Ennek a jelentésnek a célja az, hogy a maga szerény módján hozzájáruljon az Európai Unió összes tagállamában alkalmazható házassági szerződési modell - egyfajta keretstruktúra - létrehozásához.
A jelentés tehát az Európai Unió összes tagállamában alkalmazható közös megegyezésen alapuló házassági megállapodás modellje jelenlegi körülmények közötti megteremtésének legalább olyan ambiciózus, mint nehéz perspektívájában készült.
A házastársak közötti házassági megállapodás egységes szabályozásának előnye tagadhatatlan.
Ugyanis annak megállapításához, hogy két házasfél közötti házassági kapcsolatokra mely jog vonatkozik, a közjegyzőnek mindenek előtt meg kell oldania azokat a nehézségeket, amelyek annak során merülnek fel, amikor keresi, hogy a nemzetközi magánjog normái alapján mely jogot kell alkalmazni (amikor például az illetékes fórum elé utalás bonyolult kérdésével áll szemben).
Ezután meg kell oldania a külföldi szabályozás ismerete és értelmezése által felvetett problémákat.
Ezzel szemben abban az esetben, ha a házasfelek választhatnak egy "európai házassági megállapodást" és ennek megfelelően "európai házassági szerződést" köthetnek, amely minden országra érvényes, a közjegyző könnyebben megismerheti a házastársi kapcsolataikra vonatkozó jogot, anélkül, hogy nemzetközi magánjogi kérdésekkel és az egyes országok konkrét belső jogának megismerésével kellene foglalkoznia.
Az ily módon rendezett házassági jogviszony "megegyezéses" lenne, mivel maguk a házasfelek választanák, továbbá "kiegészítő jellegű" lenne az egyes országok szabályozása szerinti jogrendhez és megegyezéses rendszerhez képest, és végül tartalmát tekintve "előre meghatározott" lenne, hogy biztosítsa egységes alkalmazását minden országban.
Ha egy ilyen házassági szerződés egységes közzétételi és az Európai Unió minden tagállamában hozzáférhető rendszerben működne, akkor még további jelentős előnyökkel is járna.
Egy, a fenti értelemben vett "európai" házassági szerződésminta megalkotásához mindenek előtt meg kell vizsgálni az egyes országokban működő különféle megállapodásokat, egyrészt a törvényen alapulót, másrészt a közös megegyezésen alapulót.
Ez a célja az "A" mellékletben található iránymutató tervezetnek, megjegyezve, hogy az alapjául szolgáló kutatómunka a belső jogra korlátozódott és nem terjedt ki a nemzetközi magánjogra, amely az általunk, közjegyzők által KÉK KÖNYVKÉNT ismert "HázasságI MEGÁLLAPODÁS, örökösödés és ajándékozás a nemzetközi és a belső kapcsolatokban" (Bruylant, Brüsszel, 2003) című mű témája.
Az említett iránymutató tervezet a következő alapinformációkat tartalmazza:
- a "házassági megállapodások forrásai és alapelvei" (például az elsődleges megállapodásra és a másodlagos megállapodásra, a családi lakhely jogi szabályozására, a házasfelek közötti szerződésekre és meghatalmazásokra, a bírósági eljárásra a házastársi hozzájárulás helyettesítése céljából akadályoztatás vagy megtagadás esetén, valamint a házassági megállapodásra alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó általános megfontolások);
- "a törvényen alapuló házassági megállapodások szabályozása";
- "a közös megegyezésen alapuló házassági megállapodások szabályozása" különös tekintettel a házassági szerződés (formai és tartalmi) szabályaira, a megállapodás megváltoztatásának lehetőségeire; a közzétételre és a harmadik fél általi megtámadhatóságra, a házastársak lehetőségére, hogy közös megegyezéssel megválasszák a házassági viszonyukra alkalmazandó jogot.
Az alábbiakban röviden összefoglalunk a "B" mellékletben található nemzeti jelentések tanulmányozása során tett néhány általános jellegű fő megállapítást.
Anglia és Wales, valamint Románia kivételével minden vizsgált országban szabályozzák a házasfelek közötti házassági megállapodásokat, különbséget téve a törvényen alapuló megállapodás és a közös megegyezésen alapuló megállapodások között.
Romániában a házasfelek közötti jogviszony kötelezően együtt jár a vagyonközösségi jogviszonnyal. Minden ezzel ellentétes szerződés semmis.
Angliában és Walesben nem létezik sem a házasfelek közötti házassági megállapodás, sem a házassági szerződés fogalma.
A vizsgált, törvényen alapuló megállapodások fajtájuk szerint három csoportba sorolhatók (noha az egyes csoportokon belül is vannak különbségek):
- "vagyonközösség", hatályos:
Spanyolországban,
Franciaországban,
Olaszországban,
Hollandiában ("egyetemleges vagyonközösség" formájában),
Lengyelországban,
Romániában.
- "utólagos, vagy halasztott közösség", amelyet a különböző államokban különbözőképpen neveznek.
