A Pécsi Tudományegyetem Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoportja (Herger Csabáné egyetemi tanár) és Polgári Jogi Tanszéke, valamint a Szegedi Tudományegyetem Civilisztikai Tudományok Intézete (Hegedűs Andrea egyetemi docens) közös szervezésében 2023. június 7. napján hatodik alkalommal került megrendezésre a Family Law Workshop, amely 2018 óta rendszeresen ad lehetőséget tapasztalt és pályakezdő, hazai és külföldi szakembereknek arra, hogy a családjog és a gyermekvédelem területén aktuális problémákat azok történeti fejlődésére, jogági kapcsolódásaira, valamint az elmélet és a gyakorlat összhangjára tekintettel elemezzenek. A workshop minden alkalommal kétnyelvű (angol és magyar), és az adott előadás nyelvével ellenkező nyelven írott anyaggal segíti a résztvevők számára a teljes megértést. A két szakmai műhely találkozói szép példát mutatnak arra is, hogy az egyes szekciókat követő tudományos vita mennyiben járulhat hozzá egy kérdés többoldalú megközelítéséhez, és így a kutatási eredményeket közlő tanulmányok végső formálásához.
Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Civilisztikai Tudományok Intézete intézetvezető egyetemi tanára és Nochta Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára nyitották meg az előadást és köszöntötték a résztvevőket. A konferencia első szekciójában a "Párkapcsolati formák - Család - Joghatások", a második szekcióban az "Aktuális kihívások és válaszlehetőségek - A gyermek legfőbb érdeke" témakörökben hangzottak el előadások.
Kasuba Róbert doktorandusz (Szeged) angol nyelven, "New Features and Regulatory System of the Marriage Act" (A házassági törvény új vonásai és szabályozási rendszere) címmel a kötelező polgári házasságot bevezető, a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvényt mutatta be, amelynek egyik célja a házasság intézményének jogi és erkölcsi megerősítése volt. Kiemelte, hogy a kötelező polgári házasság bevezetésével a felek köthettek ugyan házasságot a vallási és felekezeti szabályaik szerint, az állam az anyagi jogi szabályok létrehozásával biztosította az egyházi és állami szabályok békés együttélését, ugyanis az opcionális polgári házasság bevezetése egyrészt további jogokat biztosított volna a felekezetek számára, valamint kétszeres (állami és egyházi) anyakönyvezéshez és az állami anyakönyvek hitelességének megkérdőjelezéséhez vezetett volna. Kitért a házassági törvény másik újítására, a házasság felbontására, amely a házastárs halála mellett a házasság megszűnésének másik formája volt, részletezte a feltételes és feltétlen bontó okokat, a vétkességi elvet, valamint a házassági jogviták állami hatáskörbe kerülését.
Nagy Sándor doktorandusz (Szeged) "MAMI, aki összeköt és elválaszt (avagy a mesterséges intelligencia családjogi vonatkozásai)" címmel adott elő, amelyben felvázolta a mesterséges intelligencia bevezetésének lehetőségét a házasságkötés, valamint a házasság felbontásának menetébe. Elképzelése szerint a házasságkötés folyamatában az elektronikus kérelmek törvényi feltételeknek való megfelelőségét a mesterséges intelligencia alapú rendszer (MAMI) megvizsgálja, akár az anyakönyvvezetőt is helyettesítheti, majd elektronikus úton továbbítja a házassági anyakönyvi kivonatot a házastársaknak. A házasság felbontása során a MAMI kimondhatná a bontást egyezségkötés esetén, az előadó azonban hangsúlyozta, hogy megegyezés hiányában a bontásnál az előkészítő tevékenység körében lenne csak hasznosítható a mesterséges intelligencia, mivel az emberi tényező az eljárásból nem hagyható ki. Álláspontja szerint a nem túl távoli jövőben a házasság megkötése és felbontása esetén is alkalmazható lesz a mesterséges intelligencia.
"A közszerzeményi rendszer alkalmazásának gyakorlati problémái" című előadásában Herger Csabáné egyetemi tanár (Pécs) a házassági vagyonjogot és az élettársi vagyonjogot is érintő értelmezési nehézségekre mutatott rá. Úgy véli, a szerződéses házassági vagyonjogban a közszerzeményi rendszernek az elterjedése a Ptk. hatálybalépése óta elsősorban azért nem valósult meg, mert a jogalkalmazók számára nehezen vagy egyáltalán nem érthető a (vagyonelkülönítés elvén álló) közszerzeményi rendszerben a törvényes (vagyonegyesítés elvén álló) rendszer megosztási szabályainak az alkalmazása, amelyről a jogalkotó utaló szabályozással rendelkezett. Mindeközben azért is sürgető lenne a közszerzeményi rendszer helyes értelmezése, mert véleménye szerint a törvényes házassági vagyonjog - a jogalkotó legjobb szándéka ellenére is - küzd a rendszer struktúrájából fakadó nehézségekkel.
Császár Kinga bíró, aki a pécsi családjogi műhelyben szerzett Phd-fokozatot, "A házassági és élettársi vagyonjogi igényekkel kapcsolatos perek egyes eljárásjogi és
- 58/59 -
anyagi jogi kérdéseiről" beszélt, amelynek során hangsúlyozta, hogy a házassági vagyonjogi perek száma csekély, ehhez képest a közszerzeményi rendszeren alapuló perek száma még inkább elenyésző. A közszerzeményi rendszerrel kapcsolatban az egyik gyakorlati problémaként hangsúlyozta az élettársi kapcsolat fogalmának vizsgálatát. Álláspontja szerint az érzelmi kapcsolat általában nem vitás a felek között, azonban a további két törvényi feltétel, így a közös háztartás és a gazdasági közösség fennállása több jogalkalmazási kérdést vet fel, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági közösség nem egzakt fogalom.
Krausz Bernadett bírósági titkár, doktorjelölt (Pécs) "A gyermektartásdíjjal kapcsolatos gyakorlati kérdésekre" tért ki a gyermektartás mértékének meghatározása, megváltoztatás feltételei és a végrehajtás során. A gyermektartás kérdései körében bemutatta a gyermekkel kapcsolatos kiadások azon részét, amelyek figyelembe vehetők a gyermektartásdíj megállapításánál, a megváltoztatás lehetséges jogalapját, valamint kitért a végrehajtással kapcsolatos problémákra, különös tekintettel arra, hogy a gyermek legfőbb érdekét szolgálná az úgynevezett generálminimum bevezetése, valamint a kötelezett szülő elvárható jövedelméhez igazított mértékű gyermektartásdíj, azonban ez nem minden esetben lenne végrehajtható a végrehajtási jog szabályai szerint.
"A szülőtartás szabályainak érvényesülése a bírói gyakorlatban, néhány eset kapcsán" előadásában Hegedűs Andrea egyetemi docens (Szeged) a Kúria két precedensértékű határozata alapján mutatta be a szülőtartási szabályok alkalmazását, kitérve annak feltételrendszerére, különös tekintettel az érdemtelenség, valamint az önhiba mint feltételek tartalmára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
