A társaság, mint intézmény a római jogban már jelen volt, hiszen a római jogban nemcsak az egyes emberek rendelkeztek jogalanyisággal, jogképességgel, hanem az emberek egyesülései is. Ezek a személyegyesülések már a tagjaiktól függetlenül, önállóan rendelkeztek jogképességgel. Ezen egyesüléseknek kétféle formája volt, a jogképességgel felruházott személyegyesülések, illetve a jogképességgel felruházott vagyontömegek.
A középkorban a társaságok, és a kereskedelmi jog fejlődését, kialakulását a kapitalista gazdálkodás kezdetei bontották ki és indították el. A kereskedelmi társaságokat az a meggyőződés, tapasztalat, hozta létre, hogy a gazdasági és szellemi erők, a hatékonyság, a teljesítmény egyesítése a profitot megtöbbszörözik, ugyanakkor a kockázatot, veszteséget, nehézségeket megosztják. Tekintettel arra, hogy a kibontakozó kereskedelem már túllépte a városok kereteit, az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatásához szükséges tőkét csak akként lehetett biztosítani, ha többen összefogtak, és egy társaság keretében folytatták a kereskedelmi tevékenységüket. A középkorban láthatjuk, hogy a céhek tipikus együttesei voltak az azonos foglalkozású és munkahelyű személyeknek. A közös fellépések, együttműködések eleinte alkalmi egyesülésekben nyilvánultak meg, amelyek egy üzlet, vállalkozás lebonyolítására jöttek létre, azonban egyre inkább előtérbe került, ezeknek az alkalmi egyesüléseknek az állandósulása, amely a kereskedelmi társaságok megerősödéséhez vezetett.
A kereskedelmi társaságok vagyonának a kereskedő vagyonától való elválását a könyvelés fejlődése tette lehetővé, amely szintén a középkori fejlődés eredményeként alakult ki.
Az első igazi nagy kereskedelmi társaságok (Kelet-indiai Társaság, Nyugat-indiai Társaság) a tengeri kereskedelem fejlődésével alakultak ki, mely nagy társaságokban már teljességgel látható, hogy a társaság a tagoktól független személyiséggel rendelkezett, valamint a tagok és a társaság vagyona teljesen elkülönült.
Magyarországon a kereskedelmi jognak és a kereskedelmi társaságoknak az 1840-es reformországgyűlés tette le az alapjait, amely törvénnyel szabályozott több, a kereskedelem szempontjából lényeges területet:
• a kereskedőkről szóló 1840. évi 16. Törvénycikk.
• a gyárak jogviszonyáról szóló 1840. évi 17. Törvénycikk
• a közkeresetre összeálló társaságokról szóló 1840. évi 18. Törvénycikk.
• a kereskedői testületekről és alkuszokról szóló 1840. évi 19. Törvénycikk
- 1/2 -
Mint láthatjuk, az 1840 es reformországgyűlés azt a megoldást alkalmazta, hogy az egységes kódex helyett szétválasztotta az egész joganyagot, és külön-külön törvényekbe foglalta azokat.
A kiegyezést követően szükségessé vált a kereskedelmi jognak a megváltozott körülményekhez való igazítása. A magyar kereskedők és vállalkozók kérésére Apáthy István elkészítette a német kereskedelmi kódex alapján a magyar kereskedelmi törvényt, és az így elkészült kereskedelmi törvény az 1875. évi XXXVII., amely 1876. év január hónap 01. napján lépett hatályba.
A rendszerváltáshoz fűződik a modern értelemben vett társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény, mely 1998. június hónap 16. napjáig volt hatályban. Ezen törvény már a fejlett piacgazdaság körülményeinek megfelelően határozta meg a gazdasági társaságok egyes fajtáit, mégpedig oly módon, hogy azok alkalmasak legyenek mind a kisvállalkozások, mind a nagyvállalkozások gazdasági és jogi kereteiként funkcionálni. Ezen törvény lehetőséget teremtett a magyar piacgazdaság rendszerének a megteremtésére, és megfelelő jogi alapot teremtett a gazdaság strukturális megújulásához, a piacgazdaság kialakulásához és megszilárdulásához. Ehhez képest az 1997. évi 144. törvény a piacgazdaság megerősítésén túlmenően már az európai jogharmonizáció megvalósítása, és az eurokonform jog megteremtését célozta meg.
Jelenleg a társasági jogot a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) valamint a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) szabályozza.
A gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott cégek a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre. A cégnyilvántartás közhiteles és nyilvános, tehát az összes bejegyzett, és a már törölt adat is megismerhető, (cégkivonatból, cégmásolatból), valamint arra is van lehetőség, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat is meg lehessen tekinteni. Az elektronikus cégeljárás bevezetésével a legtöbb okirat már elektronikusan is elérhető a céginformációs rendszeren keresztül. Azonban fontos megjegyezni, hogy a cégbírósághoz csak olyan határozatot, okiratot küldjünk meg, amely nem tartalmaz a bejegyzéshez szükséges adatokon kívül mást, mivel a nyilvánosságból kifolyólag bárki megismerheti a benyújtott dokumentumokat, így aki az iratokba betekint, az minden információt-adatot megismerhet, amelyet a becsatolt okiratok tartalmaznak.
- 2/3 -
Miként a magánszemélyeknek, a társaságok szempontjából is nagy jelentősége van a névnek.
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti az azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni, azonban a cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.[1]
A társaságok rövidített nevet is meghatározhatnak, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
Nincsen akadálya, hogy a cégnévben szerepeljen a cég tagjainak neve de a történelem kiemelkedő, híres, ismert személyiségének nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével lehet felvenni, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
Amennyiben a céget alapítók nem biztosak abban, hogy az alapítandó cég neve még nem szerepel a cégnyilvántartásban, úgy a névfoglalási eljárást lehet kezdeményezni.
A névfoglalásnál egy okiratban meg lehet jelölni maximum öt nevet, prioritási sorrendben. A kérelemhez meghatározott mértékű illetéket kell megfizetni. A cégbíróság az elektronikus úton benyújtott kérelmet, a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. Amennyiben ilyen elnevezéssel a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti.
Ez alatt az idő alatt ilyen cégnévvel kizárólag a névfoglalást kezdeményező kérelmére jegyezhető be a társaság, illetve ilyen néven újabb névfoglalás nem jegyezhető be. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése
- 3/4 -
történik.[2] A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata akként is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. (BH 2005.68. A székhelyre címzett és átvett küldeményt főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni.) Amennyiben azonban a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, szemben a fiókteleppel, ugyanis a cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.[3]
Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. Itt megjegyzendő, hogy a hatályos cégeljárásban már nem kell becsatolni a székhelynyilatkozatot - amely székhelynyilatkozatból kiderül, hogy a cég a székhelyét milyen jogcímen használja - azonban célszerű mindenképpen egyet készíteni, és a mellékletek mellett tárolni.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra, eljárásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet, önálló vagy együttes. Amennyiben kettőnél több cégjegyzésre jogosult személy van, úgy a társasági szerződés akként is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy azzal, hogy ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. (BH 2001.134. Abban a kérdésben, hogy kit kell egy cég képviseletére (cégjegyzésre) jogosítottnak tekinteni, elsősorban a cégjegyzék ad eligazítást.)
A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.
A címpéldány tartalmi kellékei között fel kell tüntetni: a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.[4] (BH 2001.383. Az aláírási címpéldányban a létesítő
- 4/5 -
okiratban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a cég nevét.) A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
Itt kell megjegyezni, hogy mi a különbség az ügyvéd által készített aláírási minta és a címpéldány között.
- Az ügyvéd aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen és kizárólag csak abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti, szerkeszti, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi.
- Közjegyző aláírási címpéldányt bármikor készíthet, elkészítéshez kizárólag az kell, hogy az aláírónál legyenek személyes okmányok, amely alapján a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján a személyazonosság ellenőrizhető, továbbá szükséges a Pénzmosás megelőzéséről szóló 2003. évi XV. törvény szerint harminc napnál nem régebbi olyan okirat, amely alapján meg tud az eljáró közjegyző győződni, hogy a cég valóban bejegyzett, vagy bejegyzés alatt, illetve bejegyzés előtt álló társaság. A személyazonosság ellenőrzéséhez elfogadható a fényképpel és aláírással ellátott hatósági igazolvány, míg a cég valódiságának ellenőrzéséhez elfogadható iratok pl. cégkivonat, társasági szerződés, taggyűlési jegyzőkönyv.
A társaságok cégnyilvántartásba való bejegyzése nemperes eljárás keretében történik, amely eljárásnak a háttérszabályozását a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban Pp.) adja azzal, hogy bizonyítás kizárólag csak okirat alapján lehetséges. A cégek bejegyzését a megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság) székhelyén működő cégbíróságok végzik. A bejegyzés konstitutív hatályú. A létesítő okiratot az elfogadásától számított harminc napon belül a bejegyzés végett be kell adni a cégbírósághoz. Kivételt képez e határidő alól az, ha az alapításhoz hatósági engedély beszerzése szükséges. Amennyiben a fenti határidőben a társaság bejegyzési kérelmét nem nyújtja be a cégbírósághoz, úgy ennek a késedelemnek a szankciója pénzbírság lehet.
A kérelmet - néhány kivételtől eltekintve - elektronikus úton kell benyújtani, és ezen nemperes eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A jogi képviseletnél fontos megjegyezni, hogy a közjegyző nem meghatalmazás, hanem hivatalból a Ktv. 175. §-a alapján jár el, így meghatalmazás becsatolása nem lehetséges, viszont mindenképpen fontos valamelyik vagy esetleg mindegyik benyújtásra kerülő okiratban deklarálni, hogy a közjegyző mire alapítja a képviseleti jogát.
- 5/6 -
Első lépésben el kell készíteni a szükséges okiratokat. Azt hogy milyen okiratokat kell becsatolni, a Ctv. 1. melléklete határozza meg. A cégbejegyzésnél választhatjuk az egyszerűsített cégeljárást.
A szerződésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi.
Az egyszerűsített cégeljárás előnyei, hogy a bejegyzésre nyitva álló határidő egy munkaóra, valamint a közzétételi díjat nem kell megfizetni, a közzététel ingyenes[5], és az illeték összege is alacsonyabb.
Hátránya viszont, hogy egyszerűsített cégeljárás keretében kizárólag a Ctv. mellékletét képező szerződésmintával lehet csak céget alapítani. A mintától eltérni nem lehet, abba semmit nem lehet beleírni, vagy abból törölni.
Nézzük meg, hogy milyen okiratok szükségesek - a teljesség igénye nélkül - a bejegyzéshez.
1. a szerződésminta, vagy szerződésminta nélkül készült létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása, létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövege;
2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése], amely nyilatkozatot a cégbejegyzési formanyomtatványon kell megtenni. Különösen fontos, hogy erről az ügyfelet nyilatkoztassuk meg írásban, és a nyilatkozatát tegyük el a mellékletek között, mert ennek később nagy jelentősége lehet. A kérelmet ugyanis kizárólag a jogi képviselő írja alá, viszont az adózó a cég lesz, és olyan módon fog adózni, ahogyan az a kérelmen ki van töltve. Az adózás megváltoztatása év közben nem lehetséges általában, így amennyiben az ügyfél írásban is nyilatkozott, hogy milyen adózási módot kíván választani, utólag nem mondhatja, hogy ő mást akart (mert a könyvelő elmondja, hogy van számára kedvezőbb is), de a jogi képviselő rosszat jelölt meg, és ezen okból kiindulva kártérítési igénnyel lép fel a közjegyzővel szemben.
3. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása. Itt megjegyzendő, hogy a közjegyző a Ktv. 175. § alapján hivatalból jár el. Azonban ami mindenképpen célszerű és hasznos, hogy a határozzuk meg, milyen jogszabályon alapul közjegyző képviseleti joga. Ezen nyilatkozatot külön okiratban (amelyet kizárólag a közjegyző ír alá), valamint a társasági szerződésben, társasági szerződés módosításában is jelöljük meg.
4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, vagy a jogi képviselő nyilatkozata, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés átutalásra került;
- 6/7 -
5. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;
6. változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat;
7. a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt;
8. amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;
9. ha külön jogszabály előírja, külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható;
10. kézbesítési megbízott megjelölése esetén a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat;
11. vezető tisztségviselőknek, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagoknak, a könyvvizsgálónak, a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, valamint a megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat;
12. elektronikus aláírás esetében az elektronikus címpéldány tanúsítványa;
13. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
14. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, amelyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.[6]
Korlátolt felelősségű társaság esetén:
a) a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a képviselőjük feltüntetésével;
b) a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban;
ba) pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról, illetve bejegyzett társaság esetében a létesítő okiratban (a legfőbb szerv határozatában) meghatározottak szerint történő befizetésről szóló igazolás,
- 7/8 -
bb) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, a tagoknak a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó nyilatkozatával együtt; c) a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatok.[7]
Nyilvános részvénytársaság alapításával összefüggésben
aa) az alapítási tervezet,
ab) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott tájékoztató,
ac) a részvényjegyzési ív,
ad) az alakuló közgyűlésre szóló meghívó és a közzétételének igazolása,
ae) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív;
b) zárt körű részvénytársaság alapításával összefüggésben a részvények átvételére kijelölt személyeknek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalását tartalmazó okirat;
c) részvénytársaság alapításával összefüggésben
ca) a pénzforgalmi szolgáltató igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,
cb) az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;
d) részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban
da) a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatok, és az igazgatóság Gt. 274. § (1) bekezdése szerint adott nyilatkozata,
e) részvénytársaság esetén
ea) a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívó (hirdetmény) és a jelenléti ív,
eb) a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonata).[8]
Fontos megjegyezni, hogy míg az egyszerűsített cégeljárásban a fent felsorolt okiratok közül habár mindegyiket el kell készíteni, nem mindegyiket kell a cégbírósághoz becsatolni. A jogalkotó az egyes okiratoknak csak az ellenőrzését delegálja az eljáró közjegyzőre, ügyvédre.
Miután a közjegyző elkészítette a bejegyzéshez szükséges okiratokat, és a bejegyzési vagy változásbejegyzési formanyomtatványt, ezeket digitalizálja, majd az e-signo program segítségével e aktát készít és elektronikus okirat formájában, elektronikus úton az illetékes cégszolgálat részére küldi meg. A céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot csak informatikai szempontból (elektronikus aláírás hitelessége, időbélyegző dátuma, hitelessége, okirat formátuma) vizsgálja, és a sikeres megküldésről egy informatikai digitális tértivevényt küld vissza az elküldő közjegyzőnek, melyből látható, hogy az aláírás és a dokumentum sértetlen. Amennyiben a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem informatikai szempontból szabályos, a cégszolgálat továbbítja a kérelmet az illetékes cégbírósághoz, ha azonban hibás a kérelem, akkor ezzel a tájékoztatással továbbítja a szolgálat a cégbírósághoz az iratokat.
- 8/9 -
Az elektronikus cégeljárásban kialakult cégbírósági gyakorlatban ma már elegendő az e-aktát egyszer aláírni, és nem szükséges valamennyi becsatolt dokumentumot digitális aláírással ellátni.
Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Mind az illetéket, mind a közzétételi díjat átutalással kell megfizetni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár elektronikus úton igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Itt fontos megjegyezni, hogy a kincstár által a befizetésről megküldött e-aktát kell becsatolni a cégeljárásban, mert a kinyomtatott igazolásnak PDF fájlban való becsatolása nem megfelelő.
Az illeték és a közzétételi költségtérítés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás megindításának napján is megfizethető, amely estben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselőnek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést ebben az esetben is elektronikus úton kell megfizetni a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Ebben az estben az illeték és közzétételi díj megfizetéséről igazolást nem a benyújtó jogi képviselő kap, hanem az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróság részére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni.
A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik.
A cégbíróság a végzést a jogi képviselő elektronikus kézbesítési címére (jogi képviselő email címe) küldi meg. Amennyiben azonban az elektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, a cégbíróság a végzést papír alapon - a postai kézbesítés szabályai alkalmazásával - is megküldi.
Közjegyző, mint a felek jogi képviselője a felek közös akaratával egyező közjegyzői okiratot készít. A közjegyzői ügyleti okiratok elkészítésére a Ktv. szabályai az irányadóak, így ezen okiratok elkészítésénél ugyanúgy kell a közjegyzőnek eljárnia, mintha más ügyleti (pl. kölcsönszerződés) okiratot készítene. A társasági szerződés tartalmi elemeit az Gt.
- 9/10 -
és a Ctv. szabályozza. A hatályos jogi szabályozás nagy segítséget és biztonságot nyújt a szerződésmintákkal, ugyanis e mintákat a cégbíróságoknak el kell fogadniuk. Így amennyiben szerződésmintát alkalmazunk, nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a cégbejegyzési kérelmet az egyik cégbíróság elfogadja, a másik hiánypótlást ad, a harmadik pedig érdemben nem vizsgálja és elutasítja.
Természetesen előfordulhat, hogy a felek mást akarnak, mint ami a szerződésmintában található. Ebben az esetben a Gt. és a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően kell a társasági szerződést megszövegezni és megszerkeszteni.
Fontosnak tartom, hogy az okirat végén hivatkozzuk be a Ktv. 175. §-át utalva ezzel arra, hogy a közjegyző nem meghatalmazás, hanem a törvény által deklarált hatáskörénél fogva jár el.
A társasági szerződés módosításánál törekedjünk arra, hogy konkrétan jelöljük meg, hogy a korábbi társasági szerződés mely pontjait változtatják meg a tagok. Nincsen akadálya annak, hogy a tagok a módosítást követően a korábbi társaságot létesítő szerződésüket megszüntessék, hatályon kívül helyezzék, és újat fogadjanak el. Ezen eljárást legtöbbször akkor szokták felek alkalmazni, ha nem áll rendelkezésre a korábbi társasági szerződés, vagy abban nagyon sok adatot, rendelkezést kívánnak módosítani. A társasági szerződés módosítását, illetve az elfogadott új egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést a felek a társaság legfőbb szervének ülésén is írásba foglalhatják (Kft.-nél a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza a módosítást, illetve a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést). Itt azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy e döntések írásba foglalásánál speciális alakiság szükséges. (BH 1993.564. A korlátolt felelősségű társaságoknál a társasági szerződés módosításának alaki lehetőségei)
A közjegyzői ügyleti okiratoknál speciális helyet foglal el az üzletrész adásvételi szerződés.
Specialitását az adja, hogy üzletrész adásvételi szerződést akkor is készíthet a közjegyző, ha a társasági szerződés módosítását, és a módosítás cégbírósági átvezetését ügyvéd készíti.
Az üzletrész adásvételi szerződésnél felek sokszor előnyben részesítik a közjegyzői ügyleti okiratot, ugyanis a végrehajthatóság szempontjából (a közvetlen végrehajthatóság miatt) óriási előnye van az ügyvéd által készített okirattal szemben. Megjegyzem továbbá, hogy az üzletrész adásvételi szerződéshez nincsen szükség ügyvédi ellenjegyzésre, vagy közjegyzői okiratra elegendő, ha az üzletrészről szóló adásvételt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.
Az üzletrész adásvételi szerződés olyan kontraktus, amelynek tárgya a társaság eladójának társaságbeli részesedése. Eladó a társaság tagja, vagy maga a társaság (társaság tulaj-
- 10/11 -
donában lévő üzletrész) vevője az üzletrészt megszerezni kívánó személy (társaság tagja, maga a társaság, a társaság tagján kívülálló személy). Az üzletrész adásvételi szerződés háttér jogszabálya a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.)
A tulajdonjogát az eladó fenntarthatja a teljes vételár megfizetéséig, vagy hozzájárulhat a tulajdonjognak az átszállásához abban az esetben is, ha a teljes vételár még nem került kifizetésre, azonban fontos, hogy a cégbírósághoz csak azután kerüljön bejelentésre a tulajdonosváltozás, hogy az üzletrész tulajdonjoga már átszállt a vevőre.
A szerződésben pontosan meg kell határozni az adásvétel tárgyát. Az adásvétel tárgyának meghatározásánál utalni célszerű a vagyoni értékére, illetve hogy hány szavazat jár a tulajdonosnak a megszerzett üzletrész után, és hogy milyen kötelezettségek terhelik a tulajdonost a társasági szerződés szerint.
Nincsen akadálya annak, hogy a vevő teherrel együtt szerezze meg az üzletrészt, azonban a terheket pontosan meg kell határozni ezen esetben, és ha az üzletrészt mellékszolgáltatás terheli a vevőnek nyilatkoznia kell, hogy a társaság hozzájárulása esetén a mellékszolgáltatást átvállalja -e.
Tekintettel arra a tényre, hogy csak az olyan üzletrész lehet adásvétel tárgya, ahol a társaság törzstőkéje befizetésre került, így az eladónak nyilatkoznia kell, ezen tényről.
Célszerű a szerződésben kitérni arra, hogy:
• kit illet meg az átruházás évének esetleges osztaléka,
• a vételár megfizetésére,
• a vevő nyilatkozatát, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint hogy a társaság vagyoni helyzetét ismeri, és ennek ismeretében vásárolja meg az adásvétel tárgyát képező üzletrészt.
Ha a vevő nem volt tagja a társaságnak, úgy a szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a tagok és a társaság az elővásárlási jogával nem él.
Fontos kiemelni, hogy az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, azonban a társaság ügyvezetőjének a módosult tagjegyzéket meg kell küldenie a cégbíróságnak és csatolnia kell az üzletrész átruházási szerződést, valamint azon nyilatkozatokat, melyből kiderül az elővásárlási jogra jogosultak nyilatkozata. (BH 1999.133. A gazdasági társaság tagjegyzékében - pl. üzletrész-átruházás folytán - bekövetkezett változás esetén a hatályos tagjegyzéket az ügyvezető köteles a cégbírósághoz benyújtani. Ennek elmulasztását akár a volt, akár az új tag sérelmezheti és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet). Az üzletrész átruházásával az üzletrészhez tartozó jogok és kötelezettségek a vevőre átszállnak.
- 11/12 -
A cégbejegyzés, változásbejegyzés, illetve a végelszámolás megindítása, befejezése iránti cégeljárásban a kétoldalú szerződések mellett az adatok bejegyzéséhez szükség van egyoldalú nyilatkozatokra.
Fontos megjegyezni, hogy amíg a társasági szerződést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, addig az egyéb nyilatkozatoknál általában nincsen formakényszer, elegendő a teljes bizónyítóerejű magánokirat. De például a cégeljárásban a törvény lehetőséget ad arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságnál a törzstőke befizetését ne a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított okirat igazolja, hanem a pénzbeli hozzájárulás befizetését vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat pótolja. Ekkor azonban az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. Mint láttuk, ezen nyilatkozat alakiságára is formakényszer van, mert ezt az okiratot ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közjegyző által közokiratba kell foglalni.
Azon nyilatkozatoknál, amelyeknél azonban nincsen formakényszer, (pl. ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, tagjegyzék, kézbesítési megbízott nevezésére szóló okirat) elegendő, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan készül el az okirat, vagy esetlegesen közjegyzői ténytanúsítással, aláírás hitelesítést készítünk el ezeken az okiratokon.
Az aláírás hitelesítés azonban csak akkor jöhet létre, ha az ügyfél magánokiratba el tudja készíteni a nyilatkozatot, ugyanis közjegyző magánokiratot nem készíthet. Természetesen azonban nincsen akadálya annak, hogy minden a bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot közokiratba foglaljunk.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselők körét az anyagi jogszabályok határozzák meg.
Aláírási címpéldány elkészítése történhet a közjegyző általi cégalapítással/módosítással egyidejűleg, illetve bármikor, ha a képviselőnek szüksége van rá.
Abban az esetben, ha az ügyfél elkészíti a címpéldány magánokirati felső részét, akkor annak kijavításához nem kell közjegyzői közreműködést igénybe venni. (Lb Cgf. VII. 31420/1998/2)
Ha nem a közjegyző készíti a társasági szerződést, illetve a módosítást, felmerül a kérdés, hogy a címpéldány elkészítéséhez milyen dokumentumokra van szükség, mely a képviseleti jogot igazolja.
- 12/13 -
A Gt. szerint a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.[9] A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel.
Társasági szerződés - kifejezett kizárás kivételével - lehetőséget adhat arra, hogy a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezzen ki. Ebben az esetben a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A cégvezető feladatkörében a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
A cégvezető és a képviseletre jogosult más munkavállalók képviseleti jogukat másra nem ruházhatják át.
A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény alapján a közjegyzőt azonosítási és bejelentési kötelezettség terheli, ha gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapításával, működtetésével, megszűnésével kapcsolatos jogügylettel összefüggésben végez közjegyzői tevékenységet.
A közjegyzőkről szóló törvény alapján amennyiben a közjegyző aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles erre az ügyfél figyelmét felhívni, ezt az iratba feltüntetni, és megtagadhatja a közreműködést, ha ez ellen az ügyfél tiltakozik.
A fenti három jogszabályt figyelembe véve nincsen olyan meghatározott dokumentum, mi kell az aláírási címpéldányhoz, hanem egyedileg kell eldönteni, hogy az adott esetben milyen okiratok (pl. cégkivonat, alapító okirat, cég legfőbb szervének határozata) szükségesek, mindenesetre arról célszerű meggyőződni, hogy a cég létezik, és az aláírónak van képviseleti jogosultsága.
A korlátolt felelősségű társaságnál amennyiben a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását a szerződésben vállalt időpontig nem fizeti meg, úgy a taggal való megállapodás alapján kell értékesíteni ennek a tagnak az üzletrészét. Ugyanis ha a vagyoni hozzájárulását nem fizeti meg a tag, akkor a társaság harminc napos határidővel felhívja a teljesítésre. A harminc napos határidő fizetés nélküli elteltével a tag tagsági jogviszonya megszűnik. Ilyen megállapodás hiányában a tagsági jog megszűnésétől számított negyvenöt napon belül nyilvános árverést kell tartani. (BH 2003.418. Korlátolt felelősségű társaság kizárt tagja üzletrészének árverés útján való értékesítése)
- 13/14 -
Az üzletrész értékesítése nyilvános árverésen történik, amelyet a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani. Más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehetséges az üzletrészt értékesíteni.
Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően, a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell a társaság cégnevét és székhelyét; az árverés helyét és idejét; a fizetés módját és határidejét; az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat, ideértve az érintett törzsbetét összegét és a kikiáltási árat is.
Az árverésen - azon tag kivételével, akinek az üzletrésze árverésre kerül - személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.[10]
Az árverést közjegyző közreműködésével kell megtartani. Az árverésre a közjegyzőt a társaság ügyvezetője kéri fel, és az árverésről ténytanúsítási jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a kikiáltási árat, illetve a licitálás lépcsőit, ha eredményes az árverés, akkor az árverési vevő az üzletrész teljes vételárának kifizetésével az üzletrész tulajdonosává válik.
A társaság tagjait és a társaságot ebben a sorrendben az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az arra jogosultak az árverésen gyakorolhatnak. Az árverés eredményét az ügyvezető közli a jogosultakkal.
Az első árverés során - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az üzletrész a törzsbetét társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát el nem érő áron nem adható el. Ha az első árverés meghiúsul, az többször is megismételhető. A megismételt árverés során az üzletrész alacsonyabb áron is eladható, de a társaság követelésénél alacsonyabb áron nem értékesíthető. (BH 2004.292. Ha a kizárt tag üzletrészét a megismételt árverésen a névérték kétharmadát el nem érő, de a társaság követelésénél magasabb áron értékesítik, az árverés nem tekinthető eredménytelennek, ezért a kizárt tag a törzsbetéte összegére nem tarthat igényt) Fontos korlát, hogy hat hónap eltelte után árverés nem tartható, amely esetben az árverés eredménytelensége esetén a társaság az utolsó árverést követő harminc napon belül határoz arról, hogy az üzletrészt
- a törzstőkén felüli vagyona fedezete mellett a társaság megvásárolja, vagy
- a társaság tagjai vásárolják meg - eltérő megállapodás hiányában - törzsbetéteik arányában, illetve
- a társaság bevonja azt.[11]
- 14/15 -
Közjegyző közjegyzői tevékenységet egyéni vállalkozóként, vagy közjegyzői irodaként folytathatja.
A közjegyzői iroda határozatlan időre alapított jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működtetésére, ellenőrzésére - bizonyos eltérésekkel - a Gt.-nek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye (alapítási engedély) szükséges. Az engedélyezés iránti eljárást az alapító okirat elfogadásától számított nyolc napon belül kell az elnökséghez előterjeszteni. Az engedély megadásáról a területi kamara elnöksége hatvan napon belül dönt.
Az alapítási engedélyt megadja, ha az alapító okirat a jogszabályban foglaltaknak, tagja a törvényben meghatározott követelményeknek megfelel. Amennyiben a közjegyzői iroda megkapja az alapítási engedélyt, úgy az alapítási engedély kézhezvételét követő harminc napon belül az iroda alapítását, bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni az illetékes, cégbíróságoz, így a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
Utolsó lépésként a cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői irodát a kamara elnöksége kérelemre felveszi a közjegyzői irodák nyilvántartásába.
Közjegyzői iroda szerződésmintával nem alapítható, továbbá az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
a) a közjegyzői iroda nevét és székhelyét,
b) a közjegyzői iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyző tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének, irodájának címét is, közjegyző-helyettes és közjegyzőjelölt tag esetében az őt alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is,
c) az irodavezető közjegyző tag nevét és székhelyét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,
d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,
f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,
g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,
- 15/16 -
h) az eredmény felosztásának szabályait,
i) a közjegyzői iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.[12]
A közjegyzői iroda neve tekintetében is korlátozásokat ír elő a hatályos jogi szabályozás, ugyanis a közjegyzői iroda csak az egyetlen közjegyző tag neve és a "közjegyzői irodája" kifejezésből állhat, ha azonban több közjegyző tagságával működőik az iroda úgy mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző családi neve és a "közjegyzői iroda" kifejezés használható.
Több közjegyző csak akkor működtethet közös irodát, ha őket azonos székhelyre nevezték ki.
Speciális szabályok vonatkoznak a tagságra is, ugyanis a szavazati jog több mint 50%-a közjegyző tagé kell, hogy legyen.
Közjegyző-helyettes és közjegyzőjelölt csak az őt alkalmazó közjegyző tagságával működő közjegyzői irodának lehet tagja, illetve a nem közjegyző, közjegyző-helyettes, közjegyzőjelölt természetes személy csak akkor válhat közjegyzői iroda tagjává, ha magyar állampolgár, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkezik, és igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi nyilvántartásnak a tagokra vonatkozó adatait beszerezte, és a beszerzett adatok alapján a tagsághoz hozzájárul.
Összegzésként elmondhatjuk tehát, hogy a Cégeljárásban a közjegyző a cégalapítástól a módosításon keresztül a cégmegszüntetésig, a cégek működése során sokféle jogi szolgáltatást nyújt, amely eljárások alátámasztják, hogy a közjegyzőnek milyen szerteágazó sokféle feladata van az okiratszerkesztéstől a ténytanúsításig.■
- 16 -
JEGYZETEK
[1] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 3. §
[2] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. §
[3] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. §
[4] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. §
[5] A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (3) bekezdése
[6] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény I. és III. számú melléklete
[7] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény I. számú melléklete
[8] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény I. számú melléklete
[9] A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §
[10] A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 139. §
[11] A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 140. §
[12] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 30/C. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
