Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésVizsgáljuk meg a sportszerződések körében az amatőr és a hivatásos szerződés alapvetéseit, illetve a hivatásos sportolói szerződés keretein belül a munkaszerződés és a megbízási jogviszony közötti elhatárolás kritikus pontjait, alkalmazhatóságát - a sport speciális helyzetére is tekintettel.
A Sporttörvényben[1] a "sportszerződések" kifejezés[2] tizenegy alkalommal szerepel, kivétel nélkül csak az amatőr sportolókra vonatkozó rendelkezések címet viselő fejezetben.
Ha sportszerződések kerülnek szóba, akkor a sport világában különböző összefüggésekben juthatnak eszünkbe bizonyos szerződésfajták: hivatásos szerződés, amatőr sportolói szerződés, munkaszerződés, megbízási szerződés, kölcsönadási szerződés, szponzorálási szerződés, arculatátviteli szerződés, közvetítői szerződés (játékos-ügynöki szerződés), kereskedelmi szerződés, tanulmányi szerződés stb.
Tág értelemben sportszerződésnek tekinthető minden olyan - elsősorban polgári jogi, vagy munkajogi - megállapodás, amelynek tárgya elsősorban sporttevékenységgel kapcsolatos, illetőleg abból ered.
Szűk értelemben véve a sportszerződés a sportoló és a sportszervezet között létesült, a munkajogi, illetve a polgári jogi szabályozási sajátosságokat is tartalmazó, elsődlegesen sporttevékenység végzésére irányuló megállapodás.
A jelen dolgozattal ezen utóbbi meghatározás alapján járom körül a sportszerződéseket és próbálom egymástól elhatárolni a munkajogviszonyt a polgári jogi jogviszonytól a sport specifikációit is hangsúlyozva.
A köznapi értelemben használt fogalmak alapján a sportoló vagy amatőr vagy profi. A sportolókra vonatkozó szabályokat alapvetően jogszabályok, a Munka Törvénykönyve[3], a Polgári Törvénykönyv[4], a Sporttörvény, illetve a nemzetközi[5] és hazai[6] sportági szakszövetségek sportágspecifikus szabályzatai foglalják össze.
Az amatőr sportolók sportszerződés, tagsági jogviszony vagy tanulói jogviszony alapján sportolhatnak[7]. Sportszerződésekre a Sporttörvény szerint a Ptk. szerinti megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a Sporttörvényben meghatározott eltérésekkel[8].
Írásba foglalás kötelező, határozott időre, legfeljebb egy évre vagy bajnokság időtartamára köthető a szerződés[9], 18 év alatti sportolók esetében a szerződés a törvényes képviselő előzetes, írásbeli hozzájárulásával válik érvényessé[10]. Az amatőr sportoló díjazásban nem részesülhet, de a felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése és az eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.) nem tartozik ebbe a körbe[11]. Játékjogát ingyenesen engedi át a sportszervezetre[12].
A labdarúgás területén a FIFA[13] és az UEFA szabályai nem ismerik el az amatőr sportolói szerződés létét, a FIFA és az UEFA szabályai alapján minden olyan sportolói jogviszony, amely tekintetében szerződés jön létre, profi szerződésnek minősül[14]. E körben azt kell vizsgálni, hogy a szerződés alapján a felmerülő költségek megtérítésén túl jár-e díjazás a labdarúgónak, ennek megfelelően például a tanulmányi szerződést is hivatásos szerződésnek kell tekinteni.
Magyarországon a labdarúgás területén néhány éve törölték el az amatőr szerződést, előtte évtizedekig fennállt az a furcsa helyzet, hogy egy játékos hazai átigazolása esetén, ha amatőr szerződéssel rendelkezett, ennek hatálya alatt mindig szükség volt az átadó szervezet hozzájárulására, de a nemzetközi átigazoláshoz már nem kellett, mert a nemzetközi szövetség nem ismerte el az amatőr szerződés intézményét.
Az elmúlt években számos visszaélésre adott okot, hogy a hatályos törvény szerint az amatőr sportoló részére a törvény szerint juttatható[15], szponzori szerződés alapján eszközölt támogatás, nem minősül fizetésnek. Ez sok esetben oda vezetett, hogy formálisan amatőr státuszú sportolók a gyakorlatban a sporttevékenységük ellenértékeként, rendszeres havi juttatás-
- 3/4 -
ként kapott szponzori támogatást, mint munkabért kapták. A törvény ezért a szponzori szerződés alapján az amatőr sportoló részére kifizetésre kerülő pénzügyi támogatás lehetőségét megszüntette. Miért ne lehetne ugyanakkor reklámszerződést kötni akár egy amatőr sportolóval is, ha annak a reklámértéke ezt indokolja?
A sportszerződésekre tehát a Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit a Sporttörvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A leglényegesebb eltérés, hogy a Sporttörvény nem engedi meg, hogy díjazásban részesüljön az amatőr sportoló, míg Ptk. szerint a megbízási szerződés alapján a megbízó köteles megbízási díjat fizetni[16]! (Ptk. 6:272. § Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.)
Az utasítási jog minden eleme egyébként sem feltétlenül érvényesül a sportban. [Ptk. 6:273. § (1) bek.] A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (3) bek. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
Akár hivatásos, akár amatőr szerződésről van szó, láthatjuk, hogy a sport területén a foglalkoztatott oldaláról az utasítási jog egyes elemeinek alkalmazása nem igazán életszerű: a sportoló vitatja az edző által megkövetelt játékrendszert, mert ő egy szakkönyvben mást olvasott, ezért a taktikai értekezletet követően, de a mérkőzés előtt felmond. Esetleg: küzdősportban megtagadja az edzői utasítást, amely arra vonatkozik, hogy tegye ártalmatlanná (bevigyen egy jobbhorgot vagy egy válldobást) ellenfelét. A megbízási díj elmaradása esetére egyébként biztosítékot jelentő zálogjog[17] intézménye sem alkalmazható teljeskörűen ezen a területen.
Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik[18]. A versenyengedély megszerzésének egyik módja a szerződéses jogviszony (láttuk, hogy a labdarúgásban ez nem járható út), a másik pedig a sportegyesületi tagság.
Az amatőr sportolóknál is nagy jelentőségű kérdés az átigazolás egyik csapatból a másikba. A sporttörvény lényeges különbséget tesz, ha a sportoló sportszerződéssel vagy csak egyszerűen tagsági jogviszony alapján sportol. Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez. Az átadó sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke[19]. Ha pedig az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban költségtérítésre tarthat igényt. Labdarúgásban hiába nincs amatőr szerződés, a téli átigazolási időszakban csak az átadó sportszervezet hozzájárulásával lehet átigazolni, ezt pedig rendszerint azt jelenti, hogy pénzbeli ellentételezésre van szükség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás