Az Országgyűlés tavaly év végén a magyar közoktatás teljes rendszerének átalakítása mellett döntött, amikor elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Köznev. tv.).
A Köznev. tv. három pillérre helyezve kívánja a köznevelési rendszert újjászervezni, melynek megvalósítása több lépcsőben történik. A három pillér egyike a Magyar Állam köznevelésben betöltött szerepének újbóli meghatározása.
A köznevelési alapfeladatok ellátásáról - az óvoda kivételével - 2013. január 1-jétől az állam gondoskodik, mely a kormányhivatalokon keresztül gyakorolja fenntartói jogait. Az állam köznevelési feladatellátásának intézmény alapításával és fenntartásával, illetve egyházi vagy magánintézmény fenntartójával határozott időre kötött köznevelési szerződéssel tehet eleget. A települési önkormányzat nem az intézmény fenntartását, hanem a Köznev. tv. 74. § (4) bekezdésében felsorolt intézmények működtetését veheti át az államtól köznevelési szerződés keretében. Nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi óvodai és általános iskolai nevelést-oktatást ellátó intézmény fenntartói jogát veheti át köznevelési szerződéssel a települési önkormányzattól vagy az államtól.
Az egyházakkal és magánintézménnyel kötött köznevelési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Köznev. tv. 31. § (5) bekezdése határozza meg. A települési önkormányzatokkal kötött köznevelési szerződés a hivatkozott jogszabályi szakaszban foglaltakon kívül a működtetni kívánt intézmény felvételi körzetének megjelölését is magában foglalja [Köznev. tv. 76. § (5) bekezdés]. A köznevelési szerződés érvényességi idejét a Köznev. tv. öt évben határozta meg. Fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó ezzel a jogi formulával csupán a szerződés időtartamát kívánta behatárolni, annak meghosszabbítására vonatkozó korlátozó rendelkezést nem határozott meg. Így vindikálható az a jogalkotói szándék, hogy az öt év elteltével a szerződő felek között a köznevelési szerződés azonos vagy esetlegesen - a tapasztalatokból eredendően - módosított tartalommal meghosszabbítható.
Az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötött köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal, települési önkormányzat, nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A köznevelési szerződésbe foglalt egyéb szerződéses elemekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A megbízás lényeges elemeinek, úgy mint a gondos és szakszerű ügyvitel tanúsítása a települési önkormányzat részéről, a mindkét fél részéről fokozottan érvényesülő együttműködési kötelezettség, különösen a tájékoztatás terén, mind elvárható követelmények.
E mellett ezen tartós megbízási szerződés több sajátos vonással is rendelkezik. A Köznev. tv. 76. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat, mint megbízott a köznevelési intézmény működtetését az alapító okiratban meghatározott köznevelési feladatoknak megfelelő színvonalon és biztonságosan látja el. Miután a köznevelési szerződésre előírt kötelező tartalmi elemeken túl a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, így a feladat ellátása során közreműködő igénybevételének (pl. speciális szakértelmet igénylő szolgáltatások megrendelése) gyakorlása - a kapcsolódó felelősségi szabályok tudatában - alapos megfontolást igényel a települési önkormányzatok részéről.
A Köznev. tv. 76. § (5) bekezdése szerint: "Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti. Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti."
Az idézett rendelkezés szerint a működtetést végző települési önkormányzat a köznevelési intézmény ingatlan és ingó vagyonának tulajdonosa, ugyanakkor tulajdonosi jogai korlátozottak.
A szerződés megszűnésének rendhagyó vonásait - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - a megbízási szerződés esetkörei szolgáltatják. A teljesítés nélküli - az általános szabályoktól eltérő - megszűnési esetek:
• az állam, mint megbízó azonnali hatályú felmondási joga, azzal, hogy a települési önkormányzat által már elvállalt kötelezettségekért helytállni tartozik, ha azok okozati összefüggésben állnak a megbízással;
• a települési önkormányzat indokolást nem igénylő felmondási joga, ha a szerződés teljesítése jogellenese lenne vagy a megbízó súlyos szerződésszegést követett el;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