Ennek lényege, hogy a házastársak különvagyonnal rendelkeznek, jövedelmeik (nettó szerzeményeik) viszont közösek.
Nincs vagyonmegosztás, a házasfelek egyszerűen követelésre jogosultak egymással szemben. Ez a rendszer van hatályban
- Svájcban (ahol a "szerzeményekben való részesedésnek" nevezik, azzal a pontosítással, hogy a svájci rendszer nem vagyonközösségen, hanem különvagyonokon alapul, a felek részesednek egymás jövedelméből, de egymás veszteségeiben nem vállalnak részt. A házasfelek külön-külön kizárólagos tulajdonosai saját vagyonuknak);
- Németországban (ahol "növekmények utólagos közösségének" nevezik, azzal a pontosítással, hogy csalóka megnevezése ellenére a házasság alatt ez a rendszer igazi vagyon-elkülönítésként működik és a házasfelek megőrzik a házasság előtt, illetve a házasság alatt szerzett javaik tulajdonjogát).
"vagyon-elkülönítés", hatályos:
Ausztriában és Görögországban.
Megjegyzendő, hogy Angliában és Walesben, noha a házassági megállapodás és a házassági szerződés fogalma nem létezik, a házastársak közötti házassági kapcsolatok szabályozásának módja a vagyon-elkülönítésnek felel meg.
A vagyon-elkülönítés Románia kivételével az öszszes vizsgált országban közös megegyezésen alapuló házassági megállapodás formájában működik.
A közös megegyezésen alapuló megállapodás választásának és módosításának szabadsága
Mint a korábbiakban már említettük, Romániában a közös megegyezésen alapuló megállapodás nem megengedett.
Angliában és Walesben nincs akadálya annak, hogy a házastársak külföldi vagyontárgyaikra nézve külföldön hatályos módon állapodjanak meg (például a francia házassági szerződés az ingatlanokra korlátozódó egyetemleges vagyonközösséget tartalmaz).
Görögországban az egyetlen lehetséges megállapodás az egyenlő részben birtokolt osztatlan közös tulajdon, a gyakorlatban azonban nem alkalmazzák.
Az összes többi vizsgált országban a házastársak bármikor (a házasságkötés előtt vagy után) köthetnek házassági szerződést, amelyben a törvényen alapulótól eltérő megállapodást választhatnak, a későbbiekben pedig bármikor módosíthatják, hozzátéve, hogy Franciaországban a módosításhoz egy bizonyos időszaknak (két évnek) kell eltelnie, továbbá Franciaországban és Hollandiában hitelesítésre, illetve bírósági jóváhagyásra van szükség.
Egyes országokban a családi lakhelyet védő intézkedések vannak hatályban rendkívüli hivatalos ügyintézés lefolytatása, vagy a tulajdonjoggal rendelkező házastárs általi rendelkezés esetén.
Ez a helyzet Ausztriában, Angliában és Walesben, Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában és Svájcban.
Ezzel szemben Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában nincs ilyen szabályozás.
Románia és Görögország kivételével az összes vizsgált országban lehetséges bizonyos korlátok között közös megegyezéssel megválasztani a házassági kapcsolatokra vonatkozó jogot.
Minden országban, ahol szabályozzák a házassági szerződéseket (tehát Románia, valamint Anglia és Wales kivételével mindenütt), ezeket a szerződéseket hiteles okirat formájába kell önteni.
Még pontosabban hiteles közjegyzői okirat formájába, minden országban, hozzátéve, hogy
- Olaszországban a vagyon-elkülönítésről nyilatkozni lehet az anyakönyvvezetőnek a házasságkötés alkalmával;
- Svájcban a házassági szerződést hiteles okirat formájában írják alá, de nem szükségszerűen közjegyző előtt (az adott kanton törvényei szerint a hiteles okiratok készítésére felhatalmazott többi személy is illetékes).
Görögország, Lengyelország és Svájc kivételével minden ország, amely szabályozza a házassági szerződéseket, rendelkezik közzétételi és harmadik felek általi megtámadhatósági szabályokkal, amelyek azonban nem teljesen azonosak egymással:
- a bejegyzés az anyakönyvbe történik (Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia);
- a bejegyzés a cégnyilvántartásba történik (Ausztria, Spanyolország, Franciaország);
- a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba történik (Spanyolország, bizonyos esetekben Olaszország).
Míg az elsődleges megállapodások szabályozása a különböző országokban meglehetősen egységes, még akkor is, ha egyes területeken vannak jelentős különbségek (gondoljunk például a "családi lakhely" védelmének kérdésére), addig a másodlagos, törvényen alapuló és közös megegyezésen alapuló (házassági) megállapodások szabályozása területén viszont igen sok eltéréssel találkozunk, amelyeket ehelyütt össze sem tudunk foglalni.
E tanulmány első része arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi helyzetben meglehetősen nehéznek tűnik egy "európai házassági megállapodás" tervbe vétele, még ha megvalósítását házassági szerződés formájában kíséreljük is meg.
