A négy fő gazdasági ágazatnak az összesített megoszlási arányát az utóbbi két évben áttekinthetjük a 2. számú táblázat adatsorai révén.
2. táblázat: A főbb gazdasági ágazatok csődjeinek megoszlása
Feldolgozó- ipar | Építő- ipar | Kereske- delem | Szolgál- tatás | |
2012. év | 9,9 | 21,3 | 31,6 | 37,2 |
2013. év | 10,9 | 20,8 | 32,4 | 35,9 |
A tárgyévben is a szolgáltatási szektornak volt a legnagyobb a részesedése a csődökből a 35,9%-os részarány, mely közel hetvenezer szolgáltató vállalat 2013. évi csődjét jelentette. A vizsgált két év megoszlási adatai szerint a kereskedelmi cégek 2013-ban nagyobb arányban részesednek nyugat-Európa csődtörténetéből: szemben az előző évi 31,6 százalékkal 32,4 százalék esik kereskedelmi cégekre, benne kiemelten a hotel- és vendéglátóiparra. Ez sok országban visszavezethető a privát keresletnek a krízis miatti csökkenésére. Egy százalékponttal emelkedett az összes vállalati csődökből a feldolgozóiparba részesedése; 9,9%-ról 10,9 százalékra.
Az előző évhez hasonlóan 2013-ban is a nyugat-európai csődeseteknek mintegy az egy ötöde esik az építőiparra (2012-ben 20,8%, 2013-ban pedig 21,3%).
Az európai gazdaság egészét elemezve öt évvel a világgazdasági válság bekövetkezte után azt kell megállapítani, hogy egészében a régió még mindig nehéz helyzetben van. A több mint 3,3 millió vállalatnak összegezve az éves mérlegét, szembetűnő hogy a vállalkozások finanszírozási likviditási helyzete egyértelműen rosszabb lett. A pénzügyi forgalom és a nyereség arányát kifejező EBIT mutató, mint pénzügyi stabilitás indikátorának a jelző számát tartalmazza a 3. számú táblázat, a megoszlási értékeknek az egymást követő évek soráni megadásával.
- 12/13 -
3. táblázat: A nyugat-európai vállalatok 2013. (2012) évi EBIT-mutatója %-ban
EBIT-mutató | Negatív | 27,9 (28,0) |
EBIT-mutató | 5%-ig | 29,0 (24,3) |
EBIT-mutató | 10%-ig | 14,1 (15,9) |
EB IT-mutató | 25%-kig | 15,0 (16,8) |
EB IT-mutató | 25% felett | 14,0 (15,0) |
A negatív EBIT mutatóval rendelkező cégek aránya továbbra is szinte változatlanul igen nagy (27,9%). Megállapítható, hogy azoknak a cégeknek az aránya, amelyek alacsony max. 5%-os nyereséget tudnak a forgalmukhoz képest felmutatni jelentősen 24,3%-ról 29%-ra emelkedett. Ezzel ellentétben a cégeknek csak 14,1%-ban ért el 10%-ig terjedő arányos nyereséget az előző évi 15,9%-hoz képest. A nyugat-európai országok alig jó egy hetede (15%) rendelkezik 25%-ig terjedő EBIT mutatóval, míg az előző évben ez az arány még 16,8% volt. A nagyon magas 25 százalék feletti nyereséget produkáló cégek aránya is egy százalékponttal visszaesett összesen 14 százalékra.
A táblázatban közölt adatok szerint Nyugat-Európában sok cég továbbra sem rendelkezik már nemzetközi versenyképességgel, így a nehéz feltételek között a cégek többsége csak gyenge eredményességi mutatókat tud elérni. Ehhez járult még időközben egy hatalmas költségterhelés, energia- és nyersanyagár növekedési formájában. Csaknem fele a cégeknek (45%) nem tudott javítani az eredményességi mutatóján 2012. évhez képest, ugyanakkor a cégek több mint a felének (55%) romlott a gazdasági mutatója.
Lényeges, érdemi változás nem állapítható meg a pénzügyi követelések teljesítési, átfutási idők tekintetében sem, annak tekintetében ami alatt egy követelés egy-egy összegben átlagosan napokban kifejezve realizálódik. Ennek bemutatása segítséget jelent az exportőröknek, akiknek figyelembe kell venni az egyes európai országok fizetési szokásait és itt látható a fejlődési irány is. Ennek alapján Németországban a legrövidebb a követelési futamidő, átlagban 26,5 nap, ezt követi Svájc/Ausztria 31,0 nappal és Skandinávia 32,4 nappal.
Ehhez képest szembetűnően hosszabb az átfutási idő a Földközi-tengeri (görög, olasz, portugál, spanyol) régióban, ahol 83 napos átlaggal kell egy számla kiegyenlítésénél számolni. Miközben Nyugat-Európában az átlagosan a követelések teljesítésének futamideje 2010. évhez képest egy nappal rövidebb lett, a fenti országokban két nappal meghosszabbodott. Ez azt jelenti, hogy a kontinens északi és déli része között a követelési futamidő ollója még szélesebbre nyílt.
Azokban az országokban, ahol a fogyasztói, természetes személyeket a családokat érintően a privátcsődökről is rendelkeznek törvényileg szabályozott eljárásokról, változatos és országonként is eltérő tendenciákat láthatunk, ha áttekintjük a 2007-2011 közötti évek adatait, melyeket a 4. sz. táblázat tartalmazza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás