Új jogintézményt vezetett be az Országgyűlés a 2024. január 1. napján a Sporttörvény módosítása tárgyában hatályba lépett 2023. évi CVI. törvénnyel, amellyel a korábbiakhoz képest merőben eltérő követelményeket határoz meg a sportolók versenyengedélyének kiadásához, egyszerűsíti a versenyengedélyek megszerzésének feltételeit, egyúttal korszerű informatikai követelményekhez igazítja az amatőr sportolók jogviszonyának létesítését a hivatásos sportolókra vonatkozó szabályok technikai jellegű megváltoztatásával, de azok gyakorlati érintetlenül hagyása mellett. A nevelésiköltségtérítés-mentes ingyenes átigazolás lehetősége továbbra is adott, amelynek kizárására megfelelő eljárással lehetőséget biztosít a törvény. A sportszövetségek szabályzatainak ezeknek megfelelő módosítására jogalkotó 2024. szeptember 30. napjáig biztosított határidőt.
The National Assembly has introduced a new legal institution that sets out requirements for issuing competition licenses to athletes that are completely different from the previous ones, simplifies the conditions for obtaining competition licenses, and at the same time adapts the legal status of amateur athletes to modern IT requirements by making technical changes to the rules applicable to professional athletes, while leaving their practical application unchanged. The possibility of free transfer without reimbursement of training costs remains in place, with the law providing for the possibility of exclusion through appropriate procedures.
Das Parlament hat eine neue Rechtsvorschrift eingeführt, die im Vergleich zu den bisherigen Vorschriften völlig andere Anforderungen für die Erteilung von Wettkampfgenehmigungen für Sportler festlegt, vereinfacht die Bedingungen für den Erhalt von Wettkampfgenehmigungen und passt gleichzeitig die Rechtsstellung von Amateursportlern an die modernen IT-Anforderungen an, indem die technischen Vorschriften für Profisportler geändert werden, ohne jedoch deren praktische Auswirkungen zu verändern. Die Möglichkeit eines kostenlosen Transfers ohne Erstattung der Ausbildungskosten bleibt bestehen, wobei das Gesetz die Möglichkeit vorsieht, diesen durch ein entsprechendes Verfahren auszuschließen.
Teljes nézőpontváltás történt a haza sportjogi szabályozásban, amikor a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) 2024. január 1. napján - számos más, jelentős változás mellett - a versenyengedélyek megszerzésének feltételeként hatályba lépett az igazolt sportolói jogviszony mint új jogintézmény, amivel egy időben hatályát vesztette a korábbi szabályrendszer, ami tipikusan a sportegyesületi tagsági jogviszonyon és a további sportszervezetek esetében döntően a sportszerződések megkötésén alapult. Jelen cikkemben a könnyebb követhetőség érdekében sportszervezeteket sportklubként vagy klubként fogom hivatkozni.
A jogalkotó 2024. szeptember 30. napjáig moratóriumot biztosított ahhoz, hogy az igazolt sportolói jogviszony jogintézményét a sportszövetségek bevezessék szabályzataikba. Megjegyzem, ez jelen cikkem szerkesztésekor sem sikerült maradéktalanul az összes sportszövetségnek végrehajtania, pedig így 2025 nyarán már elvárható, hogy ne legyen kivétel e téren, mert a változásokról a Sportért Felelős Államtitkárság is számos csatornán adott tájékoztatást, és azért is, mert másfél évvel járunk a hatálybalépés és bő 10 hónappal a gyakorlatba történő kötelező bevezetés végső határidejenek lejárta után.
Az általam tárgyalt változások kiindulópontja, hogy a versenysportolók szükségszerűen versenyengedély birtokában vehetnek részt a sportági szövetségük által szervezett bajnoki rendszerben, ennek hiányában pedig nem. A versenyengedélyt a sportág sportszövetsége bocsátja ki a mai napig, amely kibocsátás felételei gyökeresen változtak meg, ugyanis 2024. január 1. napját megelőzően ennek feltételeként a Sporttörvény azt írta
- 8/9 -
elő amatőr sportolók számára, hogy sportegyesület sportolójaként rendelkezzenek tagsági jogviszonnyal, sportiskolák tanulói esetén pedig a tanulói jogviszonyuk alapozta meg a versenyengedély kiadását minden további feltétel nélkül. Sportvállalkozás és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány (röviden UNFV alapítvány) formájában működő sportklubok esetében a sportolói tagsági vagy tanulói jogviszony nem értelmezhető, ezért a versenyengedélyt érvényes és hatályos sportszerződés birtokában lehetett megszerezni (Sporttörvény 2023. december 31. napjáig hatályos 5. §-a) azzal, hogy az amatőr sportszerződés alkalmazása a sportegyesületek és sportiskolák számára alternatív megoldásként rendelkezésre állt mint biztosíték, hogy egy átigazolás esetén nevelési költségtérítésre legyenek jogosultak. Ezt a sportvállalkozások és UNFV alapítványok esetében a versenyengedély megszerzéséhez szükséges szerződéskötési kötelezettség önmagában megoldotta.
A hivatásos sportolók számára pedig a munkaszerződés vagy megbízási szerződés formájában megkötött hatályos hivatásos sportszerződés biztosította a jogosultságot a versenyengedély megszerzésére, továbbá ez garantálta a sportklubok számára, hogy átigazolásuk esetén ellenértéket kérhessenek a játékjog használati joga átruházásának feltételeként [Sporttörvény 8. § (1) bekezdés].
A 2024. szeptember 30. napja óta hatályos módosításokat is magában foglaló jelenlegi szabályozás szakított a fent írottakkal. Ez a szakítás az időben a politikai rendszerváltást követő első, régóta hatályon kívül helyezett Sporttörvény (a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény - hk) kihirdetése óta tartó közel 30 éves időszak alatt napi szinten, reflexszerűen alkalmazott szabályokat változtatta meg gyökeresen. A reflexeket avagy a berögzült szokásokat minden esetben nehéz dolog megváltoztatni az emberi természetből fakadóan, tehát ezzel számolni kellett, de a jogszabály figyelmen kívül hagyásának következményei minden esetben az arról ismeretekkel saját magának felróhatóan nem rendelkező sportolót, sportklubot vagy sportszövetséget fogja terhelni, hiszen a jogalkotó a változás kihirdetésével mindent megtett az értesítésük és tájékoztatásuk érdekében, a változások pedig 2023 decemberében a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek, így elérhetővé váltak mindenki számára, a hatályos jogszabályszöveget tartalmazó jogszabálytárak pedig az ennek megfelelő tartalommal érhetők el folyamatosan.
A korábbi rendszerben a klubok közül a sportegyesületek esetében tagjaik, a sportiskolák esetében pedig tanulóik számára egyszerű volt a versenyengedély megszerzése. Nem kellett fennálljon hatályos sportszerződés a sportolókkal, a szükséges sportszövetségi kérelmek előterjesztését és az adminisztráció elvégzését követően versenyengedélyt szereztek sportolóik számára, így ők részt vehettek a sportági versenyrendszerben avagy bajnokságban. A tipikusan kft. és zrt. formájában működő sportvállalkozásoknak és az UNFV alapítványoknak viszont kiskorú sportolóikkal az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint a sportolói versenyengedélyük kiváltásához amatőr sportszerződést kellett kötniük. Ezt legfeljebb egyéves időtartamra tehették meg [Sporttörvény 2023. december 31-ig hatályos 5. § (3) bekezdése], ami évente ismétlődően hatalmas adminisztrációs terhet jelentett ezen - döntően vagy kizárólag utánpótlásneveléssel foglalkozó - sportklubok számára, hiszen a következő versenyévadra már lejártak a korábbi szerződések, amelyeket újra meg kellett kötni az összes kiskorú sportolóval. A tagsági, tanulói, szerződéses szabályozás triásza nem volt értelmetlen, hiszen a mai, stabil informatikai adatbázisok adataival működő elektronikus nyilvántartásokat megelőző időkben a szövetségek a sportolók adatait - köztük annak a sportklubnak a nevével, amelynek színeiben jogosultak voltak versenyezni - papír alapon vezetett nyilvántartásokban rögzítették, a versenyengedélyeket ezek alapján adták ki és az átigazolások adminisztrációját is így hajtották végre. Ha itt valamely adat pontatlan volt vagy elveszett, akkor a sportegyesületek a tagsági jogviszonyt sportolóik tekintetében könnyedén igazolták a tagfelvételi határozattal vagy a tagdíjfizetésük tényével. A sportvállalkozások és az UNFV alapítványok viszont ilyennel nem rendelkeztek - hiszen a sportolóik nem lehettek a tagjaik, sem tanulóik - de a hatályos sportszerződéseket fel tudták mutatni. Amennyiben kétség merült föl, hogy jogosult-e az adott sportoló játékengedélyt kiváltani az őt foglalkoztatni kívánó klub sportolójaként, akkor ezekkel a szerződéssel/tagsági vagy tanulói jogviszony igazolásával tisztázni lehetett a helyzetet. Ráadásul sportszerződés hiányában semmilyen jogviszony nem jöhetett volna létre a klubjukkal, így nem jött volna létre a szükséges jogi kapcsolat sem a játékjoguknak a klub által történő használatához, ezek okán együttesen volt szükség ez utóbbiak számára a sportszerződések kötelező megkötésére a versenyengedélyek kiadásához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