Nyilvánvaló, hogy a különböző törvényi szabályozások megfelelő harmonizációja nélkül a dolog egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Íme egy igen egyszerű példa a "családi lakhely" kérdésében.
Vagyon-elkülönítés esetén minden törvényi szabályozás azt írja elő, hogy a vagyontárgy annak a házastársnak a tulajdona, aki annak tulajdonjogát megszerezte, a vagyontárgy kezelésének és a felette való rendelkezésnek a joga pedig kizárólag a tulajdonos házasfelet illeti meg.
Tehát ha azt mondjuk, hogy a két házastárs vagyon-elkülönítésben él, egyetérthetünk abban, hogy a "családi lakhely", amelyet a házastársak egyike vásárolt és annak személyes vagyona, akkor annak ő az egyedüli tulajdonosa.
De ha arról van szó, hogy ez a házastárs hitelt akar felvenni és arra a családi lakhelyre terhelt jelzáloggal kíván fedezetet biztosítani, akkor már nem vagyunk egy véleményen abban a tekintetben, hogy ehhez a másik házastárs hozzájárulása szükséges-e avagy sem.
Olaszországban és Németországban például a másik házasfél hozzájárulása nem szükséges ahhoz, hogy egy családi lakhelyet jelzáloggal terheljenek (az olasz gyakorlatban ez a helyzet igen gyakran elő is fordul).
Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban és Hollandiában ezzel szemben a másik házastárs hozzájárulása is szükséges, mely nélkül a szóban forgó szerződés semmis, mivel a hozzájárulás szükségessége az elsődleges megállapodásban foglalt elvekből fakad, ezért tehát megkerülhetetlen.
Emlékezzünk csak, hogy azokban az országokban, ahol a házasfelek egyébként a legnagyobb szabadsággal rendelkeznek abban, hogy a házassági szerződés mellett döntsenek, az elsődleges házassági megállapodásban foglalt korlátokat ott is mindig érvényesíteni kell.
Ez a példa azt mutatja, hogy a különböző törvényi szabályozások megfelelő harmonizációja hiányában nem elegendő a vagyon-elkülönítési megállapodást választani - még ha ez látszólag igen egyszerű is lenne - ahhoz, hogy azonossá tegyük a szabályozást minden országban.
Tekintettel arra, hogy munkánk elvi okokból nem lehet öncélú, hanem konkrét célra kell irányulnia, úgy ítéltük meg, hogy nincs szükség a különböző rendszerek általános jellegű, gigantikus méretű tanulmányozására - egyfajta "KÉK KÖNYV"-re (amelyet fentebb, a Munka menete című fejezetben idéztünk) a házassági megállapodások nemzeti szabályozásainak tárgyában -, amely arra törekedne, hogy meghatározza az egyes törvényi szabályozások közötti konvergenciák és eltérések valamennyi pontját, vagy tartalmát, és amely az "európai" házassági szerződés egyfajta legkisebb közös többszöröse lenne.
Ezzel szemben úgy ítéltük meg, hogy az a célszerű, ha egyelőre az úgymond "európai" házassági szerződés egy mintájának - egyfajta keretstruktúrának - a megalkotására szorítkozunk.
Ez a minta alkalmas valamennyi résztvevő ország számára (természetesen kivéve Romániát, ahol a házassági szerződés nem megengedett; Görögországot, ahol csak az egyenlő arányú osztatlan vagyonközösségi megállapodás megengedett; Angliát és Walest, ahol a házastársak közötti házassági megállapodás fogalma és a házassági szerződés koncepciója ismeretlen), de azt reméljük, hogy vonatkozási séma lehet az összes európai ország számára is, ahol lehetséges a közös megegyezésen alapuló házassági megállapodás.
Az eltérő jogi szabályozások harmonizációjára várva és azzal a szándékkal, hogy a "vagyon-elkülönítési" megállapodás tartalmának egységesítését favorizáljuk és megkönnyítsük annak megismerését külföldi harmadik felek számára, olyan mintákat javasolunk, amelyekben a "házassági szerződés", illetve a "házassági megállapodást módosító szerződés" az alábbi "kikötés-fajtákat" tartalmazza.
1. HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTTI
Jegyzékszám
HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS
BEVEZETÉS
az egyes országokban szokásos saját formában
Kelt
XY ...-i közjegyző előtt
...., mint tanúk jelenlétében (ha vannak)
MEGJELENT
az egyes országokban szokásos saját formában
Úr: családi név, utónév, születési hely és idő, állampolgárság, lakhely, nőtlen/özvegy/elvált, ...
Hölgy: családi név, utónév, születési hely és idő, állampolgárság, lakhely, hajadon/özvegy/elvált, ...
1. HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁS VÁLASZTÁSA
A házasulandó ... úr és ...úrhölgy házassági megállapodásként a ...-t választják
2. A HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁSRA ALKALMAZANDÓ JOG
ha a házasulandó felek megválaszthatják (és meg akarják választani) a házassági megállapodásra alkalmazandó jogot:
a) ... úr és ... úrhölgy a házassági megállapodásukra alkalmazandó jognak a ...-t választják.
b) A választás általános érvényű (vagy) nem általános érvényű és csak a ...-ra vonatkozik.
ha nincs lehetőség a jog megválasztására:
... úrra és ... úrhölgyre a ... jog vonatkozik.
3. VAGYONTÁRGYAK TULAJDONJOGA
a) Létező vagyontárgyak (ha vannak):
A létező vagyontárgyakra a következő megállapodás vonatkozik: ...
b) Jövőbeni vagyontárgyak:
A jövőbeni vagyontárgyakra a következő megállapodás vonatkozik: ...
4. A HÁZASTÁRSAK JOGAI
a) Hivatalos ügyintézésre vonatkozó megállapodás (külön-külön és együttesen gyakorolható jogok, általános szabály, esetleges kivételek).
b) Rendelkezési jogokra vonatkozó megállapodás (külön-külön és együttesen gyakorolható jogok, általános szabály, esetleges kivételek).
c) Házasfelek közötti szerződésekre és meghatalmazásokra vonatkozó megállapodás (jelölje meg, hogy korlátlanul lehetségesek-e, ha nem, akkor mely korlátok között lehetségesek).
d) Családi lakhelyre vonatkozó megállapodás (jelölje meg az ügyintézésre és rendelkezésre vonatkozó megállapodást).
e) ...
5. LELTÁR - TANÚSÍTÁSOK ÉS VÉLELMEZÉSEK
a) Létező vagyontárgyak (ha vannak):
... úr a következő vagyontárgyak tulajdonosa: ...
... úrhölgy a következő vagyontárgyak tulajdonosa: ...
b) Jövőbeni vagyontárgyak:
A tanúsításra és vélelmezésre vonatkozó megállapodás a következő: ...
6. HÁZASTÁRSAK ADÓSSÁGAI
a) Létező adósságok:
A létező adósságokra vonatkozó megállapodás a következő: ... (jelölje meg, hogy a házasfelek együtt, vagy külön-külön felelnek-e a korábbi adósságokért...).
b) Jövőbeni adósságok:
A jövőbeni adósságokra vonatkozó megállapodás a következő: ... (jelölje meg, hogy a házasfelek együtt, vagy külön-külön felelnek-e a korábbi adósságokért...).
7. MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA
A házasfelek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják házassági megállapodásukat, a házassági szerződés előírt formájának tiszteletben tartásával, bírósági jóváhagyás vagy hitelesítés nélkül.
vagy
A házasfelek házassági megállapodásukat a következő feltételekkel módosíthatják: ... (határidő, esetleges bírósági jóváhagyás vagy hitelesítés ...).
8. HATÁLY
Jelen házassági szerződés a házasságkötés napján lép hatályba.
9. KÖZZÉTÉTEL
Jelen házassági szerződés bejegyzésre kerül az ... (anyakönyvbe, bírósági nyilvántartásba, cégnyilvántartásba stb. ...).
vagy
Jelen házassági szerződésre közzétételi kötelezettség nem vonatkozik.
10. HARMADIK FELEK ÁLTALI MEGTÁMADHATÓSÁG
Jelen házassági szerződést harmadik felek a következő feltételekkel támadhatják meg: ... (esettől függően: anyakönyvi, bírósági, cégnyilvántartási közzététel, vagy tényleges tudomásszerzés...).
11. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
LEZÁRÁS
az egyes országokban szokásos saját formában
(felolvasás, a megjelentek jóváhagyása, egyéb utalások, aláírás).
2. HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁST
KÖZJEGYZŐI OKIRAT-MINTA
Jegyzékszám
HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁST
MEGVÁLTOZTATÓ SZERZŐDÉS
BEVEZETÉS
az egyes országokban szokásos saját formában
Kelt
XY ...-i közjegyző előtt
.... mint tanúk jelenlétében (ha vannak)
MEGJELENT
az egyes országokban szokásos saját formában
Úr: családi név, utónév, születési hely és idő, állampolgárság, lakhely, házassági megállapodás, ...
Hölgy: családi név, utónév, születési hely és idő, állampolgárság, lakhely, házassági megállapodás, ...
1. HÁZASSÁG és esetlegesen HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS MEGLÉTE
... úr és ...úrhölgy ...-ban ...-n kötött házasságot, mely bejegyzésre került a ...-ba (kérjük, jelezze az esetleges megelőző házassági szerződés létét, ha volt ilyen) ezért a házasfelek a ... hatálya alá tartoznak.
2. ÚJ HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁS VÁLASZTÁSA
a) ... úr és ...úrhölgy új házassági megállapodásként a ...-t választják
b) A választásnak nincs visszamenőleges hatálya (hacsak a nemzeti törvények lehetővé nem teszik). A választás a házasságkötés napjáig visszamenőleges hatályú.
3. A HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁSRA ALKALMAZANDÓ JOG
ha a házasfelek megválaszthatják (és meg akarják választani) a házassági megállapodásra alkalmazandó jogot:
a) ... úr és ... úrhölgy a házassági megállapodásukra alkalmazandó jognak a ...-t választják.
b) A választásnak nincs visszamenőleges hatálya (hacsak a nemzeti törvények lehetővé nem teszik). A választás a házasságkötés napjáig visszamenőleges hatályú.
c) A választás általános érvényű (vagy) nem általános érvényű és csak a ...-ra vonatkozik.
ha nincs lehetőség a jog megválasztására:
... úrra és ... úrhölgyre a ... jog vonatkozik.
4. VAGYONTÁRGYAK TULAJDONJOGA
a) Létező vagyontárgyak (ha vannak):
A létező vagyontárgyakra a következő megállapodás vonatkozik: ...
b) jövőbeni vagyontárgyak:
A jövőbeni vagyontárgyakra a következő megállapodás vonatkozik: ...
5. A HÁZASTÁRSAK JOGAI
a) Hivatalos ügyintézésre vonatkozó megállapodás (külön-külön és együttesen gyakorolható jogok, általános szabály, esetleges kivételek).
b) Rendelkezési jogokra vonatkozó megállapodás (külön-külön és együttesen gyakorolható jogok, általános szabály, esetleges kivételek).
c) Házasfelek közötti szerződésekre és meghatalmazásokra vonatkozó megállapodás (jelölje meg, hogy korlátlanul lehetségesek-e, ha nem, akkor mely korlátok között lehetségesek).
d) Családi lakhelyre vonatkozó megállapodás (jelölje meg az ügyintézésre és rendelkezésre vonatkozó megállapodást).
e) ....
6. LELTÁR - TANÚSÍTÁSOK ÉS VÉLELMEZÉSEK
a) Létező vagyontárgyak (ha vannak):
... úr a következő vagyontárgyak tulajdonosa: ...
... úrhölgy a következő vagyontárgyak tulajdonosa: ...
b) Jövőbeni vagyontárgyak:
A tanúsításra és vélelmezésre vonatkozó megállapodás a következő: ...
7. HÁZASTÁRSAK ADÓSSÁGAI
a) Létező adósságok:
A létező adósságokra vonatkozó megállapodás a következő: ... (jelölje meg, hogy a házasfelek együtt, vagy külön-külön felelnek-e a korábbi adósságokért...).
b) Jövőbeni adósságok:
A jövőbeni adósságokra vonatkozó megállapodás a következő: ... (jelölje meg, hogy a házasfelek együtt, vagy külön-külön felelnek-e a korábbi adósságokért...).
8. MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA
A házasfelek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják házassági megállapodásukat, a házassági szerződés előírt formájának tiszteletben tartásával, bírósági jóváhagyás vagy hitelesítés nélkül.
vagy
A házasfelek házassági megállapodásukat a következő feltételekkel módosíthatják: ... (határidő, esetleges bírósági jóváhagyás vagy hitelesítés, ...).
9. HATÁLY
Jelen házassági szerződés azonnal hatályba lép.
vagy
Jelen házassági szerződés ...-n lép hatályba.
10. KÖZZÉTÉTEL
Jelen házassági szerződés bejegyzésre kerül az ... (anyakönyvbe, bírósági nyilvántartásba, cégnyilvántartásba stb. ...).
vagy
Jelen házassági szerződésre közzétételi kötelezettség nem vonatkozik.
11. HARMADIK FELEK ÁLTALI MEGTÁMADHATÓSÁG
Jelen házassági szerződést harmadik felek a következő feltételekkel támadhatják meg: ... (esettől függően: anyakönyvi, bírósági, cégnyilvántartási közzététel, vagy tényleges tudomásszerzés...).
121. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
LEZÁRÁS
az egyes országokban szokásos saját formában
(felolvasás, a megjelentek jóváhagyása, egyéb utalások, aláírás).
MEGJEGYZÉSEK
Forma
Ami az okirat formáját illeti, a közjegyzői okirati formát választottuk, tekintettel arra, hogy ezt a formát minden - a nemzeti jelentések készítésében résztvevő - országban alkalmazzák, ahol szabályozzák a házassági szerződéseket.
Ennek megfelelően a "Bevezetés", a "Megjelent" és a "Lezárás" című részt mindenki a saját országában szokásos formában szerkeszti meg.
Kikötések fajtái
Az alábbiakat irányoztuk elő:
- a házassági megállapodás választására vonatkozó kikötés
A "megállapodást megváltoztató szerződés" című pontban (2.b.) hasznosnak ítéltük pontosítani, hogy a választásnak van-e visszamenőleges hatálya (mivel - kivételesen - vannak olyan országok, például Svájc, amelyek - elvben - lehetővé teszik a visszamenőleges hatályt).
- az alkalmazandó jog választását, vagy megerősítését tartalmazó kikötés az egyes országokban engedélyezett korlátok között.
Ebben a kikötésben előirányoztuk, hogy a házasfelek meghatározzák, hogy a választásnak van-e visszamenőleges hatálya (mivel vannak olyan országok, például Svájc, amelyek megengedik a visszamenőleges hatályt) és hogy a választás általános jellegű-e avagy sem (mivel vannak olyan országok, például Németország, amelyek lehetővé teszik, hogy a választás csak meghatározott vagyontárgyakra korlátozódjék).
Az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó kikötés igen fontos, mert lehetővé teszi a nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazásának elkerülését - amelyek gyakran igen nehezen alkalmazhatóak, gondoljunk csak például az illetékes fórum elé utalás bonyolult kérdésére -, és következésképpen ugyancsak lehetővé teszi annak a jogi szabályozásnak a megismerését, amelyekre hivatkozni kell az esetleges értelmezési problémák megoldása, illetve a rendszer esetleges joghézagainak kitöltése érdekében.
- tájékoztatási kikötések
A házassági szerződés külföldi forgalmára tekintettel ezek a kikötések lehetővé teszik harmadik felek számára, hogy világosan, átláthatóan és összefoglalóan megismerjék a megállapodásra vonatkozó általános szabályokat.
Az esetek többségében belföldi jogszabályokról van szó, amelyek a házasfelek számára megkerülhetetlenek, amelyek hatálya alá a megállapodás tartozik, és amelyek közös megegyezéssel nem módosíthatók (például a harmadik felek általi megtámadhatóság, a közzététel, az adósságok viselésére vonatkozó megállapodás stb.).
Konkrétan ezek a kikötések a következőkre vonatkoznak:
- VAGYONTÁRGYAK TULAJDONJOGA
Előirányoztuk a létező vagyontárgyakra vonatkozó megállapodás készítésének lehetőségét.
- HÁZASTÁRSAK JOGAI
Megállapodás a hivatalos ügyintézésről és rendelkezésről; megállapodás a házasfelek közötti szerződésekről és meghatalmazásokról; megállapodás a családi lakhelyről.
Ami ez utóbbit illeti, igen fontos annak a pontosítása, hogy van-e védelmi megállapodás, mivel egyes országokban a családi lakhellyel kapcsolatos hivatalos eljárás intézése, okirat készítése vagy az arról való rendelkezés csak a tulajdonjoggal nem rendelkező házastárs egyetértésével lehetséges, egyetértésének hiányában az ügylet semmis.
- LELTÁR - TANÚSÍTÁSOK ÉS VÉLELMEZÉSEK
Ami a tanúsításokra és vélelmezésekre vonatkozó megállapodást illeti, a házastársakra alkalmazandó jogszabályok összefoglalásáról, vagy egyszerűbben az azokra való hivatkozásról van szó.
Ami a meglevő vagyontárgyak leltárát illeti, azt esetlegesen irányoztuk elő, mivel nem minden házaspár kívánja, hogy vagyona ismertté váljon.
- A HÁZASTÁRSAK ADÓSSÁGAI
Különbséget tettünk meglevő adósságok és jövőbeni adóságok között.
Ami a kikötés tartalmát illeti, a megállapodás összefoglalásáról, vagy egyszerűbben a házastársakra alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozásról van szó.
- A MEGÁLLAPODÁS MEGVÁLTOZTATÁSA
- HATÁLY
Ami a "megállapodást megváltoztató szerződést" illeti (9. pont), hasznosnak ítéltük annak pontosítását, hogy a változás azonnal hatályba lép-e, vagy egy meghatározott pillanattól lép hatályba (például a bírói hitelesítéstől).
- KÖZZÉTÉTEL - HARMADIK FELEK ÁLTALI MEGTÁMADHATÓSÁG
Nem minden országban léteznek a házassági szerződések közzétételére szolgáló rendszerek, és a harmadik felek általi megtámadhatóságot lehetővé tevő rendszerek sem egységesek.
Ezért igen hasznosnak ítéltük, hogy a házassági szerződés tartalmazzon erre vonatkozó információt.
- előre meghatározott tartalom nélküli kikötés (KÜLÖNLEGES KIKÖTÉSEK)
Ez egy olyan kikötés, amelyet a házasfelek szabad akaratukból töltenek meg tartalommal, ami lehetővé teszi számukra például, hogy a közös megegyezéssel választott megállapodást a lehető legjobban harmonizálják azzal, amely egy másik országban van hatályban (például felvegyenek egy családi lakhely védelmére vonatkozó kikötést, ha ezt a védelmet a házastársak saját nemzeti törvényei nem írják elő, mint például Olaszországban, vagy Németországban).
"A" MELLÉKLET:
IRÁNYMUTATÓ TERVEZET
JAVASLATOK
EGY EURÓPAI HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSRE
I. FEJEZET
A HÁZASSÁGI MEGÁLLAPODÁSOK
FORRÁSAI ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI
1. Források
Röviden foglalja össze a normatív, jogalkalmazási és szokásjogi forrásokat!
2. Házasság tanúsítása
Ismertesse, mely iratok igazolják, hogy a házasság megköttetett, és mely hatóság hatáskörébe tartozik ezeknek az iratoknak a kibocsátása.
3. Elsődleges és másodlagos megállapodás
A) Általános megfontolások
Sorolja fel a házasfelek házasságukból fakadó legfontosabb jogait és kötelességeit (ezt nevezzük elsődleges megállapodásnak).
Ismertesse, hogy vannak-e a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó előírások (ezt nevezzük másodlagos megállapodásnak), és ha igen, vannak-e a létező, törvényen alapuló megállapodáson túl közös megegyezésen alapuló megállapodások, és ezekhez - százalékarányban kifejezve - milyen gyakorisággal folyamodnak az érintettek (kérjük, tömören válaszoljon, mivel a másodlagos megállapodások szabályozása a II. Fejezet tárgya).
B) Családi lakhely
Írja le, hogy erre vonatkozólag vannak-e különleges szabályok, amelyek függetlenek a vagyoni viszonyokra vonatkozóan jogszabályban előírt, illetve közös megegyezéssel kötött megállapodásoktól. Például közös megegyezés eladás vagy jelzáloggal terhelés esetén, a hitelezők pozíciója stb.
C) Házasfelek közötti szerződések (adásvétel, ajándékozás, társulás, bérbeadás és bérbevétel stb.)
Mutassa be, hogy a házasfelek jogosultak-e, és ha igen, milyen korlátok között, arra, hogy szerződést kössenek egymással. Jelezze, hogy vannak-e különbségek a hatályos házassági megállapodástól függően.
D) Házasfelek közötti meghatalmazások (különleges meghatalmazások, általános meghatalmazások, visszavonhatatlan meghatalmazások, házassági szerződés aláírására szóló meghatalmazás)
Írja le, hogy az egyik házasfél jogosult-e és ha igen, milyen korlátok között, arra, hogy meghatalmazást adjon a másik házasfélnek.
E) Harmadik feleknek adott meghatalmazások (különleges meghatalmazások, általános meghatalmazások, visszavonhatatlan meghatalmazások, házassági szerződés aláírására szóló meghatalmazás)
Írja le, hogy a házasfelek jogosultak-e és ha igen, milyen korlátok között, arra, hogy meghatalmazást adjanak harmadik feleknek.
F) Egyéb megjegyzések
Ismertesse az Ön által fontosnak ítélt esetleges egyéb információkat és javaslatokat.
4. Bírósági intézkedés
Ismertesse, hogy lehetséges-e, és ha igen, mely esetekben, a házastársi hozzájárulás helyettesítése bírósági intézkedéssel (akadályoztatás vagy megtagadás esetén).
Ha a kérdéssel inkább a törvényen alapuló és a közös megegyezésen alapuló megállapodást tárgyaló pontokban kíván foglalkozni, akkor elég, ha utal ezekre a pontokra.
5. A házassági megállapodásra alkalmazandó
Jelezze, hogy a nemzetközi magánjog normái alapján lehetséges-e, hogy a házasfelek közös megegyezéssel megválasszák a házassági kapcsolataikra alkalmazandó jogot.
Pontosítsa, hogy
- milyen formában kell történnie az alkalmazandó jog megválasztásának, különösen, hogy e választás ugyanolyan jogi természetű-e, mint a házassági szerződés;
- az alkalmazandó jog megválasztása a házassági kapcsolatok egészére vonatkozik-e, vagy csak a vagyoni viszonyokra korlátozódik;
- általános érvényű-e, vagy bizonyos vagyontárgyakra korlátozható (például az ingatlanokra);
- melyek a választási lehetőség korlátai (például a házasfelek egyikének állampolgársága vagy lakhelye, a "lex rei sitae" stb.);
- vannak-e közzétételi formák.
II. FEJEZET
A HÁZASFELEK KÖZÖTTI VAGYONI
MEGÁLLAPODÁSOK SZABÁLYOZÁSA
1. Törvényen alapuló megállapodás
A) Általános szabályozás
Vagyonösszetétel: közös vagyontárgyak - személyes vagyontárgyak - a valamely hivatást gyakorló vagy vállalkozóként tevékenykedő házastárs helyzete - adósságok - hitelezői pozíció - stb.
B) Rendkívüli hivatalos ügyintézés és rendelkezés
Ügyintézési és rendelkezési jogok. Kötelező együttes hozzájárulás. A hozzájárulás hiányának következményei és harmadik felek védelme. Családi lakhely stb.
C) A megállapodás felbontásának okai és következményei
Írja le a felbontás okait és következményeit a házassági megállapodásra nézve.
Ismertesse, hogyan történik az ügyintézés és a javak feletti rendelkezés a megállapodás megszűnése után.
Mutassa be különösen azt, hogy a megállapodás megszűnése nyomán a házasfelek a vagyon felett közös tulajdonjoggal rendelkeznek-e, vagy egyszerű zálogjoggal egyik a másikkal szemben.
D) Felszámolás és osztozkodás
A tulajdonjog tanúsítása és a vagyontárgyak hovatartozásának vélelmezése. Megtérítés, visszaadás, elszámolás. Az osztozkodás törvényi szabályozása. Esetleges közös megegyezéssel történő eltérések lehetősége. Bírósági eljárás.
E) Közzététel és harmadik felek általi megtámadhatóság
Mutassa be a törvényen alapuló megállapodások közzétételi formáit és a harmadik felek általi megtámadhatóság rendszerét.
F) Egyéb megjegyzések
Az Ön által hasznosnak ítélt esetleges egyéb információk és javaslatok.
2. Közös megegyezésen alapuló megállapodások
A) Fajtái
Ismertesse, hogy vannak-e olyan megállapodások, amelyek tartalmát törvény írja elő, foglalja össze a vonatkozó szabályozást az a., b., c. és azt követő pontok mintájára.
Abban az esetben, ha épp ellenkezőleg, a megállapodás tartalma nincs előírva, jelezze, melyek a felek döntési szabadsága érvényesítése előtt álló esetleges korlátok. Önre van bízva, hogy milyen sémához folyamodik.
a) Általános szabályozás
Vagyonösszetétel: közös vagyontárgyak - személyes vagyontárgyak - a valamely hivatást gyakorló vagy vállalkozóként tevékenykedő házastárs helyzete - adósságok - hitelezői pozíció - stb.
b) Rendkívüli hivatalos ügyintézés és rendelkezés
Ügyintézési és rendelkezési jogok. Kötelező együttes hozzájárulás. A hozzájárulás hiányának következményei és harmadik felek védelme. Családi lakhely stb.
c) A megállapodás felbontásának okai és következményei
Írja le a felbontás okait és következményeit a házassági megállapodásra nézve.
Ismertesse, hogyan történik az ügyintézés és a javak feletti rendelkezés a megállapodás megszűnése után.
Mutassa be különösen azt, hogy a megállapodás megszűnése nyomán a házasfelek a vagyon felett közös tulajdonjoggal rendelkeznek-e, vagy egyszerű zálogjoggal egyik a másikkal szemben.
d) Felszámolás és osztozkodás
A tulajdonjog tanúsítása és a vagyontárgyak hovatartozásának vélelmezése. Megtérítés, visszaadás, elszámolás. Az osztozkodás törvényi szabályozása. Esetleges közös megegyezéssel történő eltérések lehetősége. Bírósági eljárás.
e) Egyéb megjegyzések
Az Ön által hasznosnak ítélt esetleges egyéb információk és javaslatok.
B) Házassági szerződés
Megkövetelt jogképességi és alaki feltételek. Egyebek.
C) Megállapodás megváltoztatása
A megváltoztatás lehetősége, vagy lehetetlensége. Feltételek. Forma. Esetleges bírósági felügyelet.
D) Közzététel és harmadik felek általi megtámadhatóság
Mutassa be a közös megegyezésen alapuló megállapodások közzétételi formáit és a harmadik felek általi megtámadhatóság rendszerét.
E) Házassági szerződés és nemzetközi magánjog
Ismertesse, hogy egy házassági szerződés léte, amelynek tárgya mindössze annyi, hogy a törvényen alapuló megállapodástól eltérő megállapodást válasszon, akadályozza-e a vagyoni viszonyokra alkalmazandó jog módosítását lényeges körülmények módosulása (mint például az állampolgárság, a lakhely, a házasélet helye és helyzete, a legszorosabb kapcsolatok stb. megváltozása) esetén.
F) Egyéb megjegyzések
Az Ön által hasznosnak ítélt esetleges egyéb információk és javaslatok.
LATIN KÖZJEGYZŐSÉGEK NEMZETKÖZI UNIÓJA
EURÓPAI UNIÓS ÜGYEK BIZOTTSÁGA (CAUE)
Jelentéstevő:
Franco Salerno Cardillo
palermói / olaszországi közjegyző
A nemzeti jelentések elkészítésében részt vettek:
BUCHHOLZ Jörg, Németország
URQUHART Robert A.D., Anglia és Wales
KNECHTEL Gerhard, Ausztria
BRANCOS NUNEZ Enrique, Spanyolország
CHASSAING Pascal, Franciaország
MICHALOPOULOU Georgia, Görögország
SALERNO CARDILLO Franco, Olaszország
TOMLOW Michiel H. J., Hollandia
FRELICH Jacek, Lengyelország
EUSEBIU DANILA Octavi, Románia
NATURAL Pierre, Svájc ■
Lábjegyzetek:
[1] Franco Salerno Cardillo palermói közjegyző. 2004/2005; Megjelent a Közjegyzői Kutatásokat Támogató Alapítvány gondozásában. Van Eeghenstraat 222, Hollandia - 1071 GM Amsterdam, tel.: ++31-20-6756479; fax: ++31-20-6790358, e-mail: info@notarielestichting.n
Visszaugrás
