A HVG-ORAC Kiadó hamarosan megjelenteti a közigazgatási eljárásjog két új kódexének, a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) szóló törvények kommentárjait. Ízelítőként az alábbi cikkünkben egy részletet adunk közre a kommentárból, melyben a Kúria bírónője, Mudráné dr. Láng Erzsébet a Kp. IX. fejezetének, az azonnali jogvédelemnek a szabályozását ismerteti.
50. § [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
(1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető
a) a halasztó hatály elrendelése,
b) a halasztó hatály feloldása,
c) ideiglenes intézkedés, illetve
d) előzetes bizonyítás elrendelése.
(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
Az azonnali jogvédelem biztosításának deklarált jogalkotói célja a közigazgatás jogsértő cselekményeivel szemben igénybe vehető bírói jogvédelem már a jogerős ítélet meghozatala előtt. Nem lehet ugyanis valódi, hatékony jogvédelemről beszélni, ha például az ítélet meghozatalának időpontjára visszafordíthatatlan helyzet áll elő. A Kp. megalkotása során az egyik fő törekvés a hatékony jogvédelem elérésének biztosítása volt, melynek több aspektusa van, így a jogalkotó által "a hézagmentes" jogvédelemnek nevezett teljesség, az ehhez igazodó eljárási szabályok, és az időben is hatékony jogvédelem. Ez utóbbit biztosítják a jelen fejezetben szabályozott azonnali jogvédelmi eszközök.
A jelentőségét mutatja, hogy nem csak a hazai jog tekinti az ideiglenes jogvédelmet a hatékony jogvédelem részének, de az európai normák szerint is az, hiszen elég csak utalni az EUB és az EJEB gyakorlatára, egyebek közt a tisztességes eljárással illetőleg az időszerű ítélkezéssel kapcsolatban. Az EUB több döntése is érintette például az uniós joggal ellentétes nemzeti aktusokkal, illetve az érvénytelen uniós aktusokra alapított nemzeti aktusokkal szemben biztosított ideiglenes jogvédelem kérdését, [Factortame ügy, Zuckerfabrik ügy], illetve kimondta, hogy a védelem nem korlátozódhat a végrehajtás felfüggesztésére [Atlanta ügy]. Az uniós jog sérelme alapján tehát korábban is létezett olyan álláspont, hogy a Pp.-ben vagy más jogszabályban nem biztosított azonnali jogvédelmi eszköz, pl. ideiglenes intézkedés is igénybe vehető.
Figyelemmel kell lenni továbbá arra az alkotmányos elvárásra, hogy a jogsérelem orvoslása valódi legyen, ne formális, az lehetőség szerint a végrehajtást megelőzően álljon fenn. E követelmények megjelennek, illetve összefüggésbe hozhatók az Alaptörvény több cikkével, így különösen a XXVIII. Cikk (1) és (7) bekezdéseiben rögzített tisztességes és észszerű határidőn belüli eljárás valamint a jogorvoslathoz való jog követelményével. A valós jogorvoslat lényegi tartalmát az Alkotmánybíróság is több határozatában megfogalmazta, mely szerint annak tényleges érvényesüléséhez a "jogorvoslás" lehetősége is szükséges, illetve a formális és a jogi szabályozás miatt eleve kilátástalan jogorvoslat nem kielégítő [49/1998. (XI. 27.) AB határozat, 22/1995. (III. 31.) AB határozat, 71/2002. (XII. 17.) AB határozat].
Az azonnali jogvédelem Kp.-ban foglalt új szabályainak áttekintése előtt célszerű annak rögzítése, hogy a szabályozás milyen lépcsőfokokon ment át. A Ket. (még azt megelőzően az Áe.) és a Pp. XX. Fejezete kettőssége által szabályozott rendszerben, ahol a közigazgatási per lényegében kizárólag határozat felülvizsgálatot jelentett, valójában az egyedüli azonnali jogvédelmi eszköz a végrehajtás felfüggesztése volt. A közigazgatási per indításának lehetősége a Ket.-en alapult, amely egyike volt az ügyfél kérelmére induló jogorvoslatoknak.
Eredetileg a 2005-ben hatályba lépett Ket. a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos szabályokat még meglehetősen részlete-
- 14/15 -
sen taglalta a 109-111. §-okban, melyből a 110. § (1)-(3) bekezdése teljeskörűen a végrehajtás felfüggesztésével foglalkozott. A Ket. többszöri módosítását követően a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében a szabályok többsége átkerült a Pp. XX. fejezetébe, végül csak a 109. § (1)-(4) bekezdése maradt meg. Ebben annyiban volt érintett a végrehajtás felfüggesztése, hogy amennyiben azt az ügyfél a keresetlevélben kérte, a hatáskörrel rendelkező hatóság értesítette a végrehajtást foganatosító szervet ennek tényéről.
Az Ákr. szabályozását tekintve még tovább ment, és az Ákr. jogorvoslatokat szabályozó IX. Fejezete, a közigazgatási per elnevezésű 60. alcímben, a 114. §-ban rendezi a közigazgatási per lehetőségének azon szabályait, amit meg kívánt tartani saját szabályozási körben. A mindössze egy bekezdés úgy szól, hogy az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos további rendelkezéseket az Ákr. már nem tartalmaz. A végrehajtás felfüggesztésével összefüggő, elnevezésében is megváltozott szabályok összessége teljes egészében a Kp.-ba került át. Ezen szabályozási struktúrát az Ákr. 114. §-ához fűzött miniszteri indokolás azzal magyarázza, hogy az Ákr. rendszerében az elsődleges jogorvoslati forma a közigazgatási per. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a Kp. tartalmazza. Az Ákr. csupán a legfontosabb - a hatósági eljárás szempontjából releváns - kérdéseket rendezi, illetve a két törvény kapcsolódási pontjait ragadja meg.
A Kp. ezen 50. §-ában definiálja az azonnali jogvédelem lényegét, a jogvédelmi eszközök típusait, az erre irányuló kérelem tartalmát, és azokat a közigazgatási cselekményeket, melyekkel összefüggésben nincs helye az azonnali jogvédelemnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
