Az idei harmadik lapszámban megjelent, a jegyzői gyámhatósági feladatokról szóló cikkemre a közösségi oldalon érkezett hozzászólások, kommentek jól jelzik azt a nagyfokú érdeklődést, amelyet a gyámhatósági munka iránt tanúsítanak az állampolgárok. Ugyanakkor tapasztalható az ismerethiány is azzal kapcsolatban, hogy mi is a feladata a gyámhatóságnak, mit tehet meg és mit nem.
Jelen cikkemben azokat a gondolatokat kívánom megírni, amelyek a cikk megjelenése óta felmerültek, illetve lezáratlanok maradtak. Továbbra is a jegyző gyámhatósági hatáskörére próbálom szorítani közlendőmet. Bőven lehetne a járási gyámhivatalhoz rendelt gyámhatósági hatásköröket is elemezni, de ahhoz a folyóirat egy számának teljes terjedelme is kevés lenne.
Gyámügyi ügyintézőként arról a tapasztalatról számolhatok be, hogy ha az emberek kapcsolatba kerülnek a gyámhatósággal, éppen csak két dologgal szokott problémájuk lenni.
Először is, ha valamilyen intézkedést tesz a gyámhatóság, az a baj: például miért veszi el a gyerekeket a szülőktől, miért szabályozza a kapcsolattartást, miért indítja meg a gondnokság alá helyezést, egyáltalán miért is avatkozik bele az emberek magánéletébe, vagy miért ad támogatást a jó anyagi helyzetben lévő családnak, illetve a szegény, de a támogatásra érdemtelennek tartott családnak stb.
Ennél már csak akkor szokott nagyobb bajt okozni az állampolgárok szerint a gyámhatóság, ha valamit nem tesz meg: azaz nem emeli ki a családból a veszélyeztetettnek vélt gyerekeket, nem helyezteti gondnokság alá a társadalmi együttélés szabályait betartani képtelen személyt, kapcsolattartási jogot biztosít annak a szülőnek, aki a másik szülő szerint arra érdemtelen, vagy éppen nem állapít meg támogatást az arra érdemesnek tartott, rászoruló család részére.
Általánosságban kijelenthető, hogy a gyámügyi ügyintézők látják és tapasztalják minden egyes ügy mögött a sorsokat, a nehézségeket, az esetek személyi oldalát, az emberi tényezőket. A nyomor minden árnyalatával találkoznak a gyámhatóság munkatársai, csakúgy, mint a gazdagságban és luxusban élő, de mégis súlyosan veszélyeztetett gyerekekkel.
Amint azt előző cikkemben írtam, a járási hivatalok felállása után kiürült a jegyzői gyámhatóság hatásköre, a pénzbeli és természetbeni ellátásokra szorult vissza. A járási hivatalok működése óta, azaz 2013. január 1-jétől figyelhető meg és tapasztalható fokozottabban, hogy a köztudatban a helyi "gyámügyes"-nek immár nem a jegyzői gyámhatóság ügyintézőjét tekintik az ügyfelek, hanem a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. Sok ügyfél meg van győződve arról, hogy a családgondozó dönt a pénzbeli ellátásokról, a gyermeke védelembe vételéről, vagy éppen a családból való kiemeléséről.
A jogszabály alapján a gyámhatóság felkérheti - és az esetek többségében fel is kéri - a család- és gyermekjóléti szolgálatot környezettanulmány elkészítésére. Ilyenkor a családgondozó lesz az, aki személyesen kimegy a családhoz, és akinek a helyszínen tett megállapításaira hivatkozva meghozza a hatóság a döntést. Ezzel a család- és gyermekjóléti szolgálatok segítő és szolgáltató jellegű feladatai háttérbe kerülnek és az ügyfél szemében a hatóság kinyújtott karjaként jelennek meg, amellyel sokszor ellehetetlenül a szolgálatok alapvetően segítő és szolgáltató funkciója.
Visszatérve a jegyző gyámhatósági feladataira - azaz a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására - kijelenthető, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének a hatályos jogszabályok betartását és betartatását kell biztosítania.
Az ellátásokra való jogosultság szabályainak megállapításakor a jogalkotó húz egy határvonalat, amely alatt jogosult a gyerek vagy a gondozó személy az ellátásra, azonban ha akár csak 10 forinttal is túllépi a határvonalat a családban az egy főre jutó jövedelem vagy a vagyon értéke, akkor már nem állapítható meg az ellátás számára.
Az a kérelmező, akinek az egy főre jutó jövedelme 10 forinttal vagy 100 forinttal haladja meg a jogszabályban meghúzott határt, ezt a helyzetet nagyon méltánytalannak és igazságtalannak tartja. A gyámhatóság azonban méltányosságból nem állapíthat meg ellátást azoknak, akik a jogszabály adta keretek között arra nem jogosultak.
Amellett hogy a jogszabály nem teszi lehetővé, nem lenne méltányos a megállapítás azokkal szemben, akik tudván, hogy nem jogosultak arra - mert meghaladja a jövedelmük vagy a vagyonuk a határértéket - be sem adják a kérelmet.
Ugyanakkor nem méltányos az ellátásra és kedvezményekre nem jogosult családokkal szemben az, ha a szintén jogosulatlan, de a hatóságot megtéveszteni szándékozó kérelmezők esetében nem vizsgálja a gyámhatóság a kérelemben feltüntetett adatok valóságtartalmát, vagy éppen szemet huny a feltárt visszaélés felett és megállapítja a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt (továbbiakban: RGYK) az egyébként arra jogosulatlan kérelmezők részére.
Sok esetben tudják egymásról a kérelmezők, hogy ki az, aki megkapta az ellátást, ki az, aki nem. Az iskolai étkezések befizetésénél, a tankönyvcsomagok kiosztásánál, a tanulói ösztöndíjak, vagy éppen a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmerésénél óhatatlanul kitudódik, kik azok, akik RGYK-ban részesülnek. Sokszor szembesülnek azzal az ügyfelek, hogy olyan családok részére lett megállapítva az RGYK, akik az átlagnál jobban élnek anyagilag, akik amúgy nyaralni járnak, új autóval közlekednek, márkás ruháik és high-tech dolgaik vannak.
A gyámhatósági eljárásokban alapvetően önkéntes adatszolgáltatáson alapul a jövedelem és a vagyoni helyzet megállapítása: a kérelmezők büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a jövedelmi- és vagyonnyilatkozatukban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A nyilatkozatukhoz pedig mellékelni kell a feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.
Köztudott, hogy nem minden jövedelem kerül bevallásra, azonban a jegyzőnek el kell fogadnia a kérelemben feltüntetett jövedelmi és vagyoni adatokat valósnak mindaddig, amíg azt cáfoló adatok nem állnak a rendelkezésére. A gyámhatóság nem adóhatóság és a jegyző nem tudja kinyomozni, hogy valóban csak annyi jövedelme van a családnak, amennyit feltüntettek a kérelemben, illetve valóban nincsen a családtagoknak másik ingatlanban tulajdo-
- 32/33 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
