Valamennyien rendszeresen megkapjuk elektronikus úton a közjegyzőséget érintő hírek nagy részét. Nyilván valamennyien igyekszünk lépést tartani a ránk zúduló információkkal, de ez - saját tapasztalatból tudom - olykor nem sikerül. Ezért azzal biztatom magam, hogy talán nem vált feleslegessé a sajtótükör, amelyet ezúttal egy hosszabb időszak anyagaiból állítottam össze.
Nagyon örülök annak, amikor a közjegyző névvel és arccal jelenik meg az írott sajtóban, mintegy megszemélyesítve ezt a sokak által nem teljesen értett jogi szereplőt. A Kisalföldben Dr. Gálné dr. Komonczy Viktória, a Győri Közjegyzői kamara elnöke a családjog tervezett új szabályozásáról, az új Polgári Törvénykönyvbe önálló könyvként való elhelyezéséről beszélt, és arról, hogy miként segíthetnek a közjegyzők a jogviták megelőzésében. Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnökhelyettese az időközben sajnos megszűnt Reform c. hetilapban a tőle megszokott összeszedettséggel fejtette ki mindazt, amit a közjegyzői jogszolgáltatás előnyeiről érdemes tudni az olvasóknak. Nem rejtette véka alá azokat a feszültségeket sem, amelyekkel e hivatás gyakorlóinak manapság egyénenként, és közösségként is szembe kell nézniük. Dr. Bakonyi Elvira pedig a Napi Gazdaságban fejtette ki gondolatait a házassági szerződésekkel kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a több tárgyalási forduló után létrejövő szerződések az utóbbi években egyre gyakoribbak.
A Népszavában Veress Jenő főmunkatárs igen epés cikkét olvashattuk, amelyben a szerző lényegében azt követeli, hogy az állam térítésmentesen bocsássa polgárai rendelkezésére azokat az okmányokat (személyazonosító igazolvány, lakcímkártya stb.), amelyeket megkövetel tőlük. Veress Jenőt olyannyira elragadta a hév, hogy ebbe a körbe besorolta az aláírási címpéldányt is, noha erre igazán nincs minden állampolgárnak szüksége. A címpéldányra egyébként is rájár a rúd. A Világgazdaságnak nyilatkozott Dr. Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára, és elmondta, hogy a tervezett új szabályozás szerint a cégalapító okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd is hitelesítheti majd az aláírási címpéldányt, hogy csupán ezért ne kelljen közjegyzőhöz menni. Személy szerint örülök annak, hogy az állam ennyire szívén viseli polgárainak sorsát, egyszerűsíti és komfortosítja életüket. Az valószínűleg optikai csalódás, hogy ennek ellenére azt érzem Magyarországon él és virul, sőt újabb hajtásokat növeszt a bürokrácia, ügyet intézni változatlanul emberpróbáló feladat.
Erre a témakörre hajaz a Népszabadság cikke, amelynek címe: "Nem ügyvédből van sok, a feladat kevés - állítja a szakma". Jó, ha tudjuk "Az ügyvédség hosszú ideje ferde szemmel tekint a közjegyzők privilégiumaira. Zokon veszik, hogy a közjegyző által készített közokirat többet ér (...) Az ügyvédek annak sem örülnek, hogy az ingóságokra bejegyzett zálogjog országos nyilvántartása közjegyzői hatáskör." Ezek a mondatok magukért beszélnek, nem szeretnék kommentárt fűzni hozzájuk, csak annyit kockáztatok meg, hogy az ügyvédek feltehetően nem fogják beérni azzal, hogy csak újságcikkekben fogalmazzák meg ellenérzéseiket az általuk konkurens szakmának tekintett közjegyzőkkel szemben.
A Népszabadság az országgyűlési választási kampány forró napjaiban egy alföldi kisvárosban történtekről számol be. A gyulai kistérségi iroda egyik elbocsátott munkatársának utódja azt vette észre, hogy a számítógépén olyan adatbázisok találhatóak, amelyek nem tartoznak a munkájához. A számítógépet közjegyző jelenlétében vizsgálták át, és nyolcezer nevet találtak, bizonyos pártszimpátiák szerinti csoportosításban. A cikk a későbbiekben már "közjegyzői vizsgálatként" nevesíti a történteket. Mi természetesen tudjuk, hogy nem a közjegyző vizsgált, hanem csupán tanúsítványt készített az előtte lefolytatott eseményekről, de mégis, az ilyen megtévesztő megfogalmazások tovább homályosítják a közjegyzőkről alkotott képet.
A Kisalföld egyik szeptemberi száma a frissen végzett jogászok elhelyezkedési lehetőségeiről közölt összeállítást, amelyből kiderül, hogy bírónak, jegyzőnek, közjegyzőnek csak "kihalásos alapon" lehet bekerülni. Olyan esetekről is beszámol a cikk, mikor az ügyvédjelöltnek kellett fizetnie azért, hogy dolgozhasson. Ilyenkor a munkaadó előre kifizetteti vele a háromévi járulékait. Az ügyvédjelölt pedig mindezért hálával tartozik, hiszen így főnöke a joggyakorlat mellett az életre is felkészíti...
A Világgazdaság című lapban a szakmai kamarák kötelező tagsági rendszerének esetleges megszüntetésével kapcsolatban a MOKK nevében a szóvivő nyilatkozott. Dr. Parti Tamás szerint elképzelhetetlen a kötelező tagság megszüntetése. A közjegyzők csakis hatósági feladatokat látnak el, kamarájuk pedig a hatósági feladatokat ellátó személyek ellenőrzésére és részbeni eljárási szabályozásra hivatott. A közjegyzői tevékenység nem tartozik a klasszikus szabad foglalkozások közé, így különösen indokolt a folyamatos ellenőrzése.
Meg kellett szoknunk, hogy mindig újabb és újabb viharfelhők gyülekeznek felettünk. A lassan másfél évtizede kialakított jogi környezet, amelyben a közjegyzőség működik minduntalan, támadásoknak van kitéve. Ezek többnyire igen hangzatos, de álságos érvrendszert alkalmaznak, és hiába viszonylag egyszerű ennek a "leleplezése", óvatos, ám szívós küzdelemre van szükség vele szemben. Ilyen természetű hír legutóbb Brüsszelből érkezett. Az Európai Bizottság (EB) jogsértési eljárást indított több tagállammal szemben, mivel azok állampolgársághoz kötik a közjegyzői szakma gyakorlását. A bizottság újdonsült véleménye szerint a közjegyzők szolgáltatást nyújtanak, és a szakma állampolgársághoz kötöttsége korlátozza a versenyt, aminek az árát a magasabb díjakon keresztül a fogyasztók fizetik meg. Az Európai Unió Közjegyzőinek Tanácsa ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a közjegyzőség az igazságszolgáltatás része. A magyar közjegyzőség esetében különösen lényeges sajátosság, hogy polgári nemperes eljárásokat folytatnak le, határozataik ellen fellebbezésnek van helye, amit másodfokú bíróság bírál el. Tudnunk kell, hogy az EB és az Európai Parlament korábbi döntései, így pl. a szolgáltatási irányelv is, kifejezetten elismerték a közjegyzők közhatalmi szerepét. A közhatalom-gyakorlás intézményrendszerének meghatározása pedig a tagállamok szuverén joga kell, hogy legyen. Az EU-n belül angolszász jogrendszerben működő országok nyomása vezetett az új helyzet kialakulásához. Nyilván nem véletlen, hogy az EU belső piaci biztosát Charlie McCreevy-nek hívják. Minderről a Világgazdaságban, a Napi Gazdaságban, az MTI híranyagában olvashattunk. Brüszszeli vonatkozású hír az is, hogy a német, francia és osztrák kollégák után a MOKK is hivatalos képviseleti irodát nyitott Brüsszelben annak érdekében, hogy az eddigieknél hatékonyabban lehessen figyelemmel kísérni a teljes magyar igazságszolgáltatást érintő uniós szintű szabályozás változásait. Dr. Mészáros Anikó képviselet-vezetőnek minden bizonnyal sok tennivalója lesz.
A közjegyzőség - legtöbbször önmagának köszönhetően - időről időre pozitív összefüggésben is megjelenik a sajtóban. Örömmel emlékezünk meg arról, még ha nem is kapott nagy visszhangot, hogy a Budapesti Közjegyzői Kamara korszerű hallásvizsgáló készüléket adományozott a Heim Pál Gyermekkórháznak. Dr. Tóth Erzsébet Katalin kamarai elnök elmondta, hogy a közjegyzőség szívén viseli a gyermekek gyógyulását, ezért döntött a kórház támogatása mellett.
A Magyar Nemzet egyik januári cikke Horst Köhler német szövetségi elnök portréját rajzolja meg. A német államfő már hivatalba lépésekor megígérte, hogy "kellemetlen elnök" lesz, s úgy tűnik beváltja ígéretét, mivel már több esetben visszaküldte a törvényhozásnak a már elfogadott törvényeket. Elődei csak nagyon ritkán éltek ezzel a jogukkal. S hogy miért került bele ez a cikk a sajtótükörbe? Ezért a mondatért: "A kancellári hivatalban hozzászoktak ahhoz, hogy a mindenkori elnök erkölcsi intelmekkel fordul a néphez, külföldön méltón reprezentálja a nemzetet, a törvényhozásban pedig elvállalja a békés állami közjegyző szerepét." Ez a mondat sok asszociációt ébreszthet az olvasóban, de nekem itt és most az tűnik a legfontosabbnak, hogy normális viszonyok mellett a közjegyzőhöz mindig a megbízhatóság, a kiszámíthatóság fogalmai kapcsolódnak. ■
Visszaugrás
