A tanulmány azt a kérdést járja körbe, hogy a zeneipari merchandising milyen jogterületek ismeretét, alkalmazását igényli, így kitér a személyiségi, a védjegyjogi és a szerzői jogi kérdésekre, számos példával illusztrálva a releváns jogi eszközök alkalmazását.
The paper explores what areas of law are applicable to merchandising in the music industry, including issues of personality, trademark and copyright law. The application of the relevant legal instruments are illustrated through numerous examples.
A merchandising klasszikus módja a különböző, jellemzően szerzői jogi védelem alatt álló fikciós történetek szereplőinek megjelenítése különböző használati eszközökön. A fiktív történetek szereplői maguk is állhatnak önálló szerzői jogi védelem alatt, ha egyéni, eredeti jelleget mutatnak: velük más szerző újabb történetet - például folytatást - nem készíthet addig, amíg az alapmű védelem alatt áll. Ilyen az egyik leghíresebb, több jogvitában is főszerepbe került Sherlock Holmes alakja[1], de számos más alak is megjárta az amerikai bíróságokat az 1950-es évektől kezdve.[2] Éppen e kiemelt gyakorlati jelentőségük miatt rögzíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (3) bekezdése is, hogy a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga. Azaz nem kell engedély akkor, ha a hasznosítás nem kereskedelmi jellegű, illetve ha az alak nem jellegzetes és eredeti (ez utóbbi felhasználására való kedv is alacsonyabb, érthető módon). A "karakter-merchandising" a Mickey egeres hajpántoktól a Jégvarázsos poharakig igen széles skálán mozog, az engedély értéke komoly összegekre rúghat.
A zeneipari merchandising tevékenység azonban általában nem a fiktív alakokra épül, legalábbis az a része, amely szerzői jogi szempontból értékelhető. E merchandising felhasználások nem kerültek külön nevesítésre a szerzői jogi szabályozásban, de az általános szabályok szerint természetesen értelmezhetők. Ennek egyre gyakrabban előforduló esete az, amikor szerzői jogi védelem alatt álló zenei alkotások jelennek meg a másodlagos hasznosítást szolgáló termékeken. Ez a jelenség egyaránt megfigyelhető a könnyűzenei és a komolyzenei merchandising tevékenységek során. A merchandising tárgyai lehetnek akár valamely zeneszöveg részletei vagy teljes szövegek (egész versek), sajátos műcímek (dalcímek). Ezek a legnépszerűbb merchandising-felhasználási tárgyak. Ritkábban - inkább komolyzenei merchandising tárgyként - kottaképek is feltűnhetnek különféle hordozókon. Ilyen esetekben azonban nem a fenti, merchandising-ot kifejezetten szabályozó rendelkezés, hanem az általános szerzői jogi szabályok alapján indokolt eljárni és így szintén szükséges lehet a szerzői jogi jogosult engedélyének beszerzése.
Fontos itt hangsúlyozni, hogy a szerzői jogi védelem fennállásához nem kell a zeneszöveget (annak részét), dalcímet stb. külön eljárással oltalom alá helyezni, mivel a mű szerzői jogi védelme a létrejöttével születik. Bár a mű szerepelhet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett önkéntes műnyilvántartásban, a nyilvántartásba vétel elmaradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett alkotás ne állna szerzői jogi védelem alatt. Természetesen lejárt védelmi idejű, vagy soha nem védett alkotások is válhatnak merchandising tárgyává, ilyenkor nem szükséges a jogosult engedélye a felhasználáshoz.[3] Érdekes kérdés lehet, hogy a kotta, vagy a zeneszöveg vizuális megjelenése állhat-e védelem alatt, de ezt csak abban az esetben lehet állítani, ha a kotta maga is ilyenként - vizuális alkotásként - született. Híres képversek Guillaume Apollinaire Kalligrammák című ciklusának versei. Egyéb esetekben a kottakép elkészítőjének nincs külön szerzői vagy egyéb joga, így az engedélye sem kell a merchandising felhasználáshoz. Igaz azonban, hogy jellemzően a kotta nem szerkesztett, nyomdai változatában, hanem inkább eredeti kéziratos formában szokott merchandising tárgyává válni.
A zeneipari merchandising fontos terepe a szerzők, előadók azonosítására alkalmas logók, ábrák - például a nevük kezdőbetűinek kombinációi - felhasználása.
- 21/22 -
Bár ezek általában védjegyjogi oltalom alatt is állnak, grafikus ábrázolásuk önálló szerzői jogi védelmet is élvezhet. Ezesetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az oltalom a védjegyjogi oltalom megszűnésétől[4] függetlenül tovább is fennáll, illetve arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a személy a védjegy jogosultja, mint a szerzői jogi jogosult.
Ezek az alkotások (alkotásrészletek) tehát jellemzően szerzői jogi védelem alatt állnak, így a merchandising körében történő felhasználásukhoz szükséges a jogosult (jellemzően a szerző) engedélye. Gyakran nem is teljes alkotás, hanem csak részlet kerül fel a termékre, de ehhez is engedélyt kell szerezni a jogosulttól, mivel a merchandising terméken megjelenő műrészlet értelemszerűen egyéni, eredeti jellegű, különben nem valószínű, hogy merchandising tárgyává válna. Ha a mű olyan kis részéről van szó, amelyből már fel sem ismerhető az alkotás, annak merchandising értéke sem lesz.[5]
Bár a szerzői jogi szabályozás nem szól kifejezetten arról, hogy minek kell tekinteni a nem szokványos hordozókon való rögzítést, az esetjog alapján nem vitatott ma már, hogy a különleges hordozókon való rögzítés ugyanúgy többszörözés, mint a hagyományos hordozókon való.[6] Így többszörözés valósul meg akkor is, ha a kottát selyemkendőre, noteszborítóra, vonalzóra vagy tányérokra, a zeneszöveget borosüvegekre nyomtatják. A tárgyak eljuttatása a közönséghez pedig terjesztést valósít meg, így az is engedélyköteles.
Az alkotás(részlete)t a merchandising terméken való elhelyezéssel, megjelenítéssel a felhasználó többszörözi, függetlenül attól, hogy az milyen hordozóra történik (például dísztárgyakra, használati eszközökre nyomtatja), terjeszti, függetlenül attól, hogy az hol valósul meg (például koncerttermek shopjai, koncertek végén a ruhatár). Ha pedig az adott termék online is rendelhető, ott a lehívásra hozzáférhetővé tétel is megvalósulhat (akár egy online jegyvásárló alkalmazásban, vagy egy együttes honlapján), ehhez is az alkotó engedélye szükséges.
A zeneipari merchandising kevésbé frekventált területe magukra a zenei előadásokra épül.
A hangot magába foglaló merchandising termékek jogosításánál fokozottan szükséges figyelni, hiszen kép vagy szövegelem felhasználásának jogosításához képest több személy engedélyének beszerzése lehet szükséges. Alapvetően nem tekintjük merchandisingnak, ha a hordozó termék maga is szerzői mű és abba "csomagolva" jelenik meg a hangfelvétel (lásd a hangos gyerekkönyveket). Ennek azonban az engedélyezés szempontjából nincs jelentősége.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
