokkal kapcsolatban: általában a hátrányok "része" pl. a kényelmetlenség is, de emiatt még nem lehet fellépni
A két bizottság leszögezte, hogy nem a CPRs valamennyi rendelkezésének megsértése esetére kívánnak jogorvoslati eszközöket biztosítani, mivel néhány elem ahhoz nem eléggé megfogható - így a megtévesztő mulasztások, és a generálklauzula sem. Egyszerűsíteni kívánják a megtévesztő gyakorlatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, és fejleszteni az agresszív gyakorlatokkal kapcsolatosokat, a hézagok megszüntetése és egy új fogyasztóvédelmi törvény javaslata által.[14]
A két bizottság kijelentette, hogy az új fogyasztóvédelmi törvény nem lépne a CPRs helyébe, a megtévesztő és agresszív gyakorlatok magánjogi következményeivel foglalkozna, és csak a B2C (business to consumer = vállalkozás - fogyasztó) viszonyokra vonatkozna.
Két fő területe: a kereskedő felelőssége (átvéve a CPRs - ből, de tovább fejlesztve, kivételek meghatározásával) és a fogyasztói jogorvoslatok új rendszere. A fent említettek alapján tehát az új törvény nem tartalmazna rendelkezéseket a megtévesztő mulasztásokkal és a generálklauzulával kapcsolatban, illetve a feketelista kapcsán sem. Föld adásvételét és a pénzügyi szolgáltatásokat sem szabályozza majd. Feltétel lesz majd, hogy a fogyasztó szerződést kössön a kereskedővel, vagy részére fizessen. Ez utóbbi esetben további feltétel, hogy a fizetéssel a fogyasztó eleget tegyen egy korábbi, szerződésen kívüli keletkező kötelezettségének.
A fogyasztói jogorvoslatok rendszere két szintből áll majd:
1. az első szinten a fogyasztóval szemben megvalósult egy megtévesztő, vagy agresszív gyakorlat, és a kár nem bizonyítható. A fő cél, hogy visszaállítsák a szerződés előtti állapotot. Ezen a szinten két jogorvoslat lesz:
- 37/38 -
a) a fogyasztó visszakapja a kifizetett összeget, és nem kell eleget tennie a jövőbeli kötelezettségeinek. A fogyasztónak - hogy jogosult legyen erre a jogorvoslatra - két tesztnek kell megfelelnie:
- a fogyasztó köteles visszaszolgáltatni az árut, vagy visszautasítani a szolgáltatást. Az áruk, szolgáltatások egy részének visszaszolgáltatása, visszautasítása is elegendő
- a fogyasztó minél hamarabb nyújtsa be keresetét, a két bizottság javasolja, hogy az áruk, szolgáltatások átadásától/nyújtásától számított három hónapon belül nyújtsa be a keresetet
b) ha az előbbi már nem lehetséges, akkor a fogyasztó árengedményhez juthat, 0 - 100 % közötti mértékben, a megtévesztő/agresszív gyakorlat súlyától függően.
Az első szint jogorvoslatai alkalmazhatóak lesznek még vétlen megtévesztés estén is.
2. a második szinten a fogyasztó akkor alkalmazhatja a jogorvoslati eszközöket, ha bizonyítani tudja, hogy kárt szenvedett az első szintű helyreállításon túl. Két kártípus tartozik ide:
a) közvetett gazdasági kár: pl. ha - egy gyakorlat során - egy régi, de tökéletesen működő terméket azért dobnak el, hogy helyet biztosítsanak az újnak
b) hátrány és kényelmetlenség.[15]
A tervezett reformtól a bizottságok a következőket remélik:
- egyszerűbb mód a keresetek kezelésére. Fontos a kár kérdése is, mivel bizonyos esetekben a gyakorlatok nagyobb mértékű kárt okoznak. A felmérések alapján ez az esetek 3 - 7 % - ára igaz. A bizottságok nem a károk megszüntetését várják a reformtól, de remélik, hogy az átláthatóbb szabályok miatt nagyobb arányban lesznek sikeresek a keresetek az elbírálásuk során.
- előnyök a kereskedők részére: a jogszerűen eljáró kereskedők szükségtelen költségekkel kénytelenek számolni, mivel jelenleg egyrészt tekintettel kell lenniük a CPRs rendelkezéseire - hogy elkerüljék a büntetőjogi felelősségre vonást - másrészt a megtévesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket is ismerniük kell, az egyéni keresetek miatt. Egyszerűbb - és egységesebb - rendelkezések valószínűleg csökkentik majd a költségeket.
- előnyök a fogyasztóvédelmi szervezetek részére: a fogyasztók a fogyasztóvédelmi szervezetek részére is nagy számban nyújtanak be panaszokat, kifogásokat. Itt is a költségek csökkentése várható, illetve talán hatékonyabb eljárás.[16]
Bár a konzultációs dokumentum nem említi, de a class action is megoldást jelenthetne a felmerülő problémákra. Természetesen ez a kereset kollektív jogérvényesítésre alkalmas és nem jogorvoslati lehetőség, de a dokumentum fő céljai között szerepel a keresetek kezelési módjának egyszerűsítése és a keresetek sikerességének növelése is.
Mindkét cél megvalósítására alkalmas a class action, melyhez hasonló jogintézmény már létezik Angliában és Wales - ben. Ugyanis ha felmerül több olyan kereset, melyek hasonló, vagy egymáshoz kapcsolódó tényekkel, vagy jogi vonatkozásokkal bírnak, a bíróság kibocsáthat egy ún. group litigation order - t (kb. = csoportperlési végzés), de csak akkor, ha nincs egyéb, hatékonyabb mód az igények elbírálására.
A Civil Igazságszolgáltatási Tanács (Civil Justice Council) - feladata a civiljogi eljárásokkal kapcsolatos változtatásokra vonatkozó javaslatok beterjesztése a kormány elé - 2008 júliusában közzétette "Az Igazságszolgáltatáshoz Való Hozzáférés Javítása a Kollektív Kereseteken keresztül" (Improving Access to Justice through Collective Actions) elnevezésű
- 38/39 -
jelentését. Ebben javasolta egy opt - out jellegű class action bevezetését, melyet a group litigation order mellé szánnak (ami opt - in jellegű), alternatív lehetőségként.[17]
A kormány a jelentésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy az opt - out és az opt - in modellek[18] közötti különbségek nem egyértelműek és négy lehetséges modellt vázolt fel, attól függően, hogy a felperesek mikor csatlakoznak a keresethez:
- mielőtt a kereseti kérelmet közzéteszik (teljes opt - in jelleg)
- mielőtt a felelősség közös kérdéseiről döntenének (hibrid rendszer)
- a felelősségről való döntés után, de a kárösszeg megítélése előtt
- a kárösszeg meghatározása után (teljes opt - out jelleg)
A kormány a hibrid rendszerek egyikét szerette volna bevezetni. 2010 februárjában a Civil Igazságszolgáltatási Tanács közzétette javaslatát a kollektív keresetek bírósági szabályairól, melyek értelmében a bíróságok döntik majd el, hogy a kollektív keresetet milyen - opt - in, vagy opt - out - alapon/jelleggel kell majd benyújtani.[19]
Skóciában is felmerült a class action bevezetése, amikor 2009 - ben Lord Gill bíró közzétette a "Skót Civil Bíróságok Áttekintése" (Scottish Civil Courts Review) című munkáját. Ebben hangsúlyozta a class action bevezetésének szükségességét, mivel úgy véli, hogy megfelelő megoldást kell találni azokra az esetekre is, mikor több károsult ugyanolyan - vagy hasonló - jellegű jogi érdekeltséggel rendelkezik. Ugyanakkor Lord Gill elismerte, hogy a class action - nak vannak hátrányai is, így pl. meglehetősen költséges lehet, és így egy egyezség megkötése vonzóbb alternatívát jelenthet.[20]
A UCP irányelv egyik komoly hiányossága, hogy a végrehajtás terén a tagállamoknak szabad kezet adott, teret biztosítva ezzel az egymástól eltérő végrehajtási rendszerek kialakításának. Ez a jogorvoslatokra nézve is igaz.
Nem véletlen, hogy Skócia és Anglia is a gyakorlatra fókuszál. Esetükben - az implementálás után - meglehetősen hamar kiderült, hogy a jogorvoslatok nem megfelelőek. Pontosabban, míg a büntetőjogi szabályok egységesen a CPRs-ben vannak és mindkét gyakorlattípusra alkalmazandóak, addig magánjogilag csak a megtévesztésekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazhatóak, az agresszív gyakorlatokra azonban nem. Ráadásul a megtévesztések rendszere sem egységes.
Így a Skót Jogi Bizottság, valamint Anglia és Wales Jogi Bizottsága jelenleg azon dolgozik, hogy hatékony jogorvoslati rendszert dolgozzon ki, méghozzá egy új, fogyasztóvédelmi törvény keretein belül. Ez a törvény tulajdonképpen majd a CPRs kiegészítése lesz, és nem foglalkozik majd a feketelistával, a mulasztásokkal és a generálklauzulával sem. A jogorvoslatok két szintjét tervezik, melyek főleg a helyreállításra és a kár megtérítésére koncentrálnak majd. E közvetlen célokon túl a két bizottság reméli továbbá pl. a keresetek eredményességi rátájának növekedését, és a költségek csökkentését (a kereskedők és egyéb szervezetek kapcsán is). Mindenképpen a project pozitív elemének tekinthető, hogy nem csak egyoldalúan a fogyasztókkal foglalkozik, hanem a kereskedők és a fogyasztói szervezetek érdekeivel is.
Ugyanakkor negatívumként kell értékelni azt a tényt, hogy a tervezett törvény nem foglalkozik majd a feketelistával, a mulasztásokkal és a generálklauzulával sem. Főleg ez utóbbi mellőzése jelent majd komoly hiányt, hiszen ha egy kereskedelmi gyakorlatot már csak a klauzula alapján lehet majd tisztességtelennek minősíteni, ez nem jelent majd sikeres jogérvényesítést a sértett fél számára, ha nem, vagy csak körülményesen tud majd jogorvoslati eszközt igénybe venni. A feketelista esetében pedig azért érthetetlen a mellőzés, mert azok ipso iure tisztességtelenek, tehát a kapcsolódó jogorvoslatokat is mindenképpen meg kellene határozni (az ipso iure tisztességtelenség miatt pedig talán a - többi, vagyis a megtévesztő,
- 39/40 -
agresszív gyakorlatok esetére - megállapított/megalkotandó jogorvoslatokhoz képest szigorúbb jelleggel).
A tervezett jogorvoslati rendszer - a helyreállítást és a károk megtérítését célzó jellege miatt - megfelelőnek tűnik, bár az agresszív gyakorlatok kapcsán talán kissé kevésnek. Ugyanakkor a két bizottság leszögezte, hogy - amellett, hogy mindenképpen követik majd a CPRs fogalmainak rendszerét - ha a kereskedő cselekménye/mulasztása megalapozza majd büntetőjogi felelősségét, az elvezethet majd a polgári jogi felelősségre vonáshoz is. Vagyis az agresszív gyakorlatok esetében elsődlegesen vagy pénzbüntetés, vagy szabadságvesztés kiszabására lesz lehetőség (ez utóbbi pedig már megfelelő szankciónak tűnik, pl. fizikai erőszak alkalmazásának esetére).
Bár a Skót Jogi Bizottság, valamint Anglia és Wales Jogi Bizottsága a project keretén belül tulajdonképpen az egyének számára kíván jogorvoslati lehetőségeket alkotni, de a class action is mindenképpen hasznos része lenne a jogorvoslati rendszernek.
A konzultáció eredményét, tanulságait várhatóan 2012 márciusában teszik majd közzé.[21]
After the implementation of the 2005/29/EC Directive on unfair commercial practices (hereafter: UCPD) in the United Kingdom is has been discovered that the misleading and the aggressive practices are targeting many people. Some of them moreover damage the reputation of the traders who act legally, and the reputation of the market.
So, the Scottish Law Commission and the Law Commission for England and Wales want to create a new system on remedies. Because of this aim the two commissions started a consultation in April, it ended in July.
Presently, The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008 (hereafter: CPRs) - which was one of the regulations which have implemented the rules of the UCPD - contains rules on the liability for unfair commercial practices, and - according to the rules - the realization of the practices is an offence.
But in respect of civil law the rules don't have unity: the rules of misrepresentation are applied in the case of misleading practices, but in the case of aggressive practices there aren't rules.
The two commissions want to create a new consumer protection act, which will complete the rules of the CPRs. In this act there will be two levels of remedies:
- on the first level the main aim will be the restoration of original condition (before the contract)
- on the second level the main aim will be the compensation.
The commissions hope that after the reform the following will be:
- because of the clearer rules the claims will become more successful
- because of the clearer rules the traders' - who are acting legally - costs will decrease
- the costs of the organizations - which are dealing with consumer protection - will decrease after the reform, and the proceedings of them - perhaps - become more successful.
The two commissions will publish the data from the consultation in March 2012. ■
Irodalomjegyzék
1. The International Comparative Legal Guide to - Class and group actions 2010:
2. Alison Brown - Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales
(Chapter 11) 57. - 65. p.
3. London, 2010, Global Legal Group Ltd
http://www.iclg.co.uk/khadmin/Publications/pdf/3169.pdf [2011.06.11.]
- 40/41 -
4. The International Comparative Legal Guide to - Class and group actions 2011:
5. Alison Brown - Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales
(Chapter 11) 60. - 68. p.
6. London, 2011, Global Legal Group Ltd
http://www.iclg.co.uk/khadmin/Publications/pdf/3973.pdf [2011.06.11.]
7. Unfair Commercial Practices Directive (UCPD) - Transposition to UK law
http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/berr.gov.uk/whatwedo/consumers/buying-selling/ucp/transposition/page29909.html [2011.01.21.]
8. Consumer redress for misleading and aggressive practices
http://www.scotlawcom.gov.uk/law-reform-projects/joint-projects/misrepresentation-and-unfair-commercial-practices/ [2011.06.11.]
9. Our role http://www.scotlawcom.gov.uk/about-us/#whatwedo [2011.06.11.]
10. Who we are http://www.justice.gov.uk/lawcommission/about/who-we-are.htm [2011.06.11.]
11. What we do http://www.justice.gov.uk/lawcommission/about/what-we-do.htm [2011.06.11.]
12. The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper http://www.scotlawcom.gov.uk/download_file/view/681/101/ [2011.06.11.]
13. Misrepresentation and unfair commercial practices http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=18&ved=0CE8QFjAHOAo&url=http%3A%2F%2Fwww.scotlawcom.gov.uk%2Fdownload_file%2Fview%2F518%2F&rct=j&q=unfair%20commercial%20practices%20scotland&ei=WVrzTdXGM4X3sgaRobywBg&usg=AFQjCNHt5OfOvz8gicyyOsqsCOFnU5eG9w&cad=rja [2011.06.11.]
14. Scotland should introduce class action suits, says Lord Gill http://www.out-law.com//default.aspx?page=10454 [2011.06.11.]
http://www.justice.gov.uk/lawcommission/areas/misrepresentation-and-unfair-commercial-practices.htm [2011.07.13.]
15. The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008
16. https://webgate.ec.europa.eu/ucp/public/index.cfm?event=public.country.viewFile&lawID=23&languageID=EN [2011.07.31.]
17. The Business Protection from Misleading Marketing Regulations 2008 https://webgate.ec.europa.eu/ucp/public/index.cfm?event=public.country.viewFile&lawID=24&languageID=EN [2011.07.31.]
JEGYZETEK
[2] A rövidítés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok angol elnevezéséből - unfair commercial practices - ered.
[3] The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008
https://webgate.ec.europa.eu/ucp/public/index.cfm?event=public.country.viewFile&lawID=23&languageID=EN [2011.07.31.]
[4] The Business Protection from Misleading Marketing Regulations 2008
https://webgate.ec.europa.eu/ucp/public/index.cfm?event=public.country.viewFile&lawID=24&languageID=EN [2011.07.31.]
[5] Unfair Commercial Practices Directive (UCPD) - Transposition to UK law
http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/+/berr.gov.uk/whatwedo/consumers/buying-selling/ucp/transposition/page29909.html [2011.01.21.]
[6] Consumer redress for misleading and aggressive practices
http://www.scotlawcom.gov.uk/law-reform-projects/joint-projects/misrepresentation-and-unfair-commercial-practices/ [2011.06.11.]
- 41/42 -
[7] A Skót Jogi Bizottság öt tagból áll, maximum öt évre nevezik ki őket a skót miniszterek. Fő feladatuk a jog reformja valamennyi jogterület kapcsán, még azok esetében is, melyek a Westminster - i angol parlament törvényalkotási hatáskörébe tartoznak. Jogi reformprojectet kezdeményezhet maga a Skót Jogi Bizottság is, vagy együttesen Anglia és Wales Jogi Bizottságával, illetve javaslatokat fogad egyénektől és szervezetektől is. A skót miniszterek is felkérhetik őket egy - egy jogterület vizsgálatára.
Our role
http://www.scotlawcom.gov.uk/about-us/#whatwedo [2011.06.11.]
[8] Consumer redress for misleading and aggressive practices i.m.
[9] E bizottság - skót megfelelőjéhez hasonlóan - öt tagból áll. Feladatai közé tartozik azon jogterületek felülvizsgálata, melyek indokolatlanul bonyolultak, idejétmúltak, vagy méltánytalanok a jogalanyokkal szemben.
Who we are
http://www.justice.gov.uk/lawcommission/about/who-we-are.htm [2011.06.11.]
What we do
http://www.justice.gov.uk/lawcommission/about/what-we-do.htm [2011.06.11.]
[10] The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper 4., 5. p.
http://www.scotlawcom.gov.uk/download_file/view/681/101/ [2011.06.11.]
[11] The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper
[12] A CPRs szabályai értelmében a kereskedő bűnösnek minősül - tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő bűncselekmény elkövetésében - ha:
- szándékosan, vagy gondatlanul olyan kereskedelmi gyakorlatot folytat, mely ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, és
- a gyakorlat a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja az átlagfogyasztó gazdasági magatartását.
Amennyiben a bűnösséget megállapítják, kiszabható:
- pénzbüntetés, ami nem lehet több mint a kötelező maximum, vagy
- pénzbüntetés vagy két évet meg nem haladó szabadságvesztés, vagy mindkettő.
The Consumer Protection from Unfair Trading Regulations 2008, Part 3 8. (1), 13.
The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper iii.,xiii., xiv., 1., 2. p.
[13] Misrepresentation and unfair commercial practices 1., 2., 5. p.
[2011.06.11.]
[14] The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper xiv., xv. p.
[15] The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper xv. - xviii. p.
[16] The Law Commission Consultation Paper No 199 and The Scottish Law Commission Discussion Paper No 149 - Consumer redress for misleading and aggressive practices - A Joint Consultation Paper 237. - 239. p.
[17] The International Comparative Legal Guide to - Class and group actions 2010:
Alison Brown - Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales (Chapter 11) 57. - 65. p.; 57. p. 1.1, 1.4, 62. p. 7.2, 64. p. 9.2
London, 2010, Global Legal Group Ltd
http://www.iclg.co.uk/khadmin/Publications/pdf/3169.pdf [2011.06.11.]
[18] Előbbi kimaradást, utóbbi részvételt lehetővé tevő modell.
Zöld Könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról 15. p.
[19] The International Comparative Legal Guide to - Class and group actions 2011:
Alison Brown - Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales (Chapter 11) 60. - 68. p.; 68. p. 9.2
London, 2011, Global Legal Group Ltd
http://www.iclg.co.uk/khadmin/Publications/pdf/3973.pdf [2011.06.11.]
[20] Scotland should introduce class action suits, says Lord Gill
http://www.out-law.com//default.aspx?page=10454 [2011.06.11.]
[21]http://www.justice.gov.uk/lawcommission/areas/misrepresentation-and-unfair-commercial-practices.htm [2011.07.13.]
- 42 -
Lábjegyzetek:
[1] Tárczy Edit Zsuzsanna, doktorjelölt, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi Jogi Tanszék
Visszaugrás
