Megrendelés

Hajas Barnabás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének az egyes műsorszolgáltatókat érintő panaszokkal kapcsolatos vizsgálatai[1] (IJ, 2005/5., (9.), 168-174. o.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez, valamint a különbiztosokhoz az elmúlt tíz év alatt számtalan beadvány érkezett, melyben különböző műsorszolgáltatók eljárását, műsorszerkezetét és egyes műsorszámainak tartalmát sérelmezték a panaszosok[2]. Ugyancsak rendszeresnek tekinthetőek az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) eljárását sérelmező beadványok. Az általános hatáskörű biztosok kezdetben a műsorszolgáltatókat érintő panaszokat megküldték az ORTT-nek, esetenként a konkrét ügy megvizsgálására kérték fel az ORTT elnökét. Összességében elmondható, hogy 2003. évet megelőzően a különböző médiumokkal kapcsolatos hatásköri kérdések érdemben nem vetődtek fel, az egyes műsorszolgáltatókra vonatkozó panaszok alapján mindössze néhány jelentéssel lezárt ombudsmani vizsgálat folyt.

2003-ban rövid időn belül több, a különböző műsorszolgáltatók - általában "valóságshow" műsoraival kapcsolatos - eljárását, valamint az ORTT eljárását sérelmező panasz érkezett a helyettes ombudsmanhoz, majd ezt követően az ORTT elnöke beadvánnyal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is. Úgy vélem, hogy erre az időpontra tehető az általános hatáskörű biztosok műsorszolgáltatók elleni panaszokhoz fűződő attitűdjének megváltozása.

Az ombudsmanok által vizsgált jelentősebb panaszok

Jelen tanulmányomban elsősorban az általános hatáskörű biztosok legutóbbi gyakorlatát, illetve az abból látható tendenciákat szeretném bemutatni. Az országgyűlési biztos korábban hivatalban volt helyettese ugyan néhány alkalommal vizsgált műsorszolgáltatókat érintő panaszokat, azonban azokból nem vonhatóak le sem hatásköri kérdésekre, sem az ORTT eljárására, sem pedig a műsorszolgáltatókra vonatkozó következetések.

I. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez több olyan beadvány érkezett, amelyek az M-RTL Televízió Rt. (RTL-KLUB) "Való Világ" és "Mónika Show"; az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) "Big Brother" és "Claudia Show"; a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. "Bumeráng" című műsorait érintették. A panaszosok egyrészt azt sérelmezték, hogy az említett műsorokban előfordultak obszcén jelenetek, trágár megjegyzések, másrészt a szereplők túl sokat dohányoztak és túl sok alkoholt fogyasztottak. Volt olyan panaszos is, aki azt kifogásolta, hogy a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. "Bumeráng" című műsorában pályázatot írtak ki "szexhangok utánzására"[3].

A fenti panaszok alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga, a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye sérelmének, illetve közvetlen veszélyének, valamint az ORTT tevékenységével összefüggésben az állam objektív alapjogvédelmi kötelezettsége elmulasztásának gyanúja miatt vizsgálatot rendelt el.[4]

II. Az említett vizsgálat elrendelését, sőt több megkeresést követően - némiképp rendhagyó módon - az ORTT elnöke fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, melyben előadta, hogy az elmúlt hónapokban a kereskedelmi televíziók műsorkínálatában jelentős pozíciókat foglaltak el a valóságshow-k. Levelében rámutatott, hogy már az eddigi sorozatok kapcsán is számos - részben újszerű -, személyiségi joggal összefüggő probléma merült fel, melyek száma a televíziók erősödő piaci versenyében esetleg növekedhet is. Az ORTT elnöke felkérte az országgyűlési biztost, hogy a problémakör általánosítható gondjairól fejtse ki álláspontját.[5] (Itt is rá kívánok mutatni arra, hogy az ORTT elnökének beadványa legalább két - jelen tanulmányban meg nem válaszolható - elméleti kérdést is felvet: miért fordulnak rendszeresen az egyes közigazgatási szervek saját - esetenként alkotmányos joggal összefüggő visszásságot okozó - működésükre vonatkozó beadványaikkal az ombudsmanokhoz, illetve a biztosok az egyes problémakörök "általánosítható gondjairól" miként, milyen keretek között, és milyen formában fejhetik ki álláspontjukat.)

Az általános hatáskörű biztos "[a] jelenségek társadalmi újszerűségét és lehetséges hatásait mérlegelve vizsgálatot indított - az adatvédelmi biztos vizsgálatára[6] és jelentésére is támaszkodva, ahhoz kapcsolódva - annak elemzése érdekében, hogy az alkotmányos jogok és értékek rendszerével - elsősorban az emberi méltósághoz való joggal - összefüggésben keletkezett-e visszásság a valóságshow jelenség és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárások, esetleges mulasztások, illetve a jogérvényesülés kapcsán."[7]

Már a panaszokból világosan látható volt, hogy a két biztos - egymástól függetlenül elrendelt, párhuzamosan zajló - vizsgálata pusztán néhány közös vonást fog mutatni: mindkettő a valóságshow-kkal (is) összefüggésben az ORTT működését (is) vizsgálja. III. 2004 márciusában a Kispesti Egészségügyi Intézet Gyermek- és Ifjúsági Mentálhygiénés Centrum dolgozói számos szakember által aláírt nyílt levelet juttattak el az állampolgári jogok országgyűlési biztosához.

Az aláíró szakemberek véleménye szerint tevékenységüknek nem csak a pszichés zavarok kezelésére kell irányulnia, hanem a "manapság oly sokat emlegetett megelőzésre is". A levél megírásának közvetlen kiváltó oka az RTL Klub televíziós csatornán sugárzott "Anyacsavar" című új valóságshow műsor beharangozó reklámja volt, amely a műsor üzenetére vonatkozó általános aggályok és konkrétan a szereplő gyermekek kiszolgáltatottságával kapcsolatos aggodalmak megfogalmazására indította az aláírókat.

- 168/169 -

A szakemberek rendkívül rossz üzenetnek tartják a gyermekek egészséges pszichés fejlődésének alapjául szolgáló anya-gyermek kapcsolat leértékelését, játékként kezelését. A romló válási statisztikák miatt amúgy is rossz helyzetet "nem kellene tetézni olyan műsorok adásba kerülésével, ami a családok egységének, összetartozásának megbontását, esetlegességét közvetíti. Sem a gyerekek (jövendő felnőttek, jövőbeli szülők), sem a felnőttek számára nem jó üzenet, hogy a család egyik vagy másik tagja kicserélhető". A szereplő gyermekekre nézve is aggályos, hogy a szülők őket egy olyan típusú műsorban teszik ki a nyilvánosságnak, amely életük intimitásait is feltárja. "Abúzus a gyermek felhasználása a felnőttek céljaira, legyen bármi is az." A szerzők hivatkoznak az Alkotmány 16. és 67. §-aira is. A levél a következő felhívással zárul: "A fenti paragrafusok azért fontosak, mert nem a szülők szerepe itt a kérdés, hanem a társadalom, az állam szerepe, a társadalom és az állam felelőssége abban, hogy felállít-e határt a médiának a gyerekek védelmében".

A levelet az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) is eljuttatták az aláírók.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára is levélben fordult az ORTT-hez az "Anyacsavar" című műsor miatt. Az államtitkár asszony a műsort beharangozó képsorokból és magából az alapkoncepcióból arra következtetett, hogy a műsorban sérülnek a gyermekek alapvető jogai. Álláspontja szerint a műsorban történő szereplés hosszú távon károsan befolyásolja a kiskorú gyermekek lelki- és személyiségfejlődését, valamint sérti a magánélet sérthetetlenségéhez való jogukat. Hivatkozik a gyermekek védelméről, az emberi méltóság tiszteletben tartásáról szóló nemzetközi egyezményekre, valamint arra, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatv.) szerint a műsorszolgáltató tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ gyermekjogi egyezményének legfontosabb alapelve, hogy a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben a gyermek érdeke mindenek felett áll. A politikai államtitkár asszony arra kéri az ORTT-t, hogy (1) hívja fel az elektronikus műsorszolgáltatók figyelmét a kiskorúak jogainak és érdekeinek tiszteletben tartására és védelmére (2) szorgalmazza olyan szakmai etikai kódex létrehozását, amely iránymutatást nyújthat hasonló esetekben, illetve (3) kezdeményezze, hogy legyen az újságíróképzés szerves része a család, nők és a gyermekek fokozott védelmének, az ezt szolgáló jogszabályoknak és etikai normáknak az oktatása.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére