Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Szakál Róbert: Kellékszavatosság - kizárva? (GJ, 2015/3., 28-29. o.)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben az alperes pótkocsi értékesítésére internetes árverést tartott. Az árverésen felperes eredményesen részt vett, melyről az alperestől értesítést kapott, ebben az alperes közölte a vételárat, és felhívta, hogy az adásvételi szerződés megkötésére jelenjen meg. A szerződő felek ezt követően megkötötték az adásvételi szerződést, melyben rögzítették az adásvétel tárgyát, a vételárat, az átadás-átvétel időpontját, és azt a kikötést, hogy a szerződés az alperes által kibocsátott Általános Szerződési Feltételekkel együtt érvényes.

A licitálást megelőzően a felperes megismerhette az alperes által rendelkezésre bocsátott állapotfelmérő lapot, és az érintett pótkocsit annak telephelyén meg is szemlélte. A szemrevételezés alapján számára megfelelőnek bizonyult a gépjármű, az állapotfelmérésben foglaltakon kívül egyéb felismerhető hibát a felperes nem észlelt. A szerződés pénzügyi teljesítését követően a felperes az érintett gépjárművet saját telephelyére szállította. Öt nappal később a felperes saját szerelője észlelte, hogy a pótkocsi első homokfala elmozdult a helyéről, így a jármű használhatatlanná vált, nem volt mód felszerelni rá a cserélendő hűtőaggregátort. Ezt - a felperes oldaláról rejtett hibának minősülő - körülményt a felperes még aznap közölte az alperessel. Az alperes erre a bejelentésre egy hónapig nem reagált, akkor is csak időt kért a probléma megvizsgálására.

A felperes üzletszerűen áruszállítással foglalkozó társaság, amelynek szüksége volt a perbeli pótkocsira. Ezért a kijavíttatására árajánlatot kért egy társaságtól. A felperes a kapott árajánlat alapján a gépjárművet a nevezett céggel nem javíttatta meg, ezzel egy időben igazságügyi szakértői véleményt kért egy igazságügyi közlekedési szakértőtől. A szakvéleményben a szakértő megállapította, hogy a perbeli félpótkocsi rejtett műszaki hibás volt, amelyet szemrevételezés során sem a felperes, sem az alperes nem észlelhetett. Miután az alperes továbbra sem reagált a felperes rejtett hibával kapcsolatos kifogásaira, illetőleg a szavatossági igényének érvényesítésére, a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) szavatosságra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával saját költségére a szükséges javítást - számlával bizonyítottan - elvégezte.

Ezt követően az alperes írásban közölte felperessel, hogy szavatossági igényének kielégítésére nem lát jogalapot, mert a pályázati kiírásban a szavatossági igények érvényesítését kizárta és a felperes ennek ismeretében vett részt a licitáláson, és a vételárat is ennek megfelelően, maga alakította ki. Ezen levelében az alperes felajánlotta azt, hogy az eredeti vételáron visszavásárolná a perbeli pótkocsit. Ezt követen a felperes egyezségi ajánlatot tett, amelyben csak a tényleges javítási költséget követelte alperestől. Az alperes válaszlevelében továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a hibás teljesítésért való felelősség kizárása miatt szavatossági igény - és ezen belül az elállás jogkövetkezménye - eredményesen nem érvényesíthető (BH 1997.220. sz. hat.). Változatlan álláspontja szerint a kellékszavatosság kizárhatóságának a régi Ptk. 314. § (2) bekezdésében körülírt feltételei fennállnak, mert a vételárat erre tekintettel állapította meg és bocsátotta licitre a gépjárművet.

A felperes a fenti egyezségi ajánlatának alperesi mellőzését követően keresetet nyújtott be a Választottbírósághoz.

A felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság állapítsa meg, hogy a felperes és az alperes között létrejött szerződésnek az alperes szavatossági felelősségét kizáró rendelkezése a régi Ptk. 209. §-ában, 314. § (2) bekezdésében foglaltak folytán érvénytelen, és állapítsa meg az alperes kellékszavatossági kötelezettségét. Másodlagosan azt kérte, hogy állapítsa meg a Választottbíróság a szerződés egészének érvénytelenségét, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit akként küszöbölje ki, hogy az alperest kötelezze kártérítés megfizetésére, továbbá az eljárási költségek viselésére.

Az alperes érdemi védekezésében továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a hibás teljesítésért való felelősség kizárása miatt szavatossági igény - s ezen belül az elállás jogkövetkezménye - eredményesen nem érvényesíthető. A felperes által megjelölt követelés összegét is túlzottnak tartotta, mert az gazdaságilag indokolatlan, a lehető legdrágább technológia alkalmazását jelenti, továbbá a hárommillió forintos vételárhoz mérten is rendkívül eltúlzottnak tartotta a megjelölt összeget. Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperesnek költségekben való marasztalását.

A felperes a tárgyaláson elsősorban a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozott, mivel állítása szerint kétszeres áron vásárolta meg a perbeli gépjárművet az eredeti értékhez képest. Másodlagosan a szerződés tisztességtelen voltára hivatkozott a régi Ptk. 209. §-ára való utalással. Álláspontja szerint a szavatosság kizárására vonatkozó rendelkezések a szerződésben "nem írottnak" tekintendők.

Az alperes változatlanul fenntartotta a védekező iratában foglaltakat, vitatta a kereset jogalapját, hiszen a szavatossági igény kizárása ismeretében vett részt a felperes a liciten, tehát tudomással kellett bírni arról, hogy az eladó nem vállal szavatosságot az általa meghirdetett gépjárműért. Változatlanul állította, hogy a licit során megállapított vételár nem tekinthető túlzottnak, mert ezt az árat maga a felperes alakította ki. Az alperes előadta, hogy az eset körülményeiből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a gépjárművön lévő sérülés mikor következett be. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a sérülés a vontatás során keletkezett.

A tárgyaláson a felperes olyan egyezségi ajánlatot tett az alperesnek, hogy csak a javítás költségeinek megtérítését kéri az alperestől, a bírósági eljárás egyéb költségeit pedig a felek közt megosztani javasolta. Az alperes vállalta, hogy az ajánlatra vonatkozó érdemi nyilatkozatát 30 napon belül közli a felperessel, és az

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére