Az alakuló közgyűlés csak akkor nyitható meg, ha a részvényjegyzők a tervezett alaptőke értékének megfelelő értékű részvényeket lejegyezték és a pénzbeli hozzájárulások névértékének legalább 30 százaléka befizetése megtörtént.
Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon az összes lejegyzett részvény névértékének (alaptőke) több mint ötven százalékát lejegyző részvényes jelen van, akik a jegyzett részvények névértékének meghatározott részének befizetésére vonatkozó kötelezettségeiknek eleget tettek. Az alakuló közgyűlés megnyitásán az alapítók által megbízott alapító vagy annak képviselője elnököl, kivéve, ha az alakuló közgyűlés elnökének megválasztására sor került.
Az alakuló közgyűlés határozatainak elfogadásához az alakuló közgyűlésen részt vevő részvényjegyzők által lejegyzett részvények névértékének több mint ötven százalékát lejegyző részvényesek hozzájárulása szükséges. Az említett többséggel hozott döntés meghatározhatja azon eseteket, amikor egyéb határozathozatalhoz más többség vagy a szavazásra jogosult valamennyi jelenlévő részvényjegyző hozzájárulása szükséges.
Az alakuló közgyűlés kötelezően dönt:
• a társaság megalapításáról,
• jóváhagyja a társaság alapszabályát,
• megválasztja a társaság szerveit, amelyek választására az alapszabály értelmében a közgyűlés jogosult.
Az alapítószerződéstől vagy alapító okirattól - az alaptőke felemelését kivéve - az alakuló közgyűlés csak valamennyi jelenlévő részvényjegyző hozzájárulásával térhet el.
Az alakuló közgyűlésről közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek az alakuló közgyűlés által hozott határozatokat és a jóváhagyott alapszabályt kell tartalmaznia. Az alakuló közgyűlésen jelenlévő részvényjegyzők jegyzéke az alakuló közgyűlésről felvett jegyzőkönyv mellékletét alkotja. A Ktk. (az 513/1991. sz. Kereskedelmi Törvény) 171. § (3) bekezdésének a 185. § (1) bekezdésére utaló rendelkezése alapján az alakuló közgyűlésen jelenlévő részvényjegyzők jegyzékének tartalmaznia kell:
• a jelenlévő részvényjegyző jogi személy cégnevét, megnevezését és székhelyét, a részvényjegyző természetes személy nevét és lakhelyét,
• szükség szerint a meghatalmazott nevét és lakhelyét,
• a részvényjegyzőt szavazásra feljogosító nyomdai úton előállított részvény számát, és névértékét,
• esetleges utalást, hogy a részvény szavazásra nem jogosít fel.
Az alakuló közgyűlésen jelenlévő részvényjegyzők jegyzékét az alakuló közgyűlés elnöke és az alapszabály alapján választott jegyzőkönyvvezető aláírásával igazolja. Amennyiben a társaság megtagadja a részvényjegyzőnek a részvényjegyzők jegyzékébe való felvételét, ezt a tényt a részvényjegyzők jegyzékébe a megtagadás indokaival együtt fel kell tüntetni.
Abban az esetben, amikor a társaság alapítói az alapító szerződésben arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság teljes alaptőkéjét a társaság rendelkezésére bocsátják, részvényjegyzésre való felhívás és alakuló közgyűlés nem szükséges.
Részvénytársaság zártkörű alapítása esetén a 172. § (2) bekezdésének a 171. § (1) bekezdésére utaló rendelkezése alapján az alapító szerződésnek a 163. §-ban meghatározott kötelező tartalmi elemein felül tartalmaznia kell:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
