A köztudatban a sport egyelőre, mint egyéni és társas hobbysport vagy hivatásszerű profi sport él, megfeledkezve a jogilag szabályozott, mégis önkormányzati elveken működő non-profit, tömeg-, illetve egyesületi sportról. Kevesen ismerik azokat a rendkívüli előnyöket, amelyeket a helyi szinten a sportegyesületek a települési önkormányzatoknak, egyesületi vezető tisztségviselőknek, szakosztályvezetőknek és kiemelten a településnek, valamint az egyesületi tagoknak nyújtanak. Bízom benne, hogy ezek ismertetése és tudatosítása hozzájárul a helyi sportélethez, nagyobb részvételre és támogatásra biztat, így egyre többen tekintenek a sportra, mint a szabadidő aktív és méltó eltöltésére.
A téma aktualitását az adja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-ei, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil Törvény) 2011. december 14-ei hatálybalépésével a sportegyesületek jogi szabályozása teljesen új szabályozási alapokra került. Bár a jogforrások újak, az új Ptk. a sportegyesületek szabályozását alapjaiban nem írta felül, mégis rendkívül sok részletszabállyal gazdagította azt. Az egyesületi szabályok kisebb horderejű módosítását alátámasztja az a tény, hogy bár az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lépett, az (sport)egyesületek alapszabályát elegendő 2016. március 15-ig hozzáigazítani. [2013. évi CLXXVII. törvény 11. § (3) bekezdése ugyanis az alábbiakat állapítja meg: "Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet."]
Az új Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait a sportegyesületekre is alkalmazni kell, ennek megfelelően csak sportcélja megvalósítása érdekében, kizárólag kiegészítő jelleggel végezhet gazdasági tevékenységet, amely egyesületi céljával szorosan összefügg. Egyértelműen rögzíti, hogy a (sport)egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, de nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A régi, hatályon kívül helyezett Ptk.-hoz hasonlóan a továbbiakban is az egyesületek csak egyesületekkel egyesülhetnek és azokká válhatnak szét, de egyértelműen rögzíti, hogy egy sportegyesület abban az esetben is jogutód nélkül szűnik meg, ha célját megvalósította, illetve céljának megvalósítása lehetetlenné vált, továbbá ha tagjainak száma hat hónapon át 10 főnél kevesebb maradt.
Miért emelkedik ki a sport a szabadidős tevékenységek közül? Az amatőr sportolás - szemben a profi sporttal - a fizikai és mentális egészség megőrzésének talpköve, amelynek az előbbiek során említett szabályozott és szervezett alapokon kell nyugodni. Az új jogi alapok ellenére tapasztalatom szerint sem a sportolás, sem a helyi tömegsport nem kapta meg az őket megillető figyelmet. A sportolás támogatásra érdemes és arra rá is szorul, hiszen az amatőr sportok és helyi sportrendezvények rendkívül ritkán kapják meg azt a figyelmet és támogatást, amellyel legalább a költségeik ellensúlyozhatók. De miért érdemesek erre a támogatásra?
A sport örömet, aktív kikapcsolódást nyújt,[1] erősíti a csapatszellemet, mentális technikákat kínál a stressz levezetésére és az összpontosításra. Korunk mozgásszegény életmódját ellensúlyozza és hozzájárul az életminőség javításához. Egészségmegőrző szerepe már közhelynek számít, amelyet hangsúlyozni mégsem lehet eléggé.
A fizikailag egészséges társadalom előnyei pedig nem csak gazdaságilag, számokban mérhetők, mégis vitán felül állnak. Bizonyos esetekben az amatőr sportnak reklám (üzleti) szerepe is van, amellyel önkormányzati bevételt generál. Végül, de nem utolsósorban, ne feledkezzünk meg arról, hogy a sport - akár a hadsereg - hagyományosan kitörési lehetőség és esély a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására is.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény a sport kérdéseit csak közvetetten érintette, maga a sport, mint kifejezés nem is szerepelt benne. Ezzel szemben az Alaptörvény XX. Cikke értelmében:
- 34/35 -
"(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő."
Az alaptörvényi szinten megfogalmazott állami kötelezettségvállalás jogrendünkben elszórtan, a legkülönbözőbb jogszabályokban fogalmazódik meg. A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése, a fővárosi önkormányzat feladatait a Mötv. 23. § (4) bekezdése tartalmazza. A Mötv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja értelmében a helyi önkormányzat feladata - többek között - a sport, ifjúsági ügyek, a fővárosi önkormányzat feladata a Mötv. 23. § (4) bekezdés 8. pontja alapján a fővárosi szintű sport és szabadidősport.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) - mint lex specialis - 55. §-a részletezi a helyi önkormányzatok feladatait, melyek különösen az alábbiak:
- meghatározni a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodni annak megvalósításáról;
- fenti célkitűzéssel összhangban együttműködni a helyi sportszervezetekkel, sport-szövetségekkel;
- fenntartani és működtetni a tulajdonát képező sportlétesítményeket;
- megteremteni az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit;
- a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítani az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket.
A fővárosi és a megyei önkormányzatoknak is természetesen ugyanezeket a feladatokat el kell látniuk, azonban ezen túl még az alábbi sportszervezési feladatai vannak:
- segíteni a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit,
- közreműködni a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
- segíteni a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
- adottságainak megfelelően részt venni a nemzetközi sportkapcsolatokban,
- ellátni a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,
- közreműködni a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
