A "civil törvényként" emlegetett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény kardinálisan megváltoztatta a civil szervezetek - a korábbi elnevezés szerinti társadalmi szervezetek - létrejötte, működése és megszüntetése vonatkozásában a szabályokat. Egy teljesen új elveken álló rendszer lépett a régi egyesülési törvény és gyakorlat helyébe, melyet tovább erősített az ahhoz kapcsolódó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény ("eljárási törvény").
A korábbi megoldáshoz hasonlóan a jogalkotó most is keretjellegű jogszabályalkotással kívánta biztosítani a civil szektor működését és erősödését. A civil törvény és az eljárási törvény hatályba lépésével összességében egy ismeretlen helyzettel kell szembenézniük a civil szervezeteknek. Maga a "civil szervezet" is gyűjtőfogalomként került meghatározásra, s a közhasznú jogállásra vonatkozó egyfokozatúság bevezetése, az új civil törvény és az eljárási törvény előírásai szerinti többletfeltételeknek való megfelelés, a szervezetek megszűnésére vonatkozó, a korábbi szabályozással teljes mértékben szakító szabályozás, a 2013. január 1-jével bevezetésre kerülő elektronikus eljárás és megannyi kisebb-nagyobb változások meglepetést okoztak az érintett szervezetekben.
Az új törvény a korábbiakhoz képest jelentős mértékű változtatásokat tartalmaz, melyek közül az egyik legszembetűnőbb a civil szervezetek jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos új szabályozás. Egyszerű dolga volt az új civil törvény hatálybalépése előtt a társadalmi szervezetnek a jogutód nélküli megszűnés esetében. Peres avagy nemperes eljárás keretében eljárva a nyilvántartást vezető megyei bíróság törölte a bírósági nyilvántartásból a szervezetet, az évtizedek alatt kialakult joggyakorlat alapján, a kötelező jogszabályi előírások betartása mellett. Ehhez képest az új civil törvény a civil szervezetek tekintetében merőben új, a gazdálkodó szervezetek megszűnése és megszüntetése vonatkozásában már jól ismert szabályok átvételével, a szabályoknak a civil szervezetekre való igazításával, a végelszámolás, a kényszer-végelszámolás, a felszámolás bevezetésével alakította ki jogutód nélküli megszűnésük rendszerét, sőt a csődeljárás is megjelent válságkezelésként.
A civil szervezetek jogutód nélküli megszűnése három lépcsőben történik. Az első lépcsőben a civil szervezet székhelye szerinti törvényszék peres eljárásban vagy a nyilvántartást vezető törvényszék nemperes eljárásban dönt a szervezet megszüntetéséről vagy a szervezet megszűnésének megállapításáról. A második lépcsőben történik a végelszámolás, illetőleg a kényszer-végelszámolás, esetlegesen a felszámolás lefolytatása. A harmadik lépcsőben a nyilvántartást vezető törvényszék kérelemre vagy hivatalból törli a civil szervezetet a bírósági nyilvántartásból. A jogi lépések aszerint is elkülönülnek, hogy mely szervezettípust (alapítvány, egyesület) érint a megszűnés, továbbá a végelszámolást megelőzően peres vagy nem peres eljárás volt-e folyamatban.
A civil szervezetekre vonatkozó, frissen létrejött törvények gyors módosításaira került sor. Nem vitásan az alapítványok megszüntetése és törlése vonatkozásában az új civil törvény eredeti szövege nehezen volt érthető és nem is volt egyértelmű, mely szükségszerűen maga után vonta két módosítását.
A 2012. július 27. napján hatályba lépett civil törvény módosításával beiktatásra került az egyszerűsített törlési eljárás, amely az ügyész keresete alapján indult peres eljárásban, a civil szervezetet megszüntető jogerős ítéletet követően alkalmazható jogintézmény. Merőben új, a korábbiakban soha nem alkalmazott eljárás, mely a maga újszerűsége mellett a civil szervezet törléséhez vezető eljárást gyorsítja. Amennyiben a civil szervezet vagyontalan, nem működött, ezért lép fel az ügyész az ilyen esetekben és él keresetindítási jogával.
A "civil törvény" 11. § az ügyész törvényességi ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E tekintetben tágabb az egyesületek, szűkebb az alapítványok tekintetében a megszűnésükre gyakorolt jogköre.
A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, valamint hogy működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
A civil szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében indított keresete alapján:
- a civil szervezetet (egyesületet, alapítványt) megszünteti, ha a törvényes működése nem állítható helyre,
- feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 2011. évi CLXXV. törvény 3. § (3) bekezdésébe ütközik,
- megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám (tíz fő) alá csökken.
A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
