Jelen cikk a jegyző mint állatvédelmi hatóság által történő állatvédelmi bírság kiszabásának gyakorlati kérdéseit tárgyalja. Írásunk a bírságkiszabás hatályos szabályozásának ismertetésével folytatódik.
A Bírságrendelet 2. § (2) bekezdése szerint "a bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét - a jogsértés körülményeitől függően - meg kell szorozni az 1-4. melléklet szerinti szorzókkal".
A mellékletek közül kizárólag az első melléklet ad lehetőséget a mérlegelésre:
Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzók
| 1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője | 2. Mulasztó | 3. Alkalmazandó szorzó |
| a) természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi egyezmény védelme alatt álló állat | aa) természetes személy | 2-4 |
| ab) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 4-8 | |
| b) kutatási, kísérleti célra szolgáló állat, veszélyes állat, szállított állat | ba) természetes személy | 2-4 |
| bb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 3-7 | |
| c) nagy létszámú állattartó telepen, gazdasági haszon céljából tartott állat | ca) természetes személy | 1-3 |
| cb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 2-6 | |
| d) kis létszámú állattartó telepen, gazdasági haszon céljából tartott állat | da) természetes személy | 1-3 |
| db) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 1-5 | |
| e) fogságban - nem kedvtelésből – tartott, nem háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti állatokat | ea) természetes személy | 1-3 |
| eb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 2-6 | |
| f) kedvtelésből tartott állat | fa) természetes személy | 1-3 |
| fb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 1-5 | |
| g) egyéb, az Ávtv. hatálya alá tartozó állat | ga) természetes személy | 1-2 |
| gb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet | 1-5 |
A mérlegelés során figyelembe kell venni, hogy a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték-e el, ez esetben ugyanis "ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni".[1]
A megvalósított tényállást a Bírságrendelet 3-4. melléklete tartalmazza, azonban ezen mellékletekben a szorzók nem -tól -ig megadott határokkal bíró számok, hanem fix számok.
Alkalmazhatjuk-e a Bírságrendelet 2. § (6) bekezdésében foglalt, a szándékos elkövetéshez rendelt szigorítást úgy, hogy az elkövető személyéhez tartozó szorzók közül alkalmazzuk a legmagasabbat?
A Debreceni Törvényszék a 104.K.702.062/2021/21. számú ítéletében kiemelte, hogy kizárólag a Bírságrendelet 1. számú melléklete kapcsán enged a jogalkotó mozgásteret a jogalkalmazó részére, a többi tényállás kapcsán a Bírságrendelet tételes szorzószámokat tartalmaz, azok a hozzájuk kapcsolódó körülmények megvalósulása esetén alkalmazandóak, e körben mérlegelési jogkör nincs.[2]
A Szankciótörvény a fentieken túl is előír mérlegelési szempontokat:
"10. § (1) Közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett - az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
- 26/27 -
(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet a bírság összegére vonatkozóan mérlegelést nem tesz lehetővé."
A Szankciótörvényben előírt mérlegelési szempontok is legfeljebb az 1. számú melléklet alkalmazásakor vehetők figyelembe.
Az állatvédelmi bírság alapösszege 75 000 forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat. A bírság legalacsonyabb mértékének számításához az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülnie:
1) azt feltételezzük, hogy a bírságolt tevékenység csak egyetlen jogszabályi rendelkezést sért - miután így csak egy tényálláshoz kapcsolódó szorzóval számolunk;
2) azt feltételezzük, hogy a jogsértés elkövetője természetes személy, így a Bírságrendelet kapcsolódó szorzója e tekintetben: "1";
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
