A tanulmány második része az előző lapszámban ismertetett, összesített adatok értékelését követően az egyes alapjogok tekintetében megfogalmazható tapasztalatokat veszi szemügyre a "közös ügyek" közötti eloszlási arány sorrendje szerint haladva.
Az AB és az EJEB "közös ügyeinek" több mint negyedét teszik ki az Alaptörvény IX. cikkében [a korábban hatályos Alkotmány 61. § (1) bekezdésében] és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadsága alapján indult eljárások. Megállapítható, hogy ezen alapjogi csoportban feltárt ügyek jelentős része szoros összefüggést mutat a közéleti szólás és demokratikus hatalomgyakorlás értelmezésével.
Az EJEB, Rekvényi kontra Magyarország ügyben a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak politikai tevékenységét tiltó alkotmányi szabály volt az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgya. Az AB és az EJEB egyező irányú döntéseikben utasították el, illetve utasították vissza az alapjogi kifogásokat. A döntések érvrendszereit tekintve, míg az időben korábban eljáró AB - érdemi vizsgálat nélkül - hatáskör hiánya miatt döntött így, addig az EJEB - az ország történelmi múltjára is figyelemmel - szükségesnek és arányosnak ítélte az alapjogi korlátozást.[1]
Az EJEB, Vajnai kontra Magyarország ügyben az ötágú vöröscsillag mint önkényuralmi jelkép viselését büntető szabály volt az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgya. Az időben korábban eljáró EJEB - az ötágú vöröscsillagot többes jelentésére utalva, és jelenkori politikai mozgalmak szimbólumának is tekintve - a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozásának ítélte a viselés elkövetési célzat nélküli büntetőjogi üldözését.[2] Az időben később eljáró AB a véleménynyilvánítás kérdésében nem foglalt állást, hanem ehelyett a jogbiztonság követelménye és a jogintézmények kiszámítható működésének elve alapján azt állapította meg, hogy a büntetőjogi törvényi tényállás szövege nem egyértelmű, és bizonytalanságot okoz a jogalkalmazás során.[3] A két bírói fórum között így ugyan nem volt alapjog-korlátozási mércét vagy szempontokat érintő érdemi párbeszéd, de érdemes rávilágítani arra, hogy a két eljárás között nemcsak a felhívott alapjog eltérősége a lényeges különbség, hanem vizsgálat hatóköre is. Míg ugyanis az EJEB kizárólag az ötágú vöröscsillag viselése körében fogalmazta meg követelményeit, addig az AB a tiltott önkényuralmi jelképek viselése törvényi tényállásának egészét vonta alkotmányjogi értékelés alá.
Az EJEB, Tartalomszolgáltatók és Index kontra Magyarország ügyben az internetes portálok nem moderált kommentekért viselt kártérítési felelőssége volt az alapjogi kifogás tárgya. Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB a sajtószabadság arányos korlátozásának ismerte el a kártérítési felelősséget figyelemmel arra is, hogy ellenkező esetben észszerűtlen különbségtételhez vezet a moderált kommentekért megállapított kártérítési felelősséghez képest.[4] Az időben később eljáró és döntést hozó EJEB ugyanakkor megállapította a sajtószabadság sérelmét arra hivatkozva, hogy a nemzeti bíróságok (elsősorban az alsóbb fokú rendes bíróságok) nem kellő hangsúllyal mérlegelték a sajtószabadságból fakadó - és a demokratikus társadalomban kiemelt szerepet játszó - követelményeket, illetve - a rugalmatlan kártérítés szabály miatt - nem törekedtek egyensúly megteremtésére az ügyben jelen lévő és egymással versengő érdekek között, nevezetese a sajtószabadság, valamint a jó hírnév védelme között.[5]
Az EJEB, Karácsony kontra Magyarország ügyben a parlamenti fegyelmezési jog terjedelme és alapjogi garanciái jelentették az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgyát (nem teljesen identikus ügyekről van szó, de a közhatalmi aktus jellege és az alapjogi kérdés egyezik). Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB azért
- 30/31 -
utasította el az indítványokat, mert az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása szükséges és arányos - a vélemény külső megjelenését (idejét, helyét és módját) érintő - korlátja a képviselői felszólalási jognak.[6] Az időben később eljáró és döntést hozó EJEB eltérő alapjog-korlátozási mércét alkalmazva állapította meg a véleménynyilvánítási szabadság megsértését. Érvelése szerint a képviselői felszólalást - véleménynyilvánítást - az azt korlátozó parlamenti fegyelmezési eljárásban érvényesülő alapvető eljárási garanciáknak - így különösen a meghallgatáshoz való jognak és az indokolási kötelezettségnek - is védeniük kell. Ilyen eljárási garanciák hiányában nem tekinthető szükségesnek a véleménynyilvánítás korlátozása.[7]
Az EJEB, Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyben a népszavazási szavazólap internetes közzétételére és megosztására történő felhívás jogellenességének kimondása volt az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgya. Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB a kifogást - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította arra hivatkozva, hogy a felhívott alapjognak nem az indítványt benyújtó politikai párt, hanem a választópolgárok az alanyai.[8] Az időben később eljáró EJEB ezzel ellentétesen foglalt állást, mert érvelése szerint a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlására jogosultak alanyi köre tágabb. Az EJEB azért ítélte szükségtelennek az alapjogi korlátozást, mert nem jogszerű célt követ, ugyanis az alapjog gyakorlása nem sérti sem a választások tisztességét vagy titkosságát, sem pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.[9]
Az EJEB, Magyar Jeti Zrt. kontra Magyarország ügyben a hiperlinken történő információk terjesztésért - híresztelésért - való újságírói felelősség kérdése állt az alapjogi dilemma középpontjában. Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB elutasította az indítványban előadott kifogást arra hivatkozva, hogy az általános felelősségi szabályok szerint kell megítélni a kérdést.[10] Az időben később eljáró EJEB ezzel ellentétesen foglalt állást, mert érvelése szerint a "hiperlinkelést" arra figyelemmel kell megítélni, hogy az objektív felelősség megállapítása kizárja az alapjogok közötti mérlegelés lehetőségét.[11]
Az EJEB, Herbai kontra Magyarország ügyben az a munkáltatói felmondás állt az alapjogi kérdés középpontjában, amelyet azért közölt a bank a humán erőforrás területen dolgozó munkavállalójával, mert a szakmájához kacsolódó internetes honlap üzemeltetésében vett részt. Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB elutasította az indítványban előadott kifogást arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tevékenység tekintetében gyenge közéleti kötődés állapítható meg, így pedig nem élvezheti a véleménynyilvánítás szabadságát.[12] Az időben később eljáró és döntést hozó EJEB ezzel ellentétesen foglalt állást, kimondva, hogy a munkáltató részéről kifogásolt tevékenység a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik és a nemzeti bíróságok - beleértve az AB-t is - nem vizsgáltak, hogyan sérthette a munkáltatói jogos gazdasági érdeket, vagyis nem törekedtek egyensúlyt teremteni az ügyben jelen lévő jogi érdekek között.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
